Az iráni külügyminisztérium hétfőn közölte, hogy meg szeretne győződni arról, változik-e az Egyesült Államok álláspontja a síita állam ellen bevezetett szankciókkal kapcsolatban, miközben a két ország tárgyalásokat folytat az iráni nukleáris ambíciókkal kapcsolatos, évtizedek óta tartó vita megoldására irányuló újabb megállapodásról.

A múlt hónapban Rómában tartották a Washington és Teherán között ománi közvetítéssel folyó tárgyalások ötödik fordulóját. Az Egyesült Államok az iráni kormánytól az urándúsítás teljes leállítását követeli - Washington szerint ez szükséges intézkedés az iráni atomfegyverek fejlesztésének tartós megakadályozásához.

Badr bin Hamad bin Hamud al-Buszaidi ománi külügyminiszter szombaton teheráni látogatása során bemutatta az Irán és az Egyesült Államok közötti nukleáris megállapodásra vonatkozó amerikai javaslat elemeit.

"Sajnálattal tájékoztatom, hogy az amerikai fél egyelőre nem volt hajlandó tisztázni ezt a kérdést" - mondta Teheránban tartott heti sajtótájékoztatóján újságíróknak Eszmáil Bakaei, az iráni külügyminisztérium szóvivője.

Úgy fogalmazott, hogy "világossá kell tenni számunkra, hogy az iráni népet sújtó elnyomó szankciókat hogyan fogják feloldani, hogy a múltbeli tapasztalatok ne ismétlődjenek meg".

Omán külügyminisztere a május végén lezárult megbeszélések után arról számolt be, hogy "néhány, de nem végleges előrelépés" történt, és "remélik, hogy a fennmaradó kérdéseket a következő napokban tisztázni tudják". A következő tárgyalási forduló időpontja egyelőre nem ismert.

Donald Trump amerikai elnök szerint a tárgyalások "nagyon, nagyon jól" alakultak, utána úgy fogalmazott hogy érzése szerint az elkövetkező napokban "valami jó hírrel fogok szolgálni", mert "komoly előrelépések" történtek.

Az amerikai elnök egyúttal hangsúlyozta, hogy a tárgyalások kimenetele még mindig nyitott kérdés. Reményét fejezte ki, hogy megállapodás születik, hogy "ne hulljanak bombák és ne haljon meg sok ember Iránban".

Teherán hallani sem akar az urándúsítás teljes leállításáról, de hajlandóságot mutat az atomprogram újbóli korlátozására és szigorúbb ellenőrzések engedélyezésére.

Irán 2015-ben a Kínával, Oroszországgal, az Egyesült Államokkal, Franciaországgal, Németországgal és Nagy-Britanniával folytatott hosszú tárgyalások után a bécsi atomegyezményben már egyszer megállapodott nukleáris programjának a korlátozásáról. Trump azonban első hivatali ideje alatt 2018-ban az Egyesült Államokat kiléptette a paktumból, és új, szigorú szankciókat vezetett be arra hivatkozva, hogy a megállapodás nem garantálja, hogy Iránnak soha ne lehessen atomfegyvere.

Szombaton tette közzé a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) legfrissebb jelentését, amely szerint Irán növelte az atomfegyverek szempontjából releváns küszöbértéket megközelítőre dúsított urániumkészletét az Irán és az Egyesült Államok között folyó atomtárgyalások alatt.

Irán továbbra is tagadja, hogy atomfegyver előállítására törekedne, Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter pedig szombaton az iráni állami televízióban leszögezte, Teherán ellenzi az atomfegyverek használatát, kiemelve: ebben a kérdésben Irán és az Egyesült Államok között nincs vita.

(MTI)