Venezuelában beiktatták hivatalába pénteken a harmadik ciklusát megkezdő Nicolás Maduro elnököt, a vitatott eredményű júliusi választások hivatalos győztesét.
A 2013 óta hatalmon levő Madurót az ellenzéki és a külföldi tiltakozások ellenére az ország választási bizottsága és a legfelsőbb bíróság is győztesnek nyilvánította, bár a győzelmét megerősítő részletes eredményt soha nem hozták nyilvánosságra.
Maduro pénteken a törvényhozás vezetője, Jorge Rodriguez előtt tette le az esküt a caracasi nemzetgyűlésben. "Legyen ez az új elnöki ciklus a béke, a jólét, az egyenlőség és egy új demokrácia időszaka!" - jelentette ki Maduro, hozzátéve, hogy tiszteletben fogja tartja az ország törvényeit. "A történelemre és az életemre esküszöm, hogy kitöltöm a mandátumomat, az önök segítségével ez sikerülni fog" - emelte ki.
Az elnök kihívója, a választások után Spanyolországba menekült Edmundo González Urrutia korábban fogadkozott, hogy visszatér az országba, de ez mind a mai napig nem történt meg, mert otthon letartóztatással fenyegetik a hatóságok. Az Egyesült Államok és Kanada mellett több külföldi ország is őt tekinti az elnökválasztás győztesének.
Madurót a központi választási bizottság (CNE) a leadott szavazatok 52 százalékának elnyerésével nyilvánította győztesnek tavaly. A CNE nem hozta nyilvánosságra a szavazóhelyiségek jegyzőkönyveit arra hivatkozva, hogy a hivatal internetes támadás áldozata lett, amit sok megfigyelő hazugságnak tart. Az ellenzék, amely viszont bemutatta a saját szavazatszámlálói által készített jegyzőkönyveket, azt állítja, hogy jelöltje, Edmundo González Urrutia a voksok több mint 67 százalékát szerezte meg a választáson.
A választást követő tüntetéseken mintegy kétezer embert tartóztattak le, a kormány a héten azt állította, hogy az elfogottak közül 1515 embert már szabadon engedtek.
Csütörtökön a rendőrség rövid időre őrizetbe vette María Corina Machado venezuelai ellenzéki vezetőt egy caracasi kormányellenes tüntetésen. Szabadon engedését González Urrutia is követelte, a Fehér Ház pedig felszólította a venezuelai vezetést, hogy hagyjon fel politikai ellenlábasainak megfélemlítésével.
Éppen ma hosszabbította meg a szankciókat az EU
Az Európai Unió újabb egy évvel, 2026. január 10-ig meghosszabbítja a Venezuelával szemben 2017 őszén bevezetett büntetőintézkedés hatályát, és szankciós listára vett tizenöt embert az országban kialakult helyzetre tekintettel - közölte az Európai Unió Külügyek Tanácsa pénteken.
Az uniós külügyi tanács közleménye kiemelte, hogy tekintettel az országban továbbra is fennálló súlyos emberi jogi helyzetre, a célzott szankciók olyan embereket érintenek, akik felelősek a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok aláásásáért Venezuelában. A szankcionált személyek között a központi választási bizottság (CNE), az igazságszolgáltatás és a biztonsági erők tagjai szereplenk - tájékoztattak.
"Az intézkedés célja a válság tárgyalásos úton történő és demokratikus megoldásának támogatása" - fogalmaztak.
Az uniós tanács kiemelte: az EU intézkedése nem okoz kárt a venezuelai népnek vagy a gazdaságnak. A venezuelai válság lezárásáért az ország illetékes hatóságai felelősek. Az uniós szankciók visszavonása az emberi jogok és a jogállamiság terén Venezuelában elért kézzelfogható eredményektől, valamint a valódi párbeszéd és a demokratikus átmenet felé tett érdemi lépésektől függ - húzták alá.
A Venezuelával szemben a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok helyzetének romlása miatt bevezetett szankciós listán jelenleg 69 ember van.
A korlátozó intézkedések között szerepel a fegyverekre és a belső elnyomás céljára szolgáló felszerelésekre vonatkozó embargó, valamint utazási tilalom és vagyoni eszközök befagyasztása 54 olyan, jegyzékbe vett, hivatalos tisztséget betöltő emberrel szemben, aki felelős Venezuelában az emberi jogok megsértéséért és a demokrácia és a jogállamiság aláásásáért.
A szankciós lista kiterjesztésével kapcsolatban nyilatkozatot adott ki Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, aki kiemelte: Venezuelának eleget kell tennie a nemzetközi jog szerinti kötelezettségeinek, beleértve a diplomáciai és konzuli kapcsolatokról szóló bécsi egyezményeket is.
"Sürgetjük a venezuelai hatóságokat, hogy biztosítsák az emberi jogok teljes körű tiszteletben tartását, beleértve a békés gyülekezéshez való jogot és a véleménynyilvánítás szabadságát" - fogalmazott.
Közölte, az EU a helyes irányba tett lépésként üdvözli, hogy az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala (OHCHR) visszatért Caracasba, majd sürgette Venezuelát, hogy előremutató módon és hatékonyan működjön együtt az ENSZ-képviselettel, valamint az ENSZ Venezuelával foglalkozó független nemzetközi tényfeltáró missziójával, a Nemzetközi Büntetőbírósággal és a vonatkozó regionális mechanizmusokkal.
Az Európai Unió kiáll mindazok mellett, akik védelmezik a demokratikus értékeket Venezuelában. Az EU továbbra is együtt fog működni valamennyi venezuelaival, valamint a regionális és nemzetközi partnerekkel annak érdekében, hogy előmozdítsa a párbeszédet és a válságból való demokratikus kilábalást a venezuelaiak vezetésével, amely helyreállítja a politikai stabilitást, a gazdasági növekedést és a szociális jólétet a venezuelaiak milliói számára - tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.
A Venezuelával szemben 2017 novembere óta hatályban lévő uniós korlátozóintézkedéseket a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok helyzetének folyamatos romlására válaszul vezette be az Európai Unió. Célja, hogy elősegítse a közös demokratikus megoldások ösztönzését annak érdekében, hogy politikai stabilitást teremtsen az országban, és lehetővé tegye számára, hogy kezelje a lakosság sürgető szükségleteit. A célzott intézkedések rugalmasak és visszafordíthatók, továbbá úgy alakították ki őket, hogy ne fejtsenek ki kedvezőtlen hatást a venezuelai lakosságra.
(MTI)
