Peking a tudósítóit érő hátrányos megkülönböztetésre hivatkozva megfelelő válaszintézkedésnek minősítette indiai újságírók beutazásának, illetve Kínában tartózkodásának korlátozását. Erről a külügyi szóvivő beszélt szerdai sajtótájékoztatóján, kérdésre válaszolva.

A két kelet-ázsiai óriás a közelmúltban kölcsönösen szinte valamennyi, a másik országában akkreditált tudósítójának működését lehetetlenné tette. Ennek okát Pekingben úgy magyarázzák, hogy India immár hosszú ideje hátrányosan megkülönböztette a kínai újságírókat és méltánytalanul járt el velük szemben.

Mao Ning külügyminisztériumi szóvivő utalt rá, már "2017-ben az indai fél három, illetve esetenként egy hónapra rövidítette a kínai újságírók vízumának időbeni hatályát minden ok nélkül". Mint mondta, "az indiai részről megnyilvánuló, hosszú éveken át tartó és indokolatlan elnyomással szemben a kínai félnek meg kellett tennie a megfelelő ellenintézkedéseket a kínai média törvényes jogainak és érdekeinek védelme érdekében".

India ebben a hónapban megtagadta az utolsó, még az országban dolgozó két kínai riporter vízumának meghosszabbítását. Kína részéről pedig legkevesebb két indiai újságíró nem kapott beutazási engedélyt Kínába történő visszatéréséhez, egy harmadikkal pedig közölték, hogy visszavonták az akkreditációját.

Mao Ning szerint az indiai újságírók helyzetének alakulása a kínai újságírók támogatásának függvénye. "Egyes indiai újságírók több mint 10 éve dolgoznak Kínában, és mi készek vagyunk továbbra is támogatni őket - fogalmazott. Hozzátette, ennek azonban a kölcsönösség a feltétele.

Indiai sajtóértesülések szerint a Hszinhua állami hírügynökség tudósítójának március 31-ig el kellett hagynia Indiát. Az indiai hatóságok akkor hivatalosan nem indokolták, hogy mi volt a probléma a mintegy hat éve ott dolgozó kínai újságíróval.

Az indiai külügyi szóvivő már a múlt hónapban közölte, hogy az újságírók ügyében keletkezett feszültség orvoslásán dolgoznak kínai partnereikkel. A jelek szerint azonban az eddigi tárgyalások nem vezettek eredményre. A világ két legnépesebb országának kapcsolatát egyébként is megoldatlan területi és határkérdések illetve geopolitikai viták nehezítik.

(MTI)