Továbbra is kérdéses Izrael részvétele az idei Eurovíziós Dalfesztiválon. Egyes zenészek és a közvélemény egyre erősödő nyomására a műsorszolgáltatókat ismételten arra szólítják fel, hogy bojkottálják a négyszeres győztest – írja a Politico nyomán az Index.

Ukrán színekben pompázik a "politikamentes" dalfesztivál... (fotó: Anthony Devlin/Getty Images)

Bár az mindig is érezhető volt, hogy a dalversenyben fontosabb a baráti viszony, mint a zeneiség, de az elmúlt időszakban ez még inkább felerősödött.

2022-ben Oroszországot kizárták a versenyből, amelynek nem is lehetett más győztese, mint Ukrajna.

Idén májusban Svédország, konkrétabban Malmö ad otthont az eseménynek, és már több mint ezer svéd zenész írt nyílt levelet az Európai Műsorszolgáltatók Uniójának (EBU), amelyben a gázai humanitárius katasztrófával szembeni képmutatásra hívták fel a figyelmet.

Ugyancsak ezen a véleményen vannak a finn művészek, akik a finn Yle közszolgálati műsorszolgáltatót keresték meg azzal, hogy gyakoroljon nyomást az EBU-ra. Úgy fogalmaztak, azt szeretnék megakadályozni, hogy egy olyan ország léphessen nyilvánosan színpadra, amely háborús bűnöket követ el, és katonai megszállást folytat.

A felvetések apropóján az EBU felülvizsgálta a résztvevők listáját, és azt mondta, hogy az izraeli közszolgálati műsorszolgáltató, a KAN megfelel az idei versenyszabályoknak. Ez pedig összhangban van más nemzetközi szervezetekkel, amelyek fenntartották befogadó álláspontjukat a nagy versenyek izraeli résztvevőivel szemben – mondta Noel Curran, az EBU főigazgatója.

A szervezők azonban érzik a feszültséget. Egyebek mellett a verseny házigazdája felszólította az EBU-t, hogy döntse el, ki vehet részt a versenyen.

Az ír RTÉ közel 500 e-mailt kapott, amelyben felszólították, hogy vonuljon vissza a rendezvénytől, ha Izrael részt vesz. Eközben palesztin szimpatizánsok félmeztelenül térdeltek a hóban a norvég NKR előtt, hogy Izrael kizárását követeljék.

Fotó: Annika Byrde/EFE/EPA

Az izlandi RÚV közölte, elhalasztja a döntést arról, hogy csatlakozik-e az idei versenyhez, miután befejezte a nemzeti válogatót, amelyben egy palesztin énekesnő is szerepel.

A zsidó állam svédországi nagykövete, Ziv Nevo a múlt hónapban úgy érvelt, hogy az: „Izrael bojkottjára való felhívás a Hamász támogatását és a terrorizmus beárazását jelenti. Távol kell tartani a politikát az Eurovíziótól” .

Az EBU valójában mindig is igyekezett semleges maradni, és hivatalos szabályként írta elő, hogy a versenyzők ne politizáljanak.

Az izlandi Hatari zenekart is megbírságolta, amiért a 2019-es tel-avivi versenyen a palesztin zászlót lengette a kamerák előtt. De ez a politikai semlegesség 2022 óta nem ilyen egyértelmű.

A tavalyi liverpooli eseményt – amely műsort az Egyesült Királyság rendezte, minthogy az előző évi győztes Ukrajna nem tudta kivitelezni – elárasztották a kék és sárga zászlók az országnak az orosz invázió elleni harca iránti szolidaritás gesztusaként.

Noel Curran szerint Oroszország kizárását az orosz műsorszolgáltatók tagsági kötelezettségeinek folyamatos megszegése és a közszolgálati média értékeinek megsértése táplálta. Ám az izraeli KAN és a kormány között alapvetően más kapcsolat van.

A háborúk és konfliktusok közötti összehasonlítások összetettek és bonyolultak, és semleges médiaszervezetként nem a mi feladatunk. Megértjük és tiszteletben tartjuk, hogy a csoportok hallatják a hangjukat, de az Eurovíziónak a dalokról kell szólnia. Ez egy politikamentes zenei esemény, nem pedig kormányok közötti verseny – érvelt Noel Curran.

Nos, aki látott már valaha Eurovíziós Dalfesztivált, az pontosan tudja, hogy Curran utolsó szavai csak idealista képnek felelhetnek meg, a valósághoz semmi közük, mert az országok – kimondatlanul – kapcsolataik milyensége szerint pontozzák egymást. Hogy ezzel együtt mi lesz a tiltakozások eredménye, azt még nem lehet tudni.