Az EP-választások után az Identitás és Demokrácia (ID) frakciót alkotó pártok vezetői szerdán Brüsszelben tanácskoztak: értékelték a szavazást, és egyeztettek közeljövőbeli teendőikről, leginkább az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) pártcsaláddal való egyesülés tervéről, illetve a hétvégi voksolás előtt két héttel az ID soraiból kizárt német AfD párt esetleges újrafelvételéről.

Fotó: RV

A találkozón az ID hangadó politikusai, Marine Le Pen, a francia Nemzeti Tömörülés (Rassemblement National), Geert Wilders, a holland kormány és a Szabadságpárt (PVV) vezetője, André Ventura, a portugál Elég (Chega) és Matteo Salvini, az olasz Liga (Lega) vezetője végül úgy döntöttek, hogy az AfD-t nem engedik vissza a frakcióba – értesült több forrásból az Euractiv, melyet a Mandiner szemlézett.

A megbeszélés előtt arról nyilatkoztak a résztvevők, hogy egy nagy jobboldali blokk létrehozásán dolgoznak a baloldal ellensúlyozására, már az EP-választások előtt történtek próbálkozások a két nagy jobboldali frakció, az ECR és az ID közötti nézeteltérések elsimítására.

Az AfD ügye neuralgikus ponttá vált az ID számára, a frakció tartott attól, hogy a német párt, illetve annak listavezetője, Maximilian Krah körüli botrányok rossz fényt vetnek rájuk, és így szavazatokat veszthetnek az EP-választáson.

Le Pen és Krah pártja között már év eleje óta feszült volt a viszony: a francia RN és a német AfD más koncepciót tett le az asztalra a migrációs politikával kapcsolatosan, a német botrányok felszínre kerülésével pedig Le Pen szorgalmazta az AfD-től való megválást. Két héttel a június 9-i európai uniós választások előtt az ID ki is zárta a német delegációt.

Az AfD a voksolást követően úgy döntött, hogy kizárja Maximilian Kraht az EP-delegációjából, és abban reménykedett, hogy ezzel a lépéssel megnyílhat az út a párt számára az ID-be való visszatérésre.

Nem így történt: az ID a szerdai tanácskozásán ezt a közeledést elutasította – a német párt bennfentesei szerint azért dönthettek így, mert az ID frakció vezető ereje a francia RN, amely vasárnap meglepően magas, 31,3 százalékos támogatottságot szerzett, és ezzel az ID-n belüli dominanciáját meg akarja erősíteni.

Egy másik magyarázat szerint az is belejátszhat az AfD-t érintő döntésbe, hogy Le Pen az előrehozott francia parlamenti választáson már túl tekint: azt meg akarja nyerni, de azon túl a következő elnökválasztásra is készül már: francia elnök akar lenni – ehhez pedig a francia konzervatívok támogatására is szüksége lesz, ennek érdekében az európai politikában is kerülnie kell a "botrányos, szélsőséges erőkkel" való szövetséget.

Korábban írtuk: Az AfD kizárta EP-képviselőcsoportjából a saját listavezetőjét - így könyörögnék vissza magukat Le Penhez