Kína sikeresen elindította a Tienven-2 automata űrszondát, amelynek célja, hogy mintákat gyűjtsön a 2016HO3 kódnevű földközeli kisbolygóról - közölte csütörtökön a kínai állami űrhivatal (CNSA).
Az űreszközt csütörtökön hajnalban, helyi idő szerint 1 óra 31 perckor a Szecsuan tartományban található Hszicsangi Műholdindító Központból bocsátották fel a Hosszú Menetelés-3B hordozórakétával.
A 2016HO3 nevet viselő, 40-100 méter átmérőjű földközeli kisbolygó a Föld körül keringő égitest, amelyet a hawaii Pan-STARRS1 teleszkóp fedezett fel 2016-ban. Az aszteroida eliptikus pályán kering a Nap körül, és időnként megközelíti a Földet, mintegy "műholdként" keringve körülötte - közölte korábban a NASA.
A Tienven-2 várhatóan 2026 júliusában éri el a kisbolygót, majd 2027 novemberében küldi vissza a mintákkal teli kapszulát a Földre. A kínai űrprogram ezzel szeretne felzárkózni az aszteroidaminták visszahozásának területén az Egyesült Államok és Japán mögé. A japán Hajabusza-2 űrszonda 2019-ben a Ryugu aszteroidáról gyűjtött mintákat, míg a NASA OSIRIS-REx küldetése során 2020-ban szénben gazdag fekete port és kőzetdarabokat hozott vissza a Bennu kisbolygóról.
A küldetés célja többek között a gyenge gravitációjú égitestek felszínéről történő mintavétel technológiájának és a pontos navigációs manővereknek a tesztelése. Tudományos szempontból a kisbolygók és az aszteroidaövi üstökösök pályaparamétereinek, anyagösszetételének és belső szerkezetének feltérképezése, valamint a Naprendszer korai fejlődésének vizsgálata szerepel a feladatok között.
A CNSA tájékoztatása szerint a Tienven-2 a mintagyűjtés után a Jupiter és a Mars közötti aszteroidaövben található PanSTARRS nevű üstökös, hivatalos nevén P/2013 P5-üstökös felé folytatja útját, ahol további tudományos vizsgálatokat végez.
"A Tienven-2 indítása csupán az első lépés a hosszú és összetett küldetésben" - hangsúlyozta Tan Csung-tö, a kínai űrhivatal vezetője. Hozzátette: a projekt komoly kihívásokat jelentett, de a mérnökök összehangolt munkájának köszönhetően az indítás sikeres volt, és reményeik szerint a küldetés értékes tudományos eredményekkel járul hozzá az univerzum titkainak feltárásához.
A Tienven-2 elődje, a Tienven-1 legénység nélküli űrszonda 2021-ben szállt le a Marson, ahonnan fotókat és videókat is küldött. Ezzel Kína a világon másodikként hajtott végre sikeres landolást a vörös bolygón. Az ország első űrhajósát 2003-ban küldte az űrbe, így az Egyesült Államok és a Szovjetunió után a harmadik ország lett, amely embert juttatott a világűrbe. Peking céljai között szerepel, hogy 2030-ra embert juttasson a Holdra, 2035-re pedig egy kutatóbázis kialakítását is tervezi a Hold felszínén.
Kína már évtizedek óta eurómilliárdokat fektet az űrprogramjába, amely az utóbbi években gyors ütemű fejlődésen ment keresztül.
(MTI)
