Mark Zuckerberg szerint a közösségi médiának vége. A Meta trösztellenes perében tett tanúvallomásában a Facebook alapítója úgy fogalmazott, hogy az olyan platformok, mint az övé, már nem olyanok, mint régen – írja az Index.

Mark Zuckerberg a múlt héten három napon keresztül, több mint tíz órán át tartó tanúvallomásában elismerte ezt a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (Federal Trade Commitee, FTC) által a Facebook anyavállalata, a Meta ellen indított trösztellenes per nyitószakaszában. Zuckerberg szerint a vállalat az utóbbi időben „a szórakoztatás és a világ megismerésének általános gondolatával és a világ történéseinek felfedezésével” foglalkozott. Ezt a személyközi kommunikációtól való elmozdulást maga a vállalat mérte fel.

A védelem nyitóbeszédében a Meta előállt egy grafikonnal, amely azt mutatja, hogy a „barátok által közzétett tartalmak megtekintésével töltött idő százalékos aránya” az elmúlt két évben csökkent, a Facebookon huszonkét százalékról tizenhét százalékra, az Instagramon pedig tizenegy százalékról hét százalékra.

A Szövetségi Kereskedelmi Bizottság azzal érvel, hogy a Meta jogellenes monopóliumot tartott fenn a „személyes közösségi hálózati szolgáltatások” iparágában, részben azáltal, hogy felvásárolta a Facebook versenytársait, például az Instagramot és a WhatsApp üzenetküldő platformot. A bizottság azonban homályosan határozza meg a közösségimédia-ipar fogalmát, és a trösztellenes ügyet már egyszer, 2021-ben elutasították, részben azért, mert a „személyes közösségi hálózati szolgáltatások” piacát túlságosan lazán határozták meg.

A Meta ellenérve, hogy a közösségi média önmagában ma már nem létezik úgy, mint korábban, és az, amiről a vállalat platformjai ma ismertek – mindenféle tartalom digitális fogyasztása –, annyira elterjedt, hogy nem lehet azt mondani, hogy egyetlen vállalat vagy platform monopolizálja azt.

Mark Zuckerberg jelen volt Donald Trump beiktatásán is (fotó: Kenny Holston/Politico)

A trösztellenes jogászoknak be kell bizonyítaniuk, hogy az állítólagos monopolisztikus gyakorlatok kárt okoznak a fogyasztóknak. Egy másik trösztellenes ügyben, amely jelenleg a Google ellen folyik, a bíróság megállapította, hogy a vállalat a különböző automatizált hirdetési technológiáinak integrálásával monopóliumot hozott létre az online hirdetési piac egyes részein, jogellenesen előnyben részesítve magát, és „bevételük csökkentésével” károsította kiadói ügyfeleit. A Meta esetében azonban nincs árkülönbség, amelyre hivatkozni lehetne – a Meta platformjainak mindegyike lehetővé teszi a felhasználók számára az ingyenes hozzáférést, így a kár kérdése kevésbé egyértelmű.

A közelmúltban az Európai Unió megbírságolta az Apple-t és a Metát versenyellenes gyakorlatok miatt, de a büntetések − ötszázmillió euró, valamint kétszázmillió euró − viszonylag szerények. Ha az amerikai pert megnyerik, az FTC-nek el kell döntenie, hogy kikényszeríti-e a Meta teljes feldarabolását, vagy kevésbé drámai „jogorvoslati lehetőségeket” keres.

Az elmúlt hónapokban Zuckerberg többször is meglátogatta a Fehér Házat, és behízelegte magát az adminisztrációnak a Meta tényellenőrzés elleni lépéseivel. Eddig a Szilícium-völgyhöz való növekvő közelség ellenére Trump továbbra is támogatta a Meta elleni pert. Az adminisztráció folyamatban lévő kereskedelmi háborújában Trump kifejezett fenyegetésekkel akarja kikényszeríteni az alkukat. A ByteDance, a TikTok tulajdonosa kapitulált a vállalat többségének kötelező eladása előtt. Az amerikai elnököt ismerve Zuckerberg valószínűleg szintén kapitulál.

Noha a Meta valóban hízelegni akar a cenzúra és a "tényellenőrzés" visszafogásával, ez sajnos egyelőre még csak az Egyesült Államokra vonatkozik, Európára nem.

(Index nyomán)