Kína 66 milliárd jüanos hitelkeretet nyújt Latin-Amerikának a térség fejlesztésének támogatására - jelentette be Hszi Csin-ping kínai államfő a Kína és a Latin-amerikai és Karibi Államok Közössége (CELAC) fórumának keddi pekingi nyitó ülésén.
A kínai valutaalapú konstrukció a jüan nemzetköziesítését célzó törekvések része. A hitelkeret a Latin-Amerika és Kína közötti stratégiai és gazdasági kapcsolatok további mélyítését szolgálja. Hszi emlékeztetett: Peking már a CELAC-fórum 2015-ös első ülésén is 20 milliárd amerikai dollár értékű hitelt ajánlott fel infrastrukturális fejlesztések támogatására.
Hszi a fórum nyitóülésén bejelentette, hogy Kína vízummentességet vezet be öt latin-amerikai és karibi ország állampolgárai számára, bár a kedvezményezett országok listáját egyelőre nem hozták nyilvánosságra. Hozzátette, hogy a könnyített beutazási lehetőségek köre a jövőben tovább bővülhet.
A kínai államfő beszédében emlékeztetett arra is, hogy a Kína és Latin-Amerika közötti kereskedelmi forgalom 2024-ben először haladta meg az 500 milliárd dollárt. Ez jelentős növekedés a 2023-as 450 milliárd dolláros értékhez képest, különösen annak fényében, hogy a kétoldalú kereskedelem értéke 2000-ben még mindössze 12 milliárd dollár volt.
Hszi Csin-ping hangsúlyozta, hogy Kína támogatja a latin-amerikai és karibi országokat szuverenitásuk és függetlenségük védelmében, valamint fellép minden külső beavatkozási kísérlet ellen. Mint fogalmazott, Kína és a CELAC-országok egyenlő felekként tekintenek egymásra, és "valódi multilateralizmust" gyakorolnak.
A kínai elnök szerint a világ békéjének és stabilitásának megőrzéséhez, valamint a globális fejlődés előmozdításához nélkülözhetetlen az államok közötti együttműködés. Leszögezte: a kereskedelmi és vámháborúknak nincsenek nyertesei, a hatalmi politikát és megfélemlítést alkalmazó országok pedig saját elszigetelődésüket kockáztatják.
Kína a következő három évben 300 latin-amerikai és karibi pártfunkcionáriust hív meg tanulmányutakra, valamint kész bővíteni az együttműködést olyan területeken, mint az infrastruktúra-fejlesztés, a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, az energia- és nyersanyagellátás, illetve a tiszta energia, a digitális gazdaság, az 5G és a mesterséges intelligencia.
A kínai kormány kész növelni a térségből származó importot, ösztönözni a kínai vállalatok befektetéseit, valamint bűnüldözési és biztonsági együttműködést is kínál - így például rendészeti képzések és felszerelések biztosítását a CELAC-tagállamok igényeinek megfelelően.
(MTI)
