Különböző források szerint a két napja Washingtonban jobblétre szenderült izraeli nagykövetségi alkalmazottak messiási zsidók voltak, vagyis a kereszténység és a judaizmus tanításait ötvöző, szinkretista szektához tartoztak, amelynek hívei a megváltójuknak tartják Jézust. A messiási zsidók jellemzően olyan zsidók, akik át akartak térni a kereszténységre, de nem tudtak túllépni a zsidó életmódjuk elhagyása miatt a többi zsidó részéről őket sújtó megbélyegzésen, ezért félúton megálltak.(1) (A zsidók egylébként saját lapjaikban is bevallják, hogy a többségük nem is ismeri el a messiásiakat zsidóknak, és egyébként a most meggyilkolt Yaron Lischinskynek az apja volt zsidó, az anyja keresztény, ami náluk szintén problémás – a szerk.)




Ez a hitehagyott muszlim, de hithű cionista amerikai-török youtuber is keresztényekként gyászolja őket

Időközben a közösségi médiában elkezdték terjeszteni Elias Rodriguez kiáltványát, és az alábbi részlete némiképp megvilágítja, hogy miért szakadt el nála a cérna.

A halintar egy olyan szó, amely olyasmit jelent, mint a mennydörgés vagy a villámlás. Egy-egy cselekmény nyomán az emberek keresnek egy szöveget, amely rögzíti a jelentését, íme egy próbálkozás. Az izraeliek által Palesztina ellen elkövetett kegyetlenkedések leírhatatlanok és számszerűsíthetetlenek. Ahelyett, hogy leírásokat olvasnánk, többnyire videón nézzük, ahogyan azok kibontakoznak, néha élőben. A halálos áldozatok néhány hónapnyi gyorsan növekvő száma után Izrael eltörölte magának a halottak számolásának a további képességét, ami jól szolgálta a népirtását. E sorok írásakor a gázai egészségügyi minisztérium 53 000 traumás erő által megölt embert tart nyilván, legalább tízezren fekszenek a romok alatt, és ki tudja, hány ezren haltak meg megelőzhető betegségekben, éhezésben, és tízezreket fenyeget a közelgő éhínség az izraeli blokád miatt, amelyet a nyugati és arab kormányok cinkossága tett lehetővé. A gázai információs iroda saját számításában a tízezreket a romok alatt a halottakkal együtt számolja. A híradásokban már hónapok óta ott van ez a „tízezer” a romok alatt, annak ellenére, hogy folyamatosan újabb és újabb romokat gyártanak, és újra és újra bombázzák a romokat, és sátrakat bombáznak a romok között. A jemeni halálos áldozatok számához hasonlóan, amelyet a szaúdi-brit-amerikai bombázások alatt évekig néhány ezerre fagyasztottak, mielőtt későn kiderült, hogy 500 ezer halott van, ezek a számok szinte biztosan bűnös alulszámolást jelentenek. Nem okoz gondot, hogy elhiggyem azokat a becsléseket, amelyek 100 000-re vagy annál többre teszik a halálos áldozatok számát. Idén március óta több embert öltek meg, mint a „Védelmi perem”(2) és az „Öntött ólom”(3) hadműveletek alatt együttvéve. Mit lehet még mondani a szétroncsolt, megégett és felrobbantott emberi lények arányáról, akik gyerekek voltak. Mi, akik ezt hagytuk megtörténni, soha nem érdemeljük meg a palesztinok megbocsátását. Ezt ők is tudatták velünk.

Valószínűleg az alábbiakhoz hasonló hírek és események is hozzájárulhattak ahhoz, hogy a latino fiatalember zaklatott idegállapotba került.




Móse Feiglin volt képviselő egy (kamu) Hitler-idézetet emlegetve azt mondta, hogy „nem élhetünk itt, ha egyetlen iszlamonáci életben marad Gázában”. Rivka Lafair izraeli „náci jógi” szerint el kell pusztítani Gázát „szeretettel”. Jair Golan a gázaiakhoz szólva kijelentette, hogy „teljesen törvényes, ha éhen halnak”, és Izraelben nő a hozzá hasonló politikusok népszerűsége, amikor népirtásra uszítanak. A kneszetbeli vita felfedi, hogy nem mindenki gondolja azt, hogy gázai gyerekeket éheztetni rossz dolog. Móse Feiglin: „Minden gyerek, minden csecsemő ellenség. Nem a Hamász az ellenség… Meg kell hódítanunk és gyarmatosítanunk kell Gázát, egyetlen gázai gyereket sem hagyva hátra. Nincs más győzelem.” Izrael az Egyesült Arab Emírségeknek megengedi 15 ezer gázai táplálását (a kétmillióból). Egy ciszjordániai zsidó telepesnő büszkén elismeri, hogy ő fasiszta. May Golan nőjogi miniszter: „Én személy szerint büszke vagyok a gázai romokra, és hogy minden csecsemő, még 80 év múlva is, el fogja mondani az unokáinak, hogy mit tettek a zsidók.” Amihai Eliyahu örökségvédelmi miniszter egy választási lehetőségnek mondja a Gáza elleni atombombázást. Smotrich pénzügyminiszter szerint a gázaiak halálra éheztetése „erkölcsös” lehetne, de a világ nem engedné. Egy márciusi felmérés szerint az izraeliek majdnem 60 százaléka támogatja a Hamász elleni hadjárat újrakezdését. Ocma Jehudit, a Zsidó Erő párt vezetője szerint deportálni kell „Izrael ellenségeit”. Netanjahu és Smotrich siet eloszlatni a Gázába irányuló segélyszállítmányok felújításával kapcsolatos jobboldali félelmet: „Elpusztítjuk Gázát”. Az izraeli közvélemény 53 százaléka ellenzi a Gázának szánt humanitárius segély beengedését.

Izraeli telepesek grillezéssel froclizzák az éhező palesztinokat Gázában

Izraelben felháborodást váltott ki, hogy Jair Golan szerint Izrael „hobbiból öl csecsemőket” Gázában. Ugyanarról az ellenzéki vezetőről van szó, aki korábban még teljesen törvényesnek tartotta a gázaiak éhen veszejtését.




Manisz Friedman chabad lubavicsi rabbi, aki az összes szaktársát lepipálja népszerűségben a YouTube-on, nem hisz a nyugati erkölcsben, amely tiltja a civilek és gyerekek megölését. Szerinte kizárólag zsidó módon lehet erkölcsös háborút vívni, vagyis megölve minden férfit és nőt a gyermekeikkel és a lábasjószágukkal együtt, de az ellenség szent helyeit is le kell rombolni, hogy a megmaradtak ne higgyenek többé Istenben




Amir Carfati izraeli bibliaoktató szerint a gojoknak el kell hinniük, hogy a palesztinpárti tüntetők „nácik”, mert néhányan közülük „náci” karlendítést imitáltak. Mellesleg azt is közli, hogy a „merényletben megsérült” (sic) nagykövetségi alkalmazottak egy olyan eseményen vettek részt, amelyen a gázai válság humanitárius megoldása volt a téma




„A zsidók békét akarnak.” „Mi tiszteljük a keresztényeket.” „Toleránsak vagyunk mindenkivel szemben.” „Büszke britek, amerikaiak, ausztrálok stb. vagyunk.” A judaizmus bizonyos körülmények között megengedi a hazugságot: „A zsidók használhatnak fortélyokat egy goj rászedéséhez.” (Talmud Baba Kamma 113a)




Így manifesztálódik a Baba Kamma a Twitter egyik Moszad-kamuprofilján: „Az izraeliek végre megvédik a földjüket a keresztény fundamentalista megszállók ellen. A Szentföld megszentségtelenítését, amelyet a természeténél fogva bálványimádó kereszténység jelenléte okoz, annyira elhanyagolják (az izraeli hatóságok), hogy a következményei ma rosszabbak, mint a palesztin és iszlám terrorizmus.” (2023.09.12.) „Keresztény barátainkhoz: a Szentföldeteket Irán által támogatott terrorcsoportok támadják és a NATO nem tesz semmit, hogy megvédje. Imádkozzatok Izraelért!” (2023. 10.07.)

Egyik utolsó Twitter-posztjában az izraeli haszbara által most a béke mártírjaként ábrázolt Lischinsky még harcias húrokat pengetett, megosztva Jiszráel Kac bejegyzését, amelyben az izraeli hadügyminiszter azzal fenyegeti a húszik fővezérét, hogy ha nem hagyják abba az Izrael elleni támadásaikat, ugyanúgy fogja végezni, mint a Hamász és a Hezbollah vezérei. (Yarón Lischinsky, X, 2025.05.16.)

Abdel-Malik al-Húszi reagálása a washingtoni merényletre:

A washingtoni „izraeli nagykövetség” két alkalmazottjának meggyilkolása olyan incidens, amelyet az USA a 21. század kérdésévé próbál tenni. Az igazi probléma abban rejlik, hogy a washingtoni incidensre adott amerikai és európai reakciót összevetjük a palesztin néppel kapcsolatos álláspontjukkal. Világossá válik, hogy az amerikaiak és az európaiak távol állnak az igazságosságtól, és mindig az elnyomás és a bűnözés pártján állnak. A washingtoni incidenst eltúlozzák és arra használják, hogy elnyomjanak minden ellenállást a Gázában zajló népirtással szemben. Az „antiszemitizmus” jelszavát eszközként használják a palesztin nép elleni népirtás megszüntetését követelő népi vagy diákmozgalmak ellen. Azt a tényt, hogy az izraeli ellenség több mint 186 000 embert ölt meg és sebesített meg Gázában, az amerikaiak még mindig nem nevezik bűnösnek vagy terroristának. (Yemen Military, X, 2025.05.22.)

Izrael több mint egy éven át kibombázta a salakanyagot is mindenkiből maga körül, kiiktatva Irán proxijait, de mindenkit felbosszantott a világon, így most csak egy keskeny lehetőségablaka maradt, hogy kiiktassa Iránt is, amit viszont képtelen megtenni az USA segítsége nélkül, ezért most kétségbeesetten igyekszik belerángatni Trumpot a háborúba. Netanjahu 3 hónap alatt 3 alkalommal személyesen lobbizott Washingtonban, de csak egy terrorhadjáratot tudott elérni a húszik ellen, amely azonban láthatóan egyáltalán nem törte meg őket. Noha elvileg militáns cionistákból áll, Trump csapata inkább diplomáciai megoldásokat keresett, még Iránnal is tárgyal, Izrael kifejezett kívánsága ellenére.

Szakadék alakult ki az olyan beavatkozáspártiak, mint Mike Waltz, és az olyan beavatkozásellenesek, mint Pete Hegseth között, akire ezután hatalmas médianyomás kezdett nehezedni, miközben koholt vádak alapján a Pentagonból kiszorították háborúellenes segítőit. Ezután Waltz a balliberális The Atlantic magazin szerkesztőjét is bevonta egy Signal-beszélgetésbe a jemeni háborúról. Miután a csevegés kiszivárgott, leginkább Hegsethre zúdult össztűz, és amikor nem volt hajlandó emiatt lemondani, egy második Signal-botrányt indítottak, azzal vádolva, hogy titkos információkat osztott meg a feleségével. Waltz eközben az izraeli hadügyminisztérium egy korábbi alkalmazottját nevezte ki hivatala Irán- és Izrael-politikájának felügyeletére. Végül kénytelen volt lemondani, miután kiderült, hogy Netanjahuval titokban együttműködve és Trump utasítása ellenére egy háborúpárti napirendet erőltetett.

Aztán az utóbbi napokban Trump állítólag jegelte a kapcsolatot Netanjahuval, megszüntette a Szaúd-Arábiával szembeni követelményt, hogy normalizálja kapcsolatait Izraellel, lemondta Hegseth izraeli útját, és még azt is megpendítette, hogy az USA elismeri a palesztin államot.




Izraeli spekulációk szerint a gázai háború folytatása miatt szakításra kerülhet sor Trump és Netanjahu között. (Hisszük, ha látjuk.)




Földindulás: az amerikai közvéleményben többségbe kerültek azok, akik rossz véleménnyel vannak Izraelről




Furcsán hangzik, de ha igaz, csak annál röhejesebb, hogy már az amerikai zsidó tinédzsereknek is elegük van Bibiből és a bandájából, és a kétharmaduk a palesztinokkal, az egyharmaduk meg egyenesen a Hamásszal szimpatizál

A trumpista-nacionalista és háborúellenes Owen Shroyer arra biztatja a trumpista és háborúpárti zsidó Mark Levint, hogy menjen Izraelbe, és harcoljon ő Irán és a Hamász ellen, mert ez nem az amerikaiak problémája, és nem fogja meggyőzni őket az ellenkezőjéről. „Végeztünk! Izrael a 80-as évek óta meggyőzött minket arról, hogy az ő ellenségei a Közel-Keleten a mi ellenségeink is, ami ezermilliárdokba és amerikai életek tízezreibe, ha nem százezreibe került nekünk. Befejeztük! Az átvágásnak vége! A játszmának vége! És nem fogtok sértegetni minket, amiért már nem játszunk tovább, és amiért végeztünk Izrael háborúival és végeztünk azzal, hogy ti irányítjátok a jobboldali geopolitikai diskurzust. Végeztünk! Túl messzire mentetek! Vége annak az időnek, amikor Izrael diktálta a külpolitikánkat!”

Dave Smith amerikai zsidó politikai kommentátor: „Fuck Izrael! Tetszik, amit az a fickó mondott. Benjamin Netanjahu 2002-ben az amerikai Kongresszus előtt azt bizonygatta, hogy ha megdöntjük Szaddám Huszeint, a demokrácia elönti a régiót. Líbiában, Szíriában és Iránban is rezsimváltást javasolt, és mindmáig ezt javasolja. Fel kell ismernünk, hogy bárki, aki azt javasolja, hogy Amerika menjen bele egy újabb ostoba és katasztrofális háborúba a Közel-Keleten, az az ellenségünk, és ha elkezd egy Irán elleni háborúról beszélni nekünk, az ellenségünkként kell kezelnünk. Ezek nem a mi oldalunkon vannak, a mi népünk nem akar többé semmilyen háborút a Közel-Keleten. Punktum.”

Ilyen és hasonló megnyilatkozásokra egyre gyakrabban kerül sor az amerikai közösségi médiában jobb- és baloldali véleményvezérek, hírességek és egyszerű állampolgárok részéről egyaránt.




Az európaiak nagy többségének is elege van Izraelből

Nagyon kellett már valaminek történnie, ami megakasztja ezt a tendenciát, és elhallgattatja az Izrael-kritikus és háborúellenes hangokat.

Mit ad Jahve, meg is történt.

Kérdés, hogy lesz-e hatása, és a szellemet vissza lehet-e még gyömöszölni a palackba.

GI – Kuruc.info

Jegyzetek

1) A cím megfogalmazásában a nyugati fősodratú média inspirált, amely rendszerint ugyanezt a dodonai stílust alkalmazza Izrael terrorcselekményeinek bagatellizálására.
2) A „Védelmi perem” hadművelet, amelyet Izrael 2014. július 8-án indított, közel 50 napig tartott, és 2251 palesztin – köztük 1462 civil és 551 gyermek – halálát eredményezte.
3) Az „Öntött ólom” hadművelet 2008. december 27-én kezdődött, 22 napig tartott, és legalább 1500 palesztin (80 százalékban civil) áldozatot követelt.

Korábban írtuk: Amikor a fegyver másik végén állnak a terrorállam képviselői: agyonlőttek két izraeli nagykövetségi alkalmazottat Amerikában

Kapcsolódó: Izraeli pártelnök, tartalékos tábornok: "normális állam nem gyilkol hobbiból gyermekeket"