Irán 450 kilométeres magasságban sikeresen pályára állította Nur-3 (Fény-3) "felderítő műholdját" - jelentette be szerdán Isza Zarepur iráni kommunikációs miniszter.
Az IRNA iráni állami hírügynökség jelentése szerint a tárcavezető azt nem közölte, hogy mikor és hol történt a kilövés. Nyugati tisztségviselők nem erősítették meg, hogy az elmúlt napokban észleltek volna rakétakilövést a közel-keleti ország területéről. Az iráni hatóságok viszont közzétettek felvételeket egy hordozórakéta felbocsátásáról, amely a videón látható helyszín részletei alapján az iráni polgári űrprogramnak az észak-iráni Szemnan tartományban működő, a Forradalmi Gárda Khomeini ajatollahról elnevezett űrközpontjában készült.
Zarepur közlése szerint a kilövést a gárda légierejének űrhajózási részlege hajtotta végre, amely a múltban már sikeresen indított és állított pályára műholdakat. Az iráni jelentésekben szintén "felderítő műholdként" bemutatott Nur-2 (Fény-2) nevű katonai műholdat tavaly márciusban bocsátották fel és állították sikeresen pályára 500 kilométeres magasságban a Kasszed típusú hordozórakéta segítségével. Irán első katonai műholdját, a Nur-1-et 2020. áprilisában bocsátották fel.
Irán 2013-ban sikeresen az űrbe juttatott egy majmot, azonban sorozatban öt sikertelen indítást hajtott végre a Szimorg műholdhordozó rakétákkal. Az Imam Khomeini űrrepülőtéren 2019 februárjában keletkezett tűzben három kutató vesztette életét.
Noha az amerikai hírszerző ügynökségek és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) jelentései szerint Teherán már 2003-ban felhagyott katonai célú nukleáris programjával, egy másik rakéta felrobbanása 2019-ben újfent ráirányította az amerikai kormány figyelmét Irán nukleáris programjára, miután Donald Trump akkori amerikai elnök kivonta az Egyesült Államokat a világhatalmakkal kötött 2015-ös iráni atomalkuból, és visszaállította az Irán elleni szankciókat.
Ebrahim Raiszi iráni elnök a napokban kijelentette, hogy az Irán és az Egyesült Államok közötti kapcsolat abban az esetben javulhat, ha Washington visszatér a 2015-ös iráni atomalkuhoz, amelynek első lépése a síita államra rótt szankciók enyhítése lenne.
(MTI nyomán)
