Rendszeres kétoldalú külpolitikai egyeztetésekről állapodott meg David Lammy brit külügyminiszter és Josep Borrell, az Európai Unió (EU) kül- és biztonságpolitikai főképviselője az uniós külügyminiszterek hétfői luxembourgi találkozóján.
Lammy személyében több mint két éve most első ízben vett részt brit külügyminiszter az EU-külügyminiszterek értekezletén.
A londoni külügyi tárca által hétfő este ismertetett közös közlemény szerint David Lammy és Josep Borrell megállapodásra jutott arról, hogy Nagy-Britannia és az EU Külpolitikai Párbeszéd (Foreign Policy Dialogue) névvel hathavonta ülésező egyeztető fórumot hoz létre. Ennek célja a brit külügyminisztérium tájékoztatása szerint az, hogy lehetővé váljon a kétoldalú stratégiai együttműködés és ennek révén a rendszeres stratégiai konzultáció a legfontosabb kérdésekről, köztük az orosz-ukrán konfliktusról, az indiai-csendes-óceáni és a nyugat-balkáni térségről, valamint az úgynevezett hibrid fenyegetésekről.
A londoni külügyi tárca már a luxembourgi EU-külügyminiszteri találkozó előtt közölte: David Lammy részvétele az értekezleten jelzi, hogy a brit kormány szorosabbra akarja vonni az EU-val folytatott külügyi együttműködést, és ez is része az unióhoz fűződő kapcsolatrendszer új alapokra helyezését célzó terveknek.
A hétfői megállapodás közvetlen előzményeként Sir Keir Starmer brit miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke október elején a kétoldalú stratégiai együttműködés erősítéséről állapodott meg.
Nagy-Britannia 2020. január 31-én távozott az Európai Unióból, majd az uniós tagság megszűnése (Brexit) utáni 11 hónapos átmeneti időszak lejártával az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is kilépett. Az akkori konzervatív párti brit kormány ugyanis nem kívánta teljesíteni azokat a feltételeket - mindenekelőtt az EU-állampolgárok szabad nagy-britanniai letelepedésének és munkavállalásának jogát -, amelyek e két integrációs szerveződéshez elválaszthatatlanul kötődnek.
A jelenlegi munkáspárti miniszterelnök is többször és egyértelműen kifejtette azt az álláspontját, hogy a Labour-kormány nem kívánja visszaléptetni Nagy-Britanniát az EU-ba, sem az EU egységes belső piacára és vámuniójába. Keir Starmer ugyanakkor jelezte azt is, hogy a munkáspárti kormány sokkal szorosabbra akarja vonni és új alapokra kívánja helyezni az unióhoz fűződő kapcsolatokat.
A brit kormányfő egy hétfői londoni üzleti rendezvényen felszólalva úgy fogalmazott: az előző, konzervatív párti brit kormány "a Brexitet követő cirkusz idején elbizonytalanított néhány embert" azzal kapcsolatban, hogy Nagy-Britannia mennyire tekinthető megbízható, stabil, szabálykövető partnernek, és mindeközben "feleslegesen sértegette legközelebbi szövetségeseinket". Starmer szerint azonban ennek vége, a munkáspárti kormány határozottan túllépett ezen a politikán.
Ugyanezen a londoni üzleti rendezvényen Sadiq Khan, a brit főváros ugyancsak munkáspárti polgármestere kijelentette: jóllehet rövid távon Nagy-Britannia valószínűleg nem lesz ismét az EU egységes belső piacának tagja, de nem kell elriadni attól, hogy erről tárgyalások kezdődjenek.
Minden sikeres ország a legközelebbi szomszédaival folytatja a legnagyobb értékű kereskedelmi forgalmat, Nagy-Britannia pedig a tőszomszédságában tudhatja az EU több mint 500 milliós lakosságú piacát - hangsúlyozta a londoni polgármester.
(MTI)
