Kuruc.info - Európai nacionalista pártok nyomában, XXIII. rész: Dánia

Az előző részben áttekintettük Finnországot. Most a Dán Királyságba vezet utunk. A Feröer-szigetekkel ebben a részben nem foglalkozunk, majd a későbbiekben Izlanddal és Norvégiával együtt kerülnek bemutatásra.

Dánia közel 43.000 km²-en terül el (Grönland és Feröer nélkül), s megközelítőleg 5,8 millióan élnek az országban. 2005-ös adatok szerint a bevándorlók és azok leszármazottai a lakosság 8,5%-át teszik ki. Az elmúlt közel 20 esztendőben sokat romlott a helyzet. 2020-as adatok szerint a lakosságnak már csak 86,11%-a dán származású, de ebben benne van Grönland (56.600 fő) és a Feröer-szigetek népessége (53.000 fő) is. Még tovább árnyalja a képet, hogy a statisztika azt tekinti dánnak, akinek legalább az egyik szülője a Dán Királyság területén született, tehát egy szubszaharai előember és egy dán nő gyermeke dánnak tekintendő. A bevándorlók és leszármazottaik pedig 13,9%-ot tesznek ki.

A Zsófia Magdolna dán királyi hercegnőről elnevezett fregatt megkerüli a Jóreménység fokát az 1760-as évek körül

Talán meglepő lesz, de a Dánia-Norvégia államszövetség (1537-1814) nemcsak Izlandot, Grönlandot és a Feröer-szigeteket, valamint Schleswig-Holsteint foglalta magában, hanem gyarmatokkal rendelkezett a Karib-szigetek (Dán Nyugat-India), Afrikában (Dán Aranypart, a mai Ghána egyes része), valamint az indiai szubkontinensen is (Dán India). Dán Nyugat-Indiát egyébként 1916-ban adta el a Dán Királyság az Egyesült Államoknak (1917 elején zárult le az ügylet - a szerk.). Dánia népszavazáson kérdezte meg állampolgárait a terület sorsáról, s a többség az eladás mellett voksolt.

A Dániába érkező migránsok azonban nem az egykori gyarmatokról - mint Hollandia vagy Franciaország esetében - hanem az iszlám világból érkeznek elsősorban.

Fort Christiansværn erődje az 1700-as évek derekán épült. A mai Virgin-szigeteken található az egykori jelentős dán erőd

2022-es adatok szerint a 600 ezer fős Koppenhága lakosságának 73,7%-a dán, 12,9%-a más európai származású, s 13,4%-a pedig idegen rasszú. Az első négy legnagyobb kisebbség a városban sorrendben: pakisztániak, törökök, lengyelek és irakiak.

2024-es adatok szerint Dánia lakosságának 71,2%-a az evangélikus-lutheránus Dán Egyház tagja, de a lakosságnak mindösszesen 3%-a vesz részt istentiszteleteken, s csupán a dán állampolgárok 19%-a tekinti élete fontos részének a vallást. Ez utóbbi adatban benne van a nem keresztény hívők száma is, így a keresztények között ez a szám nyilvánvalóan kisebb. Dánia második legnagyobb vallása az iszlám, nagyjából 4,4%-kal.

Egy 2010-es Eurobarométer-féle közvélemény-kutatás szerint a megkérdezett dán állampolgárok 28%-a azt válaszolta, hogy "hiszik, hogy van Isten", 47% azt válaszolta, hogy "úgy véli, hogy létezik valamilyen szellem vagy életerő", és 24% válaszolta úgy, hogy "ne higgyétek, hogy létezik semmiféle szellem, Isten vagy életerő". Egy másik, 2009-ben végzett közvélemény-kutatás szerint a dánok 25%-a hiszi, hogy Jézus Isten fia, 18%-uk pedig azt, hogy a világ megváltója. Azóta pedig eltelt 14-15 év a liberalizmus rombolásában...

Amikor még Dánia a fehér ember otthona volt. A Waffen-SS alá tartozó Frikorps Danmark főhadiszállása a Dán Szabadkőműves Nagypáholytól lefoglalt épületben volt

Dán Néppárt - Dansk Folkeparti (DF)

A DF-et 1995-ben alapították a Haladás pártból kilépett képviselők. A párt megalakulását követően folyamatosan tudta növelni a jelentőségét a parlamentben, s az Európai Parlamentben is, választásról választásra növekedve. Ez a tendencia egészen 2014-2015-ig tartott. A 2014-es EP-választást megnyerték Dániában: 26,6%-ot és 4 mandátumot szereztek (605.000 szavazat). A 2015-ös dániai voksolásokon pedig 21,2%-kal 37 mandátumot értek el a lehetséges 179-ből (741.000 voks), ezzel pedig a második legnagyobb frakciót alkothatták. Azóta jelentős visszaesés figyelhető meg a pártnál (lásd a táblázatokat). A 2024-es EP-választáson 1 mandátumhoz jutottak. Az EP-ben eddig az Identitás és Demokrácia tagjai voltak, de 2024. július 6-án csatlakoztak az Orbánék alapította Patrióták Európáért nevű kóserkonzervatív frakcióhoz.

A Dán Néppárt parlamenti és EP-választásokon nyújtott teljesítménye (forrás: Wikipedia)

A párt jobboldali nemzeti-konzervatív formációként határozza meg magát, amelyet a jobboldaltól a szélsőjobbig szoktak elhelyezni a politikai palettán. Gazdaságilag baloldalinak tekinthető. A szavazásokon is megfigyelhető, hogy a szocdemek szavazóinak nagy a hajlandósága az átszavazásra, s nem a jobbközepes pártokat támogatóknak. Amikor a szocdemek gyengültek, akkor a DF erősödött, s fordítva: 2019-től a DF komolyan vesztett a súlyából, a szocdemek pedig berobbantak.

A DF kinyilvánított céljai a dán nép szabadságának és kulturális örökségének védelme, beleértve a családot, a monarchiát és a Dániai Evangélikus-Lutheránus Egyházat, a szigorú jogállamiság érvényesítése, valamint kiáll az ellen, hogy Dánia multikulturális társadalommá váljon. A bevándorlás korlátozását szeretnék elérni, valamint a már befogadott bevándorlók kulturális asszimilációjának előmozdítását. Ez utóbbihoz sok sikert... Az erős jóléti rendszer fenntartására törekednek a rászorulók számára, valamint a vállalkozói szellem és a gazdasági növekedés előmozdítására az oktatás megerősítésével és az emberek munkára való ösztönzésével. Fontosnak érzik még a környezet és a természeti erőforrások védelmét, valamint a dán szuverenitás védelmét az Európai Unió ellen. A párt korábbi vezetője, Kristian Thulesen Dahl egyszer a DF-et muszlimellenes pártnak nyilvánította.

2010-ben a DF javasolta, hogy a nem nyugati országokból érkező bevándorlást teljesen le kellene állítani. Különbséget tesznek a bevándorlók között, azok között, akik tartósan Dániában szándékoznak maradni, és a menekültek között, akik csak a konfliktus idejére lesznek Dániában, de végső soron haza kívánnak térni. Kérdés, hogy a Közel-Keleten vagy akár Ukrajnában mikor lesz tartós és hosszú béke? Ugye a szovjet csapatok is csak ideiglenesen állomásoztak nálunk. A párt kijelentette, hogy örömmel segít a rászorulókon, de erkölcsi felelősséggel tartozik Dánia népe felé, hogy Dánia dán maradjon.

A párt kormánykoalícióba nem lépett senkivel, de külső támogatást biztosított a jobbközép kormányoknak, ezért cserébe azok támogatták a DF migrációs politikáját. Szigorúbb törvényeket sikerült elérni a kamuházasságok elleni küzdelemben: míg 2002-ben 8151 családegyesítési engedélyt adtak ki a hatóságok, addig ez 2005-ben 3525-re redukálódott. Emellett sikerült elérniük, hogy a menekülteknek szánt állami juttatásokat 30-40%-al csökkentsék.

A DF szeretné, ha a dán Btk.-ból kikerülne a gyűlöletbeszédre vonatkozó paragrafus. Szigorúbb büntetési tételeket kíván elérni a szexuális visszaélésekkel és az állatkínzással kapcsolatban is.

A Dán Néppárt euroszkeptikus álláspontot képvisel. Ellenzi az EU központosítását, az euró helyett a dán korona mellett érvel.
A 2003-as iraki háborúban a párt a beavatkozás mellett állt, de egy évtizeddel később revideálta álláspontját, s az akkor pártelnök kijelentette, hogy Szaddám Husszein uralma sokkal előnyösebb volt európai szemszögből nézve, mint az azt követő időszak eseményei. Ugyanekkor kijelentették azt is, hogy szintén tévedés volt támogatni a líbiai arab tavasz idején a beavatkozást, mert "félreértelmezésen alapult a líbiai lázadók ideológiájának támogatása". Ritka, hogy egy párt elnöke nyilvánosan beismerje, hogy ~~elkúrtuk~~ tévedtek.

Koszovó kapcsán Szerbiát támogatják, s nem ismerik el államként a területet. A Távol-Keleten Kínával szemben Tajvant támogatják.
S nem lenne igazi északi konzervatív párt, ha nem lenne belehabarodva Izraelbe, s nem támogatná a dán követség Jeruzsálembe való átköltöztetését.

Kemény Vonal - Stram Kurs (SK)

A pártot Rasmus Paludan dán-svéd ügyvéd és politikai aktivista alapította 2017-ben. A párt fő politikai programjának tekinti, hogy az iszlám vallást tiltsák be Dániában, s nagyjából félmillió idegent toloncoljanak ki.

Stram Kurs - Kemény Vonal

Paludan iszlámellenes demonstrációiról ismert az északi országokban, melyeket gyakran olyan helyszíneken tart, ahol sok muszlim bevándorló él. A Koránt úgy jellemzi, hogy egy "kurva könyv", az iszlámot buzeráns vallásnak titulálta. Demonstrációin a Koránt elégetik, dobálják, letépkedik, illetve arra biztatja szimpatizánsait, hogy le kell vizelni az említett könyvet. Akcióit heves felháborodás kíséri, melyek után a bevándorlók nem egyszer törtek-zúztak. 2019-ben pl. Dániában nagyjából 6 millió dán koronás (320 millió Ft) kárt okoztak éves szinten a Paludan demonstrációit követő iszlám zavargások.

Az egyik ilyen demonstrációt követően pl. a bevándorlók kövekkel és egyéb tárgyakkal (pl. biciklivel) dobáltak meg egy rendőrőrsöt, különböző tárgyakat felgyújtottak, barikádokat emeltek.

Rasmus Paludan

Paludan korábban az Új Jobboldal nevű párt tagja volt, azonban a következő szavai miatt távoznia kellett a pártból:

Utcáink és sikátoraink vérfolyókká változnak, és az idegen ellenségek vére abba a csatornába kerül, ahová az idegenek is tartoznak.

Paludant többször próbálták megtámadni, kővel megdobálni. 2020-ban egy tüntetésen egy bevándorló késsel közelített felé, aki a rendőrök figyelmeztető lövéseire sem reagált, így az egyenruhások lábon lőtték a támadót. Ezt követően zavargások törtek ki, s a rendőröket kövekkel és tűzijátékokkal támadták meg.

Állampolgársága révén Paludan Svédországban is aktív, s ott is könyvégető performanszokat tart, amelyek szintén zavargásokhoz vezettek.

Paludan a Koránt égeti

Nevéhez fűződik a svéd-török diplomáciai feszültségek kipattanása is. 2023 januárjában Törökország svédországi nagykövetsége előtt elégetett egy Koránt, amely után Erdogan kijelentette, hogy Svédország nem számíthat Törökország támogatására a NATO-csatlakozással kapcsolatban. Az eset miatt Irakban, Jemenben és Jordániában is zavargások alakultak ki, svéd zászlókat és Paludan arcképét égették. Törökországban elfogatóparancsot adtak ki ellene, mivel nyilvánosan megsértette a vallási értékeket. Az Iszlám Állam bosszút esküdött vele szemben. Ezután Svédországban bejelentették, hogy ha ismét az országba teszi a lábát, akkor azonnal letartóztatják gyűlöletkeltés miatt. Egyébként Nagy-Britanniából is ki van tiltva, mivel ott is hasonló akciókat akart szervezni.

Miután a dán kormány 2023-ban a Korán égetésének betiltását javasolta, Paludan azt mondta, hogy más módon is meg tudja csúfolni az iszlámot, például disznóvérrel és ürülékkel önti le a Koránt a török nagykövet otthona előtt.

Paludan akcióiról a Kuruc.info is többször beszámolt, például itt, itt, itt, itt, itt és itt.

Paludan rendőri védelem alatt áll, mivel rengeteg halálos fenyegetést kapott, sok demonstrációján golyóálló mellényt visel. A dán és svéd hatóságok szerint a tevékenysége kapcsán a terrorfenyegetés kockázata drasztikusan megnőtt a két országban.

A Közel-Keleten meg Paludan képét égetik

A sajtóban megjelenő náci- és szélsőjobboldali vádakra úgy reagált, hogy ő mindig is támogatta a homokosokat és a zsidókat Dániában, s ezek nem a nácikra valló nézetek. 2008-ban egyébként Paludan feljelentett egy 21 éves férfit, mert az a közösségi médiában sértő kijelentéseket tett a homoszexuálisokról. A Stram Kurs szabályzata egyébként kimondja, hogy aki korábban "náci" volt, az nem lehet a párt tagja.

Egyes vélemények szerint Paludan az oroszokhoz van bekötve, akik így akarják az északi államokat destabilizálni, valamint akadályozni kívánták Svédország NATO-hoz való csatlakozását.

A választásokon a párt legjobb eredménye a 2019-es 1,8% (Dániában 2% a bejutási küszöb).

Bár magam is úgy vélem, hogy sem az iszlámnak, sem a fajidegen elemeknek nincs semmi keresnivalójuk kontinensünk földjén, de a fenti akcióknak az égadta egy világon semmi értelmét, hasznát nem látom. A fehér társadalmaknak többet árt, mint használ, az idegen rasszú hordákat pedig csak radikalizálja, s erőszakra ösztönzi. Érdekes megfigyelni, hogy sok úgy nevezett "radikális jobboldali" csoport (például a holland Szabadságpárt), aki érzékeny az iszlám, mint idegen vallás terjedésére, nem vesz tudomást egy másik invazív vallás/faj dominanciájáról, sőt azt szövetségesének tekinti. Lásd az alábbi képet.

Paludan itt nem éppen kereszteslovagnak öltözve látható

Dán Nemzetiszocialista Mozgalom - Danmarks Nationalsocialistiske Bevægelse (DNSB)

Jelenlegi formájában 1991. szeptember 1-jén alapították, de a második világháború óta valamilyen formában mindig volt a Dán Nemzetiszocialista Munkáspártnak inkarnációja. A párt alapjait Adolf Hitler és az NSDAP képezi.

A DNSB egyik típusú zászlaja

A DNSB másik zászlaja

A pártot Povl Heinrich Riis-Knudsen alapította, majd Jonni Hansen vette át az irányítást, aki újra indította a korábbi dán NS lapot (A haza), s rádióadást is üzemeltetett (Radio Oasent). A rádió sok vitát váltott ki, mert a dán liberális médiatörvények miatt állami támogatásra jogosult volt. A Radio Oasen sugárzási engedélyét többször visszavonták, miután a rádió „rasszista kijelentéseket” sugárzott, és az állami finanszírozást 2004-ben megszüntették. A rádió azonban továbbra is heti 62 órát sugároz magántámogatóktól kapott támogatás révén. Hansen 1992-től 2010-ig vezette a mozgalmat.

Jonni Hansen 18 évig vezette a DNSB-t

Hansent a 2007-es Rudolf Hess emlékmeneten a rendőrök folyamatosan provokálták, amelynek hatására a marcona dánnál elszakadt a cérna, s az egyik fogdmeg sisakját egy jobbhoroggal megigazította. A jól irányzott ütés 60 napjába került Hansennek. A párt egy másik tagja egy bottal próbálta védeni az elnököt. Ő 50 napot kapott.

Egy ütés három felvonásban

Povl Heinrich Riis-Knudsen apja a Waffen-SS tagja volt. Heinrichet már fiatalon lenyűgözte a Harmadik Birodalom, s kereste a kapcsolatot a különböző dán NS szervezetekkel. Már 1970-ben, 21 évesen különböző NS mozgalmakat, csoportokat alapított. Riis-Knudsen a Nemzetiszocialisták Világszövedségének (WUNS) európai kapcsolattartója, majd idővel a szervezet főtitkára lett. A szervezet vezetőjével később nézeteltérése támadt, mert Riis-Knudsen nem támogatta, hogy egy nemzetiszocializmuson alapuló vallást hozzanak létre. Ezután az NSDAP/AO-val került kapcsolatba.

Több könyvet is írt, az egyik magyar nyelven is megjelent.

Riis-Kundsen magyar nyelven megjelent könyvének borítója

Riis-Knudsen vitákat váltott ki az 1980-as évek végén, amikor megjelent a tévében, és felszólította Dániát, hogy tisztítsák meg az országot az összes bevándorlótól, halálbüntetést kért mindenkire, akit AIDS-terjesztésen kapnak, továbbá kijelentette, hogy munkatáborokban szeretné látni politikai ellenfeleit, valamint sterilizálni kell a nem fehéreket. A riport vetítését Dániában, Norvégiában és Svédországban is betiltották. Kijelentette továbbá, hogy támogatja Palesztinát Izraellel szemben, és rokonszenvet érez az iszlám fundamentalizmussal, bár egyensúlyban van azzal a törekvéssel, hogy az iszlámot kiutasítsák Európából.

Povl Heinrich Riis-Knudsen valamikor a DNSB alapításának idején

A DNSB felvonulása Rudolf Hess előtt tiszteleg:

1992-ben a pártból és a mozgalomból is távoznia kellett, mert feleségül vett egy keresztény palesztin nőt. Korábbi bajtársai fajkeveredéssel vádolták, de szerinte a neje egy fehér arab.

Riis-Knudsen jelenleg úgy véli, hogy az árja faj megmentője a Nyugat helyett Oroszország lehet. A háború kirobbanását követően Z szimbólumos pulóverben és zászlóval készült fotók jelentek meg róla.

Riis-Knudsen manapság

A párt jelenlegi elnöke Esben Rohde Kristensen, akit korábban felfüggesztett börtönre ítéltek, mert baltával megtámadott egy antifát, aki megpróbált betörni a párt központjába. 2000-ben, amikor a dél-afrikai elnök Dániába látogatott, akkor Kristensennek sikerült a delegáció közelébe kerülnie, s leniggerezte Dél-Afrika elnökét, de Kristensent legyűrték a testőrök. 2014-ben egy mecsetek elleni tüntetést követően Kristensent antifák támadták meg, akik a földön fekvő férfi fejét rugdosták. A támadás során jelen volt egy fotós is, aki pechére pont Kristensen mellett esett el, így őt is megverték az antifák. A párt elnökét rendőrök menekítették ki a bolsevisták karmaiból, s rendőrautóba ültették, hogy biztosítsák testi épségét. Az antifák a rendőrautót is megtámadták, kövekkel és üvegekkel dobálták meg, miközben azt ordították, hogy előbb-utóbb megölik Kristensent.

A DNSB jelenlegi elnöke Esben Rohde Kristensen (középen)

Harc a dél-afrikai elnöki testőrséggel

Kristensen és egy fotós az antifák gyűrűjében

A DNSB-ből 2011-ben a tagok egy része kiszakadt, s megalapította a Dánok Pártját (nem keverendő a Dán Néppárttal), amely tagja volt a Szövetség a Békéért és Szabadságért európai pártnak is. A Dánok Pártja 2017-ben feloszlott.

A DNSB kétszer indult önkormányzati választáson a dániai Greve városában, 1997-ben és 2001-ben. Az 1997-es választáson a szavazatok 0,5%-át, 2001-ben pedig 0,23%-át (73 szavazat) szerezték meg. Ezek a számok messze elmaradtak attól, hogy biztosítsák számukra a képviseletet az önkormányzati képviselő-testületben.

A DNSB a 2005. november 15-i önkormányzati és regionális tanácsi választásokon indult a Greve önkormányzati tanácsba és a Region Sjælland (Zéland régió) regionális tanácsba. A második világháború óta ez volt az első alkalom , hogy a választók önkormányzati szint felett választhattak nemzetiszocialista jelöltet. Bár Grevében csak 73 szavazatot (0,3%), a régióban pedig 611 voksot (0,1%) kaptak, nem ők kapták a legkevesebb szavazatot, és az esemény némi médiafigyelmet keltett a mozgalom számára.

A szervezet célja egy kis követői mag megtartása, de nem az, hogy jelentős előrelépést tegyen. Az "Aktivista kézikönyv – Tedd a kötelességedet!" a következőképpen fogalmazza ezt meg:

A társadalom jelenlegi állapotában nem számítunk arra, hogy a következő tíz éven belül elnyerjük az összes dán vagy az államhatalom szívét. Erre rendkívül fontos felkészülni.

A kézikönyv a fajidegenekkel való konfrontáció elkerülésére szólít fel. Ugyanakkor alapos útmutatóként szolgál a propaganda különféle formáinak alkalmazásában. A könyv leszögezi, hogy a propaganda egyes formái milyen formákban lehetnek illegálisak. Az illegális cselekvéseket nem ösztönzik.

Zárásként pedig meghallgathatjuk az egykori Dán Waffen-SS Légió indulóját, ráadásul magyar felirattal olvashatjuk is.