Nincs mentség a tudatlanságra, a holokauszt ismerete nem választható, az antiszemitizmusnak ugyanis pusztító következményei lehetnek - jelentette ki dogmatikusan Vilmos Sándor holland király az amszterdami holokausztmúzeum megnyitóján vasárnap.
A megnyitón - melyen részt vett Mark Rutte leköszönő holland miniszerelnök, Jichák Hercog izraeli elnök, valamint Alexander Van der Bellen osztrák elnök és Manuela Schwesig, a németországi Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartomány miniszterelnöke is - Vilmos Sándor azt mondta: a múzeum megmutatja, hogyan történt a deportálás Hollandiában, "nem is olyan régen".
Vilmos Sándor még az átlagosnál is bűnbánóbb volt. Szavai szerint a mérgező szavak, majd az azokat követő tettek halálos dinamikát jelentettek. "Nem szabad elfelejteni, hogyan kezdődött, és azt sem, hogy a dolgok miként fordultak a rosszról még rosszabbra" - fogalmazott a holland uralkodó, majd emlékeztetett: a gázkamrák borzalma az antiszemita uszítással, majd pedig egy tábla kihelyezésével kezdődött Hollandiában, amelyen az állt: "zsidóknak tilos".
Ki kell állni az antiszemitizmus, valamint a zsidó nép kirekesztése és a zsidó intézmények fenyegetése ellen - tette hozzá beszédében Vilmos Sándor. Hogy mégis hol vannak kirekesztve a zsidók, mikos kis túlzással az egész világ a lábuk előtt hever, az uralkodó nem részletezte.
Jichák Hercog a Gázában fogva tartott zsidó túszok szabadon bocsátására szólított fel, és azt mondta: a múzeum az antiszemitizmusból eredő borzalmakra emlékeztet. A gyűlölet és az antiszemitizmus újra világszerte virágzik, ami ellen közösen kell küzdeni - emelte ki. Szavai szerint számos holland segített a "náciknak", de sokan voltak azok is, akik megvédték az üldözött zsidókat Hollandiában.
Hangsúlyozta: a múzeum megnyitása világos és erőteljes üzenetet küld, mégpedig azt: "emlékezzetek a gyűlöletből, antiszemitizmusból és rasszizmusból fakadó borzalmakra, és ne hagyjátok, hogy újra megtörténjen". Hercog végezetül arra kérte a meghívott vendégeket, hogy imádkozzanak a soá (tipikus zsidó olvasatban az úgynevezett "vészkorszak" - a szerk), valamint a "gyűlölet", a "terror" és az "antiszemitizmus" jelenlegi áldozataiért.
Manuela Schwesig beszédében hangsúlyozta: fontos, hogy ne merüljön feledésbe a holokauszt története. "Együtt kell életben tartanunk a holokauszt emlékét. A mi felelősségünk, hogy mindent megtegyünk annak érdekében, hogy ez soha többé ne ismétlődhessen meg" - fogalmazott. Mivel minden napra jut egy holokauszt emléknap, emlékmű átadás vagy múzeum megnyitó, ha rajtuk múlik, valóban nem merül soha feledésbe.
Beszédében Schwesig felszólított arra is, hogy a gyűlölet és a rasszizmus elleni küzdelem mindenütt hangsúlyt kapjon Európában, majd úgy fogalmazott: "társadalmunkban nincs helye az antiszemitizmusnak".
Alexander Van der Bellen is "kellően bűnbánó volt". Beszédében Ausztria szerepére emlékeztetett a második világháború során, és azt mondta: Ausztriának különleges felelőssége van, hiszen egy osztrák volt az, aki megszervezte a több mint 102 ezer zsidó deportálását Hollandiából a náci megsemmisítő táborokba.
"A felelősség azt is jelenti, hogy nem szabad megengednünk, hogy embereket sértsenek vagy támadjanak meg, ha például Dávid-csillagot viselnek a nyakláncukon, vagy héberül beszélnek" - fogalmazott Van der Bellen, majd hozzátette: "ha határozottan és meggyőződéssel lépünk fel az antiszemitizmus és a gyűlölet minden formája ellen, csak akkor tudunk értelmet adni a »soha többé« szavaknak".
Beszámolók szerint a múzeumot megnyitó ünnepséget jelentős biztonsági intézkedések mellett tartották. A helyszínen úttorlaszokat emeltek, ahol mintegy kétezren csatlakoztak az izraeli elnök részvétele ellen tiltakozók csoportjához. Ezt megelőzően pénteken több mint kétszáz hollandiai mecsetet és számos palesztinbarát szervezetet tömörítő ernyőszervezet, a K7 már pénteken kifejezte tiltakozását amiatt, hogy Jichák Hercog is részt vesz az eseményen, és arra szólította fel Vilmos Sándor holland királyt, hogy ne fogadja az izraeli elnököt. Konkrétan a múzeum megnyitása ellen viszont nem tiltakoztak.
(MTI nyomán)
