A Dániához tartozó Grönland területe gazdag ásványokban, ritkaföldfémekben, nemesfémekben; ezek az ásványkincsek növekvő jelentőségre tesznek szert a világ technológiai átalakulásában és a zöld átállásban, kitermelésükkel szemben azonban problémát támasztanak a szigetország zord sarkvidéki körülményei és a magas üzemeltetési költségek.
A dán és grönlandi földtani intézet (GEUS) becslése szerint 36,1 millió tonna ritkaföldfém található a szigetország talajában. Az Egyesült Államok Földtani Intézetének (USGS) adatai szerint azonban ebből csak mintegy 1,5 millió tonna termelhető ki. Utóbbi szám meglehetősen szerény Kína 44 millió tonnás, vagy Brazília 21 millió tonnás készleteihez képest.
A kritikus nyersanyagok (Critical raw materials, CRMs) olyan anyagok, amelyek nagy gazdasági jelentőséggel bírnak, ugyanakkor magas ellátási kockázattal is járnak. Ezek közé tartoznak a ritkaföldfémek, amely csoportba kilenc nehéz és nyolc könnyű ritkaföldfémet sorolnak.
Ezek az anyagok megtalálhatók olyan mindennapi használati tárgyakban, mint az okostelefonok, laptopok, televíziók és egyéb elektromos eszközök. A ritkaföldfémek emellett a "zöld átállás" szempontjából is különösen fontosak: ezeket használják például az elektromos autókban és a szélturbinákban.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint a lítium, a réz és a grafit "kritikus fontosságúnak" tekinthető az energetikai átmenet szempontjából. Az USGS a grönlandi grafitlelőhelyeket hatmillió tonnára becsüli, ami a globális lelőhelyek mintegy 0,75 százalékának felel meg. Az akkumulátorokhoz használt lítium esetében a becslés 235 ezer tonna, ami a globális készletek 0,2 százaléka. Az IEA szerint 2040-re nyolcszorosára nőhet a kereslet ez iránt az elem iránt.
A Grönland alatti szénhidrogénkészletek is jelentősek: a GEUS, a grönlandi állami olajtársaság (Nunaoil) és a grönlandi ásványkincsekért felelős hatóság (MRA) szerint a szigeten mintegy 28,43 milliárd hordó kőolaj-egyenérték szénhidrogénkészlet található. Ugyanakkor Grönlandon még soha nem végeztek ipari olaj- vagy gázfúrást, bár három kitermelési engedély is van hozzá.
Grönland déli részén található a Nalunaq aranybánya, amely a kanadai Amaroq Minerals vállalat tulajdonában van, és folyamatban van a kitermelés újraindítása.
Az uránkészletek bányászata 2021 óta tilos Grönlandon. Ennek oka, hogy a bányászat kockázatokat rejt magában, mind az érzékeny sarkvidéki környezetre, mind a helyi lakosságra nézve, például a radioaktív melléktermékek miatt.
Grönlandon az ásványkincsek kitermelését megnehezítik és megdrágítják a sarkvidéki körülmények. "Távoli helyen vagyunk, ezért olyan drága Grönlandon ásványkincseket bányászni. Ezért vagyunk gyakran az utolsó lehetőség, amely szóba jöhet" - mondta Maliina Abelsen volt grönlandi pénzügyminiszter a dpa hírügynökségnek. "De ahogy kifogyunk a ritkaföldfémekből, nyilvánvalóan egyre vonzóbbá válik, hogy ismét Grönland felé forduljunk" - tette hozzá .
Abelsen szerint csak a bányászati engedélyekből és adókból származó bevételek új gazdasági támaszt jelenthetnének Grönland számára. Az ásványi nyersanyagágazat, akárcsak a turizmus, hozzájárulhatna egy szélesebb alapokon nyugvó gazdasághoz - amire viszont Grönlandnak szüksége van a sokat vitatott, Dániától való esetleges függetlenséghez.
A világ legnagyobb szigetén, Grönlandon alig 57 ezer ember él. Egy januári felmérés szerint a grönlandiak 84 százaléka szeretné a Dániától való függetlenséget, de csak akkor, ha az nem jár gazdasági hátrányokkal.
Kedden a grönlandiaknak parlamenti választáson kell szavazniuk. Grönland függetlensége a választás első számú témája.
(MTI)
