Nincs ellentmondás a lengyel függetlenség és az európai érdekek között, de az Európai Unió erőltetett egysége hibát jelent - fogalmazott Andrzej Duda lengyel elnök pénteken a lengyelországi Gnieznóban, a lengyel parlament alsó- és felsőházának a Lengyel Királyság millenniuma alkalmából tartott együttes ülésén.

Az államfő felidézte: 1025 áprilisában Gniezno érseke első lengyel királlyá koronázta meg a Piast-házi Vitéz Boleszláv fejedelmet. A király rövidesen bekövetkezett halála után 1025 végén megkoronázták a fiát, II. Mieszko Lambertet is. Ezáltal Lengyelország "szuverén állammá lett, amelyet a császári és a pápai hatalmi központ, valamint a többi európai udvar is tiszteletben tartott" - állapította meg Duda.

Kiemelte: Vitéz Boleszláv és későbbi lengyel uralkodók is "ragaszkodtak ahhoz az elvhez, hogy a szuverenitásról nem szabad lemondani". Hangsúlyozta: nincs ellentmondás "a büszke szuverenitás öröksége és a bölcs modernizáció" között, valamint "a lengyel függetlenség és az egész Európa közös javára irányuló törekvés" között sem.

Emlékeztetett arra, hogy az európai közjót többször is éppen az veszélyeztette, hogy annak ürügyén az erősebb államok "birodalmi struktúrát akartak építeni a gyengébbek leigázására".

Az európai történet e tragikus szála figyelmeztetés mindazoknak, akik "új választóvonalakat javasolnak, például a kétsebességes Európa formájában" - jelentette ki az elnök. Hibának nevezte az Európai Unió (EU) vezető tagállamai által jelenleg "erőltetett, mesterséges egységet" is.

Donald Tusk kormányfő beszédében úgy ítélte meg: megkoronázásával Vitéz Boleszláv "azt hirdette, hogy a Lengyel Királyság a Nyugat részévé válik". Ez a lépés választás volt "a politikai Kelet és Nyugat között", és a döntést Lengyelország ellenségei és "egyesek Lengyelországban" ma is néha kétségbe vonják - jegyezte meg Tusk.

Az első lengyel király összhangba hozta "az önállóságot és a (másokkal való) összetartozást (…) Lengyelországot és Európát - fogalmazott a kormányfő. Úgy látta: ez azért sikerült, mert Vitéz Boleszlávnak "nem voltak komplexusai (…) a Nyugattal és a Kelettel, a németekkel és az oroszokkal, a csehekkel és a magyarokkal szemben". "Ha kellett, küzdött. Ha kellett, háborúba ment. De szükség esetén tudott megállapodásra is jutni" - jelentette ki Tusk.

Javasolta "az új, nemzeti Piast-féle doktrínát", amely "nemcsak álmodozáson és ambíción, hanem erőn is alapul". A doktrína egyik alappillére Lengyelországnak a térségben betöltött politikai pozíciója - fejtette ki.

Ennek kapcsán Tusk a lengyel politikai erők közös sikerének nevezte az országnak az EU-ban és a transzatlanti kapcsolatokban betöltött szerepét. "Igazából mindenkinek, aki ebben a térségben komoly üzletet akar, Varsóba kell jönnie tárgyalni" - fogalmazott.

A doktrína két másik alappillérének a kormányfő azt nevezte, hogy Lengyelországnak a térség legerősebb gazdaságával, valamint a régió legerősebb hadseregével kell rendelkeznie.

(MTI)