A gázaiak ellenzik az új izraeli-amerikai segélyosztási tervet, amely szerintük aláássa a méltóságukat és háttérbe szorítja a létező nemzetközi segélyezési csatornákat.
A konfliktus hónapjai alatt otthonukat elhagyni kényszerülő palesztinok mély bizalmatlansággal fogadták a tervet, és azzal vádolták meg Izraelt és az Egyesült Államokat, hogy átpolitizálja a segélyszállítást a romló humanitárius válság közepette.
"Amióta délre kényszerültünk menekülni a háború kezdetén, elszenvedtünk éhezést, nélkülözést és félelmet" - mondta Mohammed al-Adzsrami, egy elmenekült gázavárosi lakó. "Az emberek nemigen bíznak azoknak a kezdeményezéseiben, akik felelősek a szenvedéseikért" - tette hozzá.
"Azt szeretnénk, hogy a segélyezés közben őrizzük meg a méltóságunkat. (...) A nemzetközi intézmények, mint az ENSZ emberséggel bánik velünk. Nem akarunk politikai vagy katonai felügyelet alatt osztott, feltételekhez kötött segélyeket" - mondta a férfi a Hszinhua kínai hírügynökségnek.
Mike Huckabee, az Egyesült Államok izraeli nagykövete által a héten bejelentett segélyezési terv értelmében 1,2 millió embernek - a gázai lakosság mintegy 60 százalékának - osztanának élelmiszert a palesztin területen működő elosztó központokon keresztül. A műveletet egy újonnan létrehozott magán jogi személy, a Gázai Humanitárius Alapítvány felügyelné és amerikai szerződésesek biztosítanák, a területet az izraeli hadsereg őrizné.
Huckabee szerint - aki pénteken beszélt erről Jeruzsálemben - a kezdeményezés célja annak megakadályozása, hogy a Hamász iszlamista szervezet rátegye a kezét a segélyekre. Megismételte azokat a régóta hangoztatott izraeli kijelentéseket, amelyek szerint a fegyveres mozgalom a saját céljaira használja fel a humanitárius szállítmányokat.
Az ENSZ és más humanitárius szervezetek ismételten óvtak a segélyek átpolitizálásától, és megerősítették, hogy a jelenleg működő rendszerben a logisztikai kihívások ellenére a szállítmányok eljutottak a civilekhez.
Gázában az elmúlt hónapokban jelentősen romlott a helyzet. Márciusban Izrael megszigorította a blokádot, korlátozta az élelmiszer-, gyógyszer- és fűtőanyag-szállítmányokat. Segélyszervezetek az élelmiszer-bizonytalanság romlásáról, az alultápláltak arányának növekedéséről számoltak be, elsősorban a nők és gyermekek körében.
(MTI)
