Kuruc.info - Európai nacionalista pártok nyomában, XXII. rész: Finnország

Közép-Európát magunk mögött hagyva most látogassunk el kontinensünk északi részére, s maradjunk is addig, amíg át nem nézzük az északi államokat.

Semjén Zsolt volt olyan kedves, hogy felajánlotta, hogy most egy rénszarvas helyett mi utazhatunk a helikopterén kilógva, de inkább a vikingek sárkányhajóján közelítjük meg a messzi északot.

Útitáskánkba be is dobálunk mindent, amire szükségünk lehet Skandináviában: egy üveg Finlandia vodkát, instant rénszarvaseleséget, egy Nokia 2010-est (közelharcnál is jó lesz), egy kis erjesztett surströmming konzervet. Utóbbiból feltétlenül fogyasszunk, ha hölgytársaságba készülünk; karakteres "illatáért" bolondulni fognak a gyengébbik nem képviselői. A réteges ruházat is fontos, de a HH jelzésű norvég márka ne tévesszen meg senkit, nem a számunkra is kedves kifejezés rövidítését takarja. Inkább válasszunk egy sportosan elegáns "My heart belongs to a Breivik" pólót, mely minden alkalomhoz passzol, különösen ha az ember ifjú norvég szocialisták bulijára hivatalos. A gyufát, gyújtót hagyjuk otthon, jobb így, ha összefutnánk Varg Vikernessel... S ha már zene! El ne jöjjünk Északról anélkül, hogy beszereznénk egy autogramot Jocke Karlssontól, a RAC-muzsika legendás svéd veteránjától!

"Ember! Most jövök ki a templomból!"

Északi barangolásunkat kezdjük rögtön finn rokonainkkal barátainkkal. Sok magyarnak kedves emlékei lehetnek a finn sportolókról, például a világbajnok autóversenyzőkről. Häkkinen és Räikkönen miatt sok finn járt a Hungaroringre. De a finn válogatottra is jó szívvel gondolhatunk, akiket többször is az utolsó percekben vertünk meg, miközben gólrekorderük, Pukki csak a kapunk mellé durrantott, amitől meg azért nem tojtunk be.

Rövid felvezetőnk után nézzük át a pártokat a jobboldalon. Megismerkedhetünk a lagymatag konzervatívokkal, a laposföldesekkel, a finn Posta Imrével, aki amúgy nő, végül pedig a nemzetiszocialistákkal.

Finnek Pártja - Perussuomalaiset

A pártot 1995-ben alapították, 2011-ig Igaz Finnek volt a nevük. Jelenleg az Európai Parlamentben az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) soraiban foglal helyet, de korábban az Identitás és Demokrácia (ID) tagja volt, előtte viszont megint csak az ECR tagja volt. Többek között ők voltak azok, akik megfúrták a Fidesz ECR-tagságát. A párt elnöke, Riikka Purra úgy fogalmazott, hogy undorodik a Fidesz Ukrajnához való hozzáállásától. Orbánnak nincs szerencséje a szőke nőkkel (Le Pen, Meloni, Riikka Purra, von der Leyen). Lásd a második képet.

A pártot populistának, nemzeti konzervatívnak és euroszkeptikusnak tartják.

A Finnek Pártjának logója

A párt a 2011-es finn parlamenti választáson érte el a választási áttörést, amikor a szavazatok 19,1%-át szerezte meg, ezzel a harmadik legnagyobb párt lett a finn parlamentben. A 2015-ös választáson a párt a szavazatok 17,7%-át szerezte meg, ezzel a parlament második legnagyobb politikai pártja lett. A párt fennállásának első 20 évében ellenzékben volt, de 2015-ben csatlakozott a jobbközép pártok alkotta koalíciós kormányhoz. 2017-ben a pártból kivált a Kék Reform nevű párt. Míg a szakadárok maradtak a koalícióban, addig a Finnek Pártja ellenzékbe vonult.

2019-ben alig 0,3%-kal (kb. 7500 szavazat) és csak egy mandátummal maradt le a győztes szocdemektől: a Finnek Pártja 17,48%-ot és 39 mandátumot szerzett.

A 2023-as parlamenti választáson a Finnek Pártja a második helyen végzett 46 mandátummal, amivel megalapítása óta a legerősebb eredményt érte el. Ezután Petteri Orpo kérésére koalíciós kormányt alakítottak a győztes Nemzeti Koalíció Pártjával, a Kereszténydemokratákkal és a Finn Svéd Néppárttal. A párt jelenleg hét miniszteri tárcával rendelkezik az Orpo-kabinetben.

A júniusi EP-választáson nagyot zuhant. Csupán 7,6%-ot és 1 db mandátumot ért el.

A párt támogatja az atomenergiát, valamint a fosszilis energiahordozók korlátozásának elutasítását.

Programjuk szerint a finn identitást előmozdító kulturális tevékenységeket támogatják, valamint kijelentik, hogy szükség van arra, hogy az iskolákban egészséges nemzeti büszkeséget tanítsanak, mert ez a polgári társadalom alapja. A párt a hagyományos művészet mellett száll síkra, s a posztmodern művészetek állami támogatásának megszüntetését szeretné elérni.

Elutasítják az LMBTQP-propagandát, a deviánsok házasságát és az örökbefogadáshoz való jogukat.

A Finnek Pártjának elnöke: Riikka Purra

A migrációval kapcsolatban szkeptikus. Az illegális bevándorlást és a kvótákat elutasítja. A bűnöző migránsokat kitoloncolná. A munka alapú bevándorlást engedélyezné, ha azok betartják a finn törvényeket, s adót fizetnek. A családegyesítést csak a közvetlen rokonokra korlátozná. A finn állampolgárság megadását öt év finnországi tartózkodás után tenné lehetővé, feltéve, hogy a bevándorló finn nyelvet tanul, büntetlen előéletű és rendelkezik megélhetési lehetőséggel. Összehasonlításként: ezen javaslatai még a Fidesz politikájánál is liberálisabbak, de a Fidesz is pont ilyen irányba tart.

Lágy euroszkepticizmus jellemzi. Csupán az EU további központosítását és az euró használatát ellenzi.

Kezdetben a párt 2011-es programjában ellenezte Finnország felvételét a NATO- ba, azonban az ukrán-orosz háború kirobbanását követően a párt jelezte, hogy változtat ezen a politikán, és kijelentette, hogy hajlandó támogatni a NATO-tagságot.

A sajtó bizonyos esetek miatt szereti a Finnek Pártját "szélsőjobboldalinak" beállítani. 2011-ben Pentti Oinonen képviselő visszautasította a meghívást az elnöki függetlenség napi bálra, arra hivatkozva, hogy idegenkedett az azonos nemű párok táncától.

Jussi Halla-aho, a párt korábbi vezetője, volt EP-képviselő, most házelnök azt írta, hogy a szomáliaiak genetikailag hajlamosak a járókelők kirablására, valamint hozzátette, hogy örülne, ha egy bevándorlóbanda megerőszakolna egy zöldpárti képviselőt. Jussi korábban azon is töprengett, hogy helyes dolog lenne-e, ha lelőne egy buzeránst.

2013-ban a párt egyik képviselője, James Hirvisaari meghívott a parlamentbe egy ismert finn széljobbos aktivistát, aki a parlamentben karlendítéssel tisztelgett. Hirvisaarit ezután kizárták a pártból.

A párt egyes tagjai olyan szervezetek rendezvényeit látogatják, mint a nemzetiszocialista Északi Ellenállás Mozgalom, valamint az Odin katonái.

A hatalom a népé - Valta kuuluu kansalle (VKK)

A pártot 2020-ban alapította az egykori erőemelő, Ano Turtiainen, akit kiraktak a Finnek Pártjából, mert a közösségi médiában poénkodott George Floyd halálával. Az eset miatt sporttal foglalkozó cégeivel is szerződést bontottak az üzleti partnerei. Turtiainen egyébként a WPC-ben világcsúcsot állított fel 2002-ben 405,5 kg-os felhúzásával. Pártjához csatlakozott James Hirvisaari is. Ő volt az a képviselő, akit azért csaptak ki a Finnek Pártjából, mert egy vendége kart lendített a finn törvényhozás épületében.

Turtiainen Pink Floydos poénja nem tetszett a Finnek Pártjának

2015-ben egyébként Turtiainen a menekültekkel kapcsolatban kijelentette, hogy a finn Vöröskereszt az ország egyik legnagyobb ellensége, mert a jöttmenteket istápolják.

Turtiainen a Covid-19-hez köthető intézkedéseket bírálta, nem volt hajlandó beoltatni magát sem. Az egészet neokommunizmusnak titulálta.

Az orosz invázió kezdete után Oroszországot támogató kijelentéseket tett. Például, hogy bízik benne, hogy az oroszok beavatkoznak a finnországi választásokba, valamint úgy vélte, hogy Oroszország meg fog szállni finn területeket, ahol egy új Finnország fog születni. Pártjából ekkor többen is kiléptek. 2023-ban és 2024-ben is meghívták egy Oroszországban zajló konferenciára. A párt ellenezte az Oroszország elleni szankciókat.

A párthoz kötődő politikai aktivistákat azzal gyanúsítottak, hogy harcosokat toboroznak Finnországból, akik Oroszország mellett akarnak harcolni a háborúban.

A VKK emblémája

A párt több tagja bevándorlásellenes és antiszemita kijelentéseket is megfogalmaztak.

Turtiainent 2024 márciusában kizárták a párt éléről, a vezetés többi tagjával való nézeteltérések miatt. Ezt követően a párt nyilvánosan elhatárolódott Turtiainen oroszbarát álláspontjaitól.

Turtiainen egyébként valóban laposföldes. Meglátása alapján a Bibliából kiderül, hogy a Föld lapos és a Nap kering körülötte...

A párt alapítója Ano Turtiainen szereti a konteókat

2023-ban 0,23%-os eredménnyel zárták a választásokat.

Szabadság Szövetség - Vapauden Liitto (VL)

A szervezet a Hatalom a népé pártból szakadt ki. Azok alapították, akik nem értettek egyet a pártban az oroszbarát álláspontokkal.

A VL azt szorgalmazza, hogy Finnország lépjen ki az Európai Unióból, és elítéli az EU-t, mint antidemokratikus, globalistát és elitista entitást. A párt a NATO és az Egyesült Államok ellen van, és azt hirdeti, hogy az Egyesült Államokkal való együttműködés Finnországot szatellit állammá tette.

Ellenzik az Orosz Föderációt érintő szankciókat, mert úgy vélik, hogy ez képmutató és logikátlan. A párt úgy véli, hogy Ukrajna az Egyesült Államok megbízott állama, és Ukrajna elnyomja orosz ajkú lakosságát , elnyomja népeinek szólásszabadságát és politikai hatalmát.
Ugyanakkor az oroszoktól szintén távol kíván maradni, hivatkozva a Paasikivi–Kekkonen-doktrínára, mely szerint Finnországnak a Szovjetunió (jelenleg Oroszország) árnyékában semlegesnek kell maradnia.

Vapauden Liittoo - Szabadság Szövetség

A párt tagadja az éghajlatváltozás létezését, azt állítva, hogy az Európai Unió "kártékony zöld ideológiát táplál, amelyet a finn EP-képviselők a finn népre vetnek zöld csapásként". A párt ellenzi a neoliberális Új Világrendet, amelyben az „EU-vírus” a tömeges bevándorlást, a nemek közötti sokszínűséget és a „szülő férfiakat” támogatja.

A párt szeretné elérni, hogy a finn Btk-ból töröljék az etnikai vagy faji gyűlöletre való uszítást. Ellenzi a digitális állampolgárságot is, mivel ez a magánélet sérthetetlenségével ellentétben áll.

Az EP-választásokon 0,9%-ot értek el (16,733 szavazat).

Az Igazság Pártja - Totuuspuolue (TP)

2023-ban alapították, szintén nem tagja a parlamentnek.

Az Igazság Pártjának címere

A párt úgy véli, hogy az Európai Unió a finn alkotmány alapján illegális szervezet, és azt kívánja, hogy Finnország lépjen ki az Európai Unióból. Az Igazság Pártja ruszofilnek is mondható, mivel erős gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatot kíván kialakítani Oroszországgal. A párt a kormányt maffiahálózatként írja le, és a Paasikivi–Kekkonen-doktrína miatt ki kíván lépni a NATO-ból is.

Az Igazság Pártjának elnöke, Jaana Kavonius (a finn Posta Imre) halálbüntetést követelt Sauli Niinistö volt elnökre. Finn országban természetesen nincs halálbüntetés. Több rágalmazás vádjával is szemben áll, és körülbelül öt év börtönbüntetést is kilátásba helyeztek számára. A finn hatóságok 2023 őszén elfogatóparancsot adtak ki ellene.

A párt elnöknője, Jaana Kavonius. Halálbüntetést követel a volt finn elnökre

Kavonius azt állítja, hogy a kormány megpróbálta megöletni a 7 éves gyermekét, akit az iskola előtt próbált a piros autó elgázolni. Kavonius azt is állítja, hogy 2019-ben botokkal összeverték, mert korrupt bírók ellen adott be feljelentést. Kavonius egyébként maga is ügyvéd.

Kavonius sérüléseit állítása szerint a hatalom embereitől szerezte

Kék-Fekete Mozgalom - Sinimusta Liike (SML)

Egyértelműen ez a párt van a politikai paletta jobboldalának legszélén a finneknél. 2021-ben alapították, idén áprilisban betiltották, de májusban bejelentették, hogy megkísérlik az újjáalakulást. A pártot Finnországban neonemzetiszocialistaként tartják számon. Finnországban évekkel korábban betiltották az északi országokban működő Nordic Resistance Movement-et (Északi Ellenállási Mozgalom), s így annak tagjai az SML-hez csatlakoztak.

A Finn Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság 2024. április 23-án törölte a Kék-Fekete Mozgalmat a bejegyzett pártok sorából. A bíróság megállapította, hogy a párt programja antidemokratikus és nem tiszteli az emberi jogokat, így ellentétes Finnország Aakotmányával és az Európai Unió emberi jogi chartájával. A párt a regisztrációt követően módosította pártprogramját, és a korábban eltávolított kifogásolható tartalmakat. A bíróság többek között az kifogásolta, hogy a programjuk szerint névjegyzéket kívánnak vezetni a finn állampolgársággal rendelkező, de nem etnikai finnekről, valamint be kívánnak tiltani minden nem heteroszexuális alapon nyugvó párkapcsolatot.

A Kék-Fekete Mozgalom utcai felvonulása

A Kék-Fekete Mozgalom külpolitikai vonatkozásban az „állami függetlenség elvének” és az antiglobalizmus képviseletében a párt azt kívánja, hogy Finnország lépjen ki az Európai Unióból, és Finnország törekedjen a semlegességre az olyan konfliktusokban, amelyek nem létfontosságúak Finnország nemzeti érdekei szempontjából. A Kék-Fekete Mozgalom azt is szeretné, ha Finnország kilépne az ENSZ-ből, valamint a NATO-ból is.

A Kék-Fekete Mozgalom határozottan Oroszországgal és annak külpolitikai céljaival szemben állóként pozicionálja magát. Több együttműködésre kíván a balti országokkal, Svédországgal és Lengyelországgal, az Egyesült Államokkal szembeni külpolitikai kötelezettségvállalások helyett. A Kék-Fekete Mozgalom különösen az Észtországhoz fűződő szorosabb kapcsolatokat kívánja előmozdítani, mivel Finnországnak és Észtországnak közös balti-finn öröksége van, ez bizonyos mértékig pánfinnizmusnak tekinthető. A párt az Orosz Föderációval szembeni ellenállásaként támogatja az Ukrajnával való együttműködést.

A párt aktívan támogatja Palesztina politikai elismerését, valamint ellenzi és elítéli az európai politikusokat Izrael támogatásáért. A Kék-Fekete Mozgalom úgy véli, hogy Izrael a fejlődő országokból a nyugati világba irányuló migráció legnagyobb előmozdítója, és Izraelt okolja az iszlám szélsőségesség, valamint a különféle mozgalmak, például a dzsihádizmus népszerűsítéséért és előidézéséért.

Tuuka Kuru, a SML elnöke

A Kék-Fekete Mozgalom támogatja a vallásosságot, különösen a kereszténységet, amely szerinte "megakadályozza a materializmusból és emberközpontúságból fakadó nihilizmust". Kijelenti, hogy tiszteletben tartja a Finn Ortodox Egyház és az Evangélikus-Lutheránus Egyház integritását. A Kék-Fekete Mozgalom támogatni kívánja a finn pogányság tanulmányozását, értelmezését és gyakorlását . A párt kijelenti, hogy a vallási okokból történő körülmetélés és az állatok rituális levágását tiltani kell. A Kék-Fekete Mozgalom szintén ellenzi a mecsetek és minaretek építését, mivel ezek téridegen vallások helyszínei.

A párt elnöke, Tuuka Kuru úgy nyilatkozott, hogy a "zsidók érdekei és genetikája elkülönül, és teljes ellentétben áll az európai bennszülött lakosság érdekeivel".

A szervezet szerint nagyon fontos a környezet védelme, az élettér megóvása.

A Kék-Fekete Mozgalom vezető ereje a finnországi Nacionalista Szövetség nevű ernyőszervezetnek, amelynek 2023-ban és 2024-ben a Légió Hungária is a vendége volt.

A szervezet jó kapcsolatokat ápol a Casa Pound Italiával és a Blood & Honourral is.

A 2023-as választásokon 2307 szavazatot (0,07%) kaptak.

A cikk végére pedig egy kis érdekesség: finn antikommunista dal a téli háborúból, magyar nyelvű felirattal.