Szíria az elmúlt 13 évben még jóindulattal sem volt békés országnak nevezhető, a 2020-as török Tavaszi Pajzs hadművelet óta relatíve alacsony intenzitással folytak a harcok. Múlt szerdán aztán ez a helyzet egy pillanat alatt megváltozott, amikor a törökök által támogatott Hajat Tahrir al-Sham offenzívát indított a szír kormányerők által 2016-ban visszafoglalt Aleppó ellen. Az országban most teljes a káosz, fegyveres frakciók majd egy tucatja lövi egymást. A Portfólió kísérletet tett a helyzet tisztázására.
Aleppó egy november 28-i orosz légicsapás után (fotó: Izettin Kasim / Anadolu / Getty Images)
Múlt szerdán a Hajat Tahrir al-Sham fegyveresei lényegében a semmiből indítottak támadást Szíria második legnagyobb városa, Aleppó ellen. A reguláris szír hadsereg és az oldalukon álló milíciák nem tudták feltartóztatni az offenzívát, az északi nagyváros péntekre a kezükre is került. A helyzet azóta csak tovább bonyolódott: kurd, amerikai, iraki, de még afgán fegyveresek is lövöldöznek a régióban.
Mindenki mindenki ellen?
A szíriai polgárháborúban részt vevő különféle katonai és félkatonai alakulatokat, szövetségi rendszereket finoman szólva is komoly feladat átlátni. Első körben érdemes végig venni, hogy pontosan kik is harcolnak most egymás ellen.
Az első támadást a már említett Hajat Tahrir al-Sham (HTS) indította meg. A HTS az al-Kaidaától elszakadt radikális, szunnita iszlamista frakció, amely Törökország támogatását élvezi, a szír kormányerőkkel, a kurd-amerikai koalícióval és az Iszlám Állammal is ellenséges viszonyt ápol. A HTS hivatalosan a Szíriai Megváltás Kormánya nevű, Idlibben székelő politikai képződmény fegyveres szárnya.
A Szíria fölötti területi ellenőrzés 2024 nyarán. Vörös: szír kormányerők, sárga: SDF (az USA-val szövetségben), zöld: Amerikai Egyesült Államok, Fehér: HTS (Törökországgal szövetségben), halványzöld: Törökország és törökbarát milíciák, szürke: Iszlám Állam (forrás: RowanJ LP / Wikimedia Commons)
Múlt pénteken a HTS oldalán beszállt a harcokba a Szír Nemzeti Hadsereg (SNA) is. Az SNA szintén Törökország támogatását élvezi, bár kevésbé radikális, mint a HTS. Itt érdemes megjegyezni, hogy az SNA és a HTS egymással sem ápol éppen felhőtlen viszonyt, a polgárháború során többször egymással is fegyveres konfliktusba kerültek.
A HTS, az SNA, illetve a török katonai alakulatok Szíria északi határvidékének nagy részét tartják irányításuk alatt.
Armor and Fighters of the Syrian National Army (SNA) are now amassing to the North of Tal Rifaat in Northern Syria, as they prepare to open a Second Front against Assad’s Army near Aleppo, as well as the U.S-Backed Syrian Democratic Forces (SDF) positioned between Tal Rifaat and… pic.twitter.com/hm58BaZR5L
— OSINTdefender (@sentdefender) November 28, 2024
Velük szemben állnak a szír kormányerők. Bassár al-Asszad elnök két legfontosabb szövetségese Oroszország és Irán, mindkét nagyhatalom állomásoztat katonákat is a térségben. A lojalisták mellett harcolnak a libanoni Hezbollah egyes alakulatai, valamint döntően arabokból, kisebb részben lojalista kurdokból álló milícisták is.
Damaszkusz oldalán ma hajnalban az iraki Népi Mobilizációs Erők (PMF) egyes alakulatai is beszálltak a harcokba. A PMF egy eredetileg az IÁ ellen létrehozott, több tucatnyi milíciát irányító ernyőszervezet, ami hivatalosan ugyan az iraki kormány felügyelete alatt áll, a gyakorlatban Bagdadhoz csak a fegyveresek egy része hűséges, több alakulatot Irán pénzel. Az iraki kormány szemszögéből a helyzetet tovább rontja, hogy a PMF jelenleg jóval nagyobb tűzerőt képvisel, mint a reguláris hadsereg.
A PMF azért is érdekes csoportosulás, mert bár főleg síita arabok alkotják, találhatóak itt síita türkmének, szunnita arabok, keresztény, de még jezidi milíciák is.
A PMF részéről egyelőre a Kataib Hezbollah nevű síita iszlamista szervezet fegyveresei szálltak be a harcokba, megtámogatva az afgán fegyveresekből álló, szintén iráni támogatást élvező Fatemijun dandárral.
NEW: Iran-backed militias, including Iraq’s Kataib Hezbollah and Fatemiyoun groups, entered Syria overnight from Iraq.
— Clash Report (@clashreport) December 2, 2024
Dozens of Hashd al-Shaabi fighters crossed near Al Bukamal, with reinforcements heading to northern frontlines. pic.twitter.com/k73GFAZ23Z
A helyzetet még bonyolultabbá teszi, hogy egy harmadik oldal is harcol Szíriában: a Szír Demokratikus Erők (SDF) gerincét kurdok alkotják, akik a Népi Védelmi Erők (YPG) és a Női Védelmi Erők (YPJ) alatt tömörülnek, de komoly támogatást kapnak a törökországi Kurd Munkáspárttól (PKK) is. Az SDF-nek egyébként szintén vannak muszlim arab, türk, keresztény és jezidi alakulatai is. Fő támogatójuk az Egyesült Államok. Az SDF Szíria északnyugati harmadát tartja irányítása alatt, míg az amerikai csapatok az ország déli határa mentén létesítettek bázisokat.
Hogy teljes legyen a kép, érdemes megemlíteni, hogy Szíria középső részén továbbra is találhatóak IÁ irányítás alatt álló kisebb területek, a Golán-fennsík pedig Izraeli megszállás alatt áll.
De tulajdonképpen mi történt?
Bár a konfliktus még nagyon friss, a háborús köd pedig rengeteg részletet zavarossá tesz, a fő részleteket már lehet látni.
November 27-én a szeparatista csapatok váratlanul nagy léptékű offenzívát indítottak Aleppó ellen. A HTS jól felszerelve, páncélozott járművek és drónok bevetése mellett egyetlen nap alatt több tucat települést rohant le. Az interneten terjengő videók alapján nemcsak a szír kormányerők, de az orosz SzSzO emberei is áldozatul estek a harcoknak.
Rebels might not know it, but they've got 🇷🇺 SSO kit here, so either dead or got out in a hurry #Aleppo #Syria
— Cᴀʟɪʙʀᴇ Oʙsᴄᴜʀᴀ (@CalibreObscura) November 27, 2024
- Zenitco'd AK-74(M) w/ suppressor & ELCAN SpecterDR, etc
- EURO-ish AR-15 w/ Perst-3, Optic, Mini Suppressor, etc.
- Late Mod. MP-446
- Made "RG" Anti Drone Gun pic.twitter.com/D9Ra0W6oKx
A lendület a következő két napban sem tört meg: csütörtökre a HTS veszélyesen megközelítette a várost, péntek reggelre pedig be is hatoltak az agglomerációba, ekkor már megtámogatva az északról érkező SNA-harcosokkal. A legtöbb forrás arra enged következtetni, hogy a szír kormányerők péntek délután adták ki az általános visszavonulási parancsot, bár egyes hírek arról szólnak, hogy a Damaszkusz pártján álló kurd milíciák a városban maradtak harcolni.
#Syria BREAKING: Syrian rebels have ENTERED the city of #Aleppo! pic.twitter.com/YUswzc50Rz
— Thomas van Linge (@ThomasVLinge) November 29, 2024
Péntek estére az ország második legnagyobb városa lényegében elesett. A kormányerők a várostól délkeletre, Al-Safira környékén jelöltek ki új gyülekezőpontot.
A hétvége során Aleppótól délre folytatódtak a harcok: lázadó kézre került Al-Safira is. Az orosz légierő bombázni kezdte Aleppót és Idlibet. Ma hajnalban aztán Irak felől megérkeztek a PMF fegyveresei is, akik valószínűleg összetűzésbe keveredtek az Eufrátesz keleti partját ellenőrzésük alatt tartó kurdokkal. Válaszként az amerikai légierő A-10 Thunderbolt II-es csatarepülőgépei elkezdték lőni a PMF konvojait, illetve egyes források szerint más, Irán által használt katonai bázisokat is.
Ma délelőttre az Ankara által támogatott lázadók egy másik nagyvárost, Hamát is megközelítették, egyes források szerint a város mellett található katonai repülőtérre is betörtek. A közösségi médiában terjengő felvételek alapján komoly mennyiségű orosz és iráni hadianyagot zsákmányoltak.
Preliminary Syria update:
— War Mapper (@War_Mapper) November 30, 2024
Syrian rebels have launched a rapid offensive in the northwest of the country, capturing Aleppo, the country’s second-largest city.
Rebel forces have also advanced southward, reaching the outskirts of Hamah. pic.twitter.com/PAcKehaUOK
Ez mégis hogyan jött össze?
A HTS (illetve valószínűleg inkább Törökország) egészen ügyes módon ismerte fel a közel-keleti fejetlenségben rejlő lehetőségeket. Az mostanra biztossá vált, hogy Aleppó védelmének nagy részét a libanoni Hezbollah vállalta magára, a szervezet azonban az Izraellel folytatott háború miatt vészesen meggyengült.
A helyzetet tovább tetézték egyéb globális folyamatok is: Oroszország erőinek jó része Ukrajnában van lekötve, a szír kormányerőket pedig egyre gyakrabban bombázzák az izraeli légierő gépei. Ezekhez a jelenségekhez ráadásul hozzájön az is, hogy Iránnak, Szíria egyik legfontosabb támogatójának is meg kell osztania a figyelmét a Hamász maradékai, a Hezbollah, a jemeni húszik, Irak és Szíria között, no meg aggódhatnak amiatt, hogy Donald Trump megválasztott amerikai elnök valószínűleg jóval agresszívabb politikát fog folytatni velük szemben.
Preliminary Syria update:
— War Mapper (@War_Mapper) November 30, 2024
Syrian rebels have launched a rapid offensive in the northwest of the country, capturing Aleppo, the country’s second-largest city.
Rebel forces have also advanced southward, reaching the outskirts of Hamah. pic.twitter.com/PAcKehaUOK
A csillagok ezen ritka együtt állása lehetőséget adott Törökországnak arra, hogy látványosan kitágítsa a szíriai ütközőzónáját. Ankara egyik hosszú távú célja bevallottan az, hogy a Törökországba menekült arabokat visszatelepítse Szíriába, ehhez pedig mind a területi nyereségek, mind egy háborút vesztő szír elnök kompromisszumkészsége kapóra jöhet.
Azt, hogy a harcok hogy fognak folytatódni, egyelőre nem lehet biztosra tudni: a lázadók állítása szerint nem céljuk Damaszkusz megtámadása, Hamá ostroma viszont ennek valamelyest ellent mond. A kurdok által dominált SDF a harcok nagy részéből egyelőre kimaradt (ők a kormányerőkkel és a törökbarát lázadókkal is ellenséges viszonyt ápolnak), ez a helyzet azonban már rövid távon is megváltozhat: Ankara nyíltan ellenséges az SDF-fel szemben, így nem lenne meglepő, ha az offenzíva nem délre, hanem nyugatra, Manbidzs irányába folytatódna, ami a kurdok egyetlen hídfőállása az Eufrátesz nyugati partján.
A helyzet iróniája, hogy a Törökország támogatását élvező csapatok Aleppóban éppen azzal a Hezbollahhal kerültek szembe, amelyet Ankara Libanonban, ha csak szavakkal is, de hónapok óta támogat. Érdekes kérdés lesz mindamellett az is, hogy a törökök fel merik-e vállalni az SDF elleni konfliktust úgy, hogy őket éppen a NATO-tag Egyesült Államok védi.
Frissítések:
Aszad: a dzsihadisták offenzívája a Nyugat destabilizálási próbálkozása
A dzsihadisták nagyszabású offenzívája Szíriában a határok átszabásának kísérlete a nyugati érdekek mentén - jelentette ki Bassár el-Aszad szíriai elnök Maszúd Peszeskján iráni elnökkel folytatott hétfői telefonbeszélgetésében.
A legújabb eszkaláció "a térkép átszabásának kísérletét jelenti, összhangban az Egyesült Államok, illetve a Nyugat céljaival" - hangsúlyozta a szíriai államfő, akit hivatala idézett. Aszad olyan terrorista eszkalációról beszélt, amely "a régió megosztását és országainak széttöredezését szolgálja".
Az angliai székhelyű Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű aktivistahálózat hétfőn arról számolt be, hogy iraki Irán-barát milíciák mintegy kétszáz harcosát vezényelték át a szíriai kormányerők támogatására. A szíriai polgárháború eseményeit nyomon követő szervezet szerint vasárnap óta érkeznek a milicisták a szomszédos Irakból. Faleh al-Fajád, a Népi Mozgósítási Erők (PMF) nevű iraki síita milícia vezetője viszont tagadta ezt. Mint mondta, a PMF egységei nem hagyják el Irakot.
Az Iránnal és a damaszkuszi vezetéssel szövetséges Hezbollah libanoni milíciához köthető források szintén hétfőn közölték, hogy a síita szervezet egyelőre nem tervezi harcosok vezénylését Szíria északi részébe, és egyelőre nem is kapott felkérést erre.
A szíriai állami televízió beszámolója szerint a Hama tartományban dúló harcok következtében hárman életüket vesztették, és többen megsebesültek. Az ellenzéki területeken tevékeny Fehérsisakosok nevű mentőszolgálat pedig közölte, hogy újabb orosz légicsapásokban három civil halt meg Idlíb tartományban. A Fehérsisakosok szerint a légitámadások kórházakat értek, és a három halott közül ketten lélegeztetőgépre kapcsolt páciensek voltak.
A SANA szíriai hírügynökség szerint a légvédelemnek "több ellenséges drónt" sikerült megsemmisítenie Homsz város felett.
A Hajat Tahrír as-Sám (HTS) nevű dzsihadista csoport és a vele szövetséges lázadószervezetek fegyveresei november 27-én hatalmas támadást indítottak Szíria északnyugati részén, uralmuk alá véve Aleppó várost is, ami jelentős eszkalációt jelent az országban 2011 óta dúló polgárháborúban, ugyanis ennek frontvonalai az utóbbi időben viszonylag stabilak voltak.
Az OSDH legfrissebb összesítése szerint a harcokban eddig több mint ötszázan vesztették életüket, közülük 92-en civilek.
Másfelől a HTS teremtette felfordulást kihasználva a Törökország által támogatott felkelők heves harcokat követően elfoglalták az észak-szíriai Tell Rifát várost. A Szíriai Demokratikus Erők (SDF) nevű, kurd vezetésű lázadószervezet, amely az Egyesült Államok egyik helyi partnere az Iszlám Állam terrorszervezettel szembeni küzdelemben, közölte, hogy megkezdte a kurd civilek evakuálását Aleppó tartományból. Mazlúm Abdi, az SDF vezetője közölte, hogy az embereket Északkelet-Szíria biztonságos térségeibe menekítik.
Az OSDH szerint mintegy 200 ezer szíriai kurdot ostromolnak törökbarát fegyveres csoportok.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) kedden rendkívüli ülésen fogja megvitatni a szíriai helyzetet. Az ülés összehívását a damaszkuszi kormány kezdeményezte.
Szíriai ellenzéki vezető: Aleppó visszafoglalása megnyitja az utat a menekültek hazatérése előtt
Aleppó visszafoglalása megnyitja az utat a Szírián belüli menekültek és a Törökországba menekült szíriaiak hazatérése előtt is - mondta Hadi al-Bahra szíriai ellenzéki vezető a Reutersnek hétfőn adott interjúban, amelyben arról is részletesen beszámolt, hogy miként késleltette a város ostromát a gázai és a libanoni háború.
A szíriai lázadók már egy éve megkezdték az előkészületeket Aleppó elfoglalására, amely a gázai háború miatt végül csak a libanoni fegyverszünet életbe lépésével, a múlt héten indulhatott meg - mondta Hadi al-Bahra.
Szavai szerint a felkelők részben azért tudták elfoglalni Aleppót és a szomszédos Idlíb tartomány egyes részeit, mert a Hezbollah és más iráni támogatású csoportok harcosai az Izraellel való konfliktusukkal voltak elfoglalva. Elmondása szerint a valódi felkészülés és a mozgósítás egy évvel ezelőtt kezdődött, a lázadók akkor kezdték "komolyabban venni" a helyzetet. A felkelők úgy érezték, hogy nem volna taktikus, ha a szíriai harcok a libanoni háborúval egy időben folynának. Ezért abban a pillanatban, amikor a libanoni fegyverszünet életbe lépett, megragadták a lehetőséget az offenzíva elindítására - emelte ki.
A lázadók hadművelete az utóbbi évek legmerészebb előrenyomulása és a legnagyobb kihívás Bassár el-Aszad szíriai elnök számára a polgárháborúban, amelyben a frontvonalakon 2020 óta nem történtek nagyobb változások.
Aleppó visszafoglalása megnyitja az utat a Szírián belüli menekültek és a Törökországba menekült szíriaiak hazatérése előtt is - jelentette ki Hadi al-Bahra. A libanoni háború és a Hezbollah meggyengülése miatt a szíriai kormány kevesebb támogatást kap, az iráni milíciák is kevesebb erőforrással rendelkeznek, és Oroszország is kevesebb légi fedezetet képes adni az ukrajnai háború miatt - mutatott rá.
Al-Bahra ellenzéki koalíciója rendszeres diplomáciai tárgyalásokat folytat az ENSZ-szel és több külföldi országgal is. A szövetség olyan Aszad-ellenes csoportokat is képvisel, mint a Törökország által támogatott Szabad Szíriai Hadsereg, amely a múlt héten foglalt el területeket Idlíb térségétől északra.
A szíriai helyzet kiéleződéséről tárgyalt az orosz és az iráni elnök
A szíriai helyzet eszkalálódásáról folytatott hétfőn telefonos eszmecserét Vlagyimir Putyin orosz és Maszúd Peszeskján iráni elnök – közölte hétfőn a Kreml sajtószolgálata.
Az orosz elnöki hivatal által kiadott közlemény szerint az iráni fél kezdeményezésére létrejött kapcsolatfelvétel során a felek úgy értékelték, hogy „a terrorista csoportok és bandák nagyszabású agressziója” a szíriai állam szuverenitásának, politikai és társadalmi-gazdasági stabilitásának aláásására irányul. A két elnök feltétel nélküli támogatásáról biztosította „Szíria törvényes hatóságainak az ország alkotmányos rendjének és területi integritásának helyreállítására irányuló intézkedéseit, és hangsúlyozták az asztanai formátum keretében, Törökország részvételével történő erőfeszítések összehangolásának fontosságát”.
Dmitrij Peszkov, az orosz államfő sajtótitkára a TASZSZ hírügynökséget úgy tájékoztatta, hogy egyelőre nem szerepel a tervek között újabb megbeszélés Putyin és Recep Tayyip Erdogan török között. A két vezető legutóbb november 24-én folytatott eszmecserét a két ország közötti együttműködésről, és a Kreml közlése szerint néhány nemzetközi témát is érintettek.
(MTI nyomán)
Kapcsolódó: Török külügyminiszter: a szíriai kormánynak "ki kell békülnie" a dzsihadistákkal
