A puccsista bolíviai katonai egységek szerda este visszavonultak a La Paz-i elnöki palotából, vezetőjüket, Juan Jose Zúniga tábornokot letartóztatták. Luis Arce bolíviai elnök a kormány elleni puccskísérletnek minősítette a támadást, és a nemzetközi közösség segítségét kérte.
A nap folyamán a hadsereg főparancsnoki tisztségétől nemrég megfosztott Juan Jose Zúniga tábornok vezette katonai egységek gyülekeztek a központi Plaza Murillo téren, majd egy harckocsi áttörte az elnöki palota bejáratát, és katonák hatoltak be az épületbe.
A bolíviai elnök a támadás előtt még "szabálytalan csapatmozgásokról" számolt be közösségi oldalán, és azt írta, hogy "tiszteletben kell tartani a demokráciát". Ezzel egy időben Evo Morales volt elnök pedig annyit írt az X-en, hogy "államcsíny készül".
"Ma az ország egy államcsínykísérletet láthat, és ismét olyan érdekekkel szembesül, melyek megszüntetnék a demokráciát. Felszólítjuk a bolíviai népet, hogy szervezkedjen és mozgósítson az államcsíny ellen, a demokrácia érdekében" - mondta Arce az elnöki palotában.
A katonák az épület megszállása után néhány órával kivonultak a palotából és a központi térről, ahol a rendőrség vette át az irányítást. A bolíviai hatóságok ezután letartóztatták Zúniga tábornokot, akit ismeretlen helyre szállították.
Az elnöki palotában Arce kinevezte a fegyveres erők új parancsnokát, Jose Wilson Sánchezt. Sánchez a nyugalom és a rend helyreállítására szólított fel. Elrendelem, hogy az összes mozgósított katona vonuljon vissza az utcákról az egységéhez. Azt szeretnénk, ha nem folyna katonáink vére" - mondta Sánchez.
Az Egyesült Államok közölte, hogy figyelemmel kíséri a helyzetet, emellett nyugalomra és önmérsékletre szólított fel.
Bolíviában egyre nagyobb a feszültség a jövőre esedékes országgyűlési választás előtt. Evo Morales volt államfő azt tervezi, hogy elindul a választáson Arce ellenfeleként, ez pedig jelentős politikai bizonytalanságot okozott az országban és a kormányzó szocialista párban is.
Tavaly év végén a bolíviai alkotmánybíróság hatályon kívül helyezett egy 2017-es döntést, amely emberi jognak minősítette az államfő korlátlan újraválaszthatóságát, egyben megtiltotta Evo Moralesnek, hogy induljon a 2025-ös elnökválasztáson.
Zuniga nemrég azt mondta, hogy Moralesnek nem szabadna visszatérni elnöknek, és azzal fenyegetőzött, hogy megakadályozza a volt elnököt, ha ezt megpróbálja, ez pedig arra késztette Arcét, hogy eltávolítsa a katonaságot vezető tábornokot a posztjáról.
A puccskísérlet hírére Morales, aki nyilvánosan szakított Arcéval, bár mindketten ugyanahhoz a szocialista mozgalomhoz tartoznak, bejelentette támogatói országos mozgósítását a demokrácia helyreállítása céljából. A volt elnök azt is leszögezte: nem engedik meg, hogy a fegyveres erők megsértsék a demokráciát, és megfélemlítsék a népet.
(MTI)
