Az oroszok állítása szerint a szegényített uránnal töltött lőszerek megsemmisítése okozta ezt. Állításaikat más bizonyíték nem támasztja alá – írja a Mandiner.

A szegényített uránnal töltött lőszerek megsemmisítése egy radioaktív felhőt okozott, amely Európa felé sodródik – idézi a TASZSZ hírügynökség Nyikolaj Patrusevet, a Biztonsági Tanács titkárát. Kritikával illette azt is, hogy Biden újabb, ukránoknak szánt támogatásokat jelentett be, szerinte az ő hibájuk a radioaktivitás emelkedése. „Lengyelországban már most megnőtt sugárzást mértek” – állítja Patrusev, továbbá szerinte vegyi és biológiai fegyvereket fejlesztenek Ukrajnában az amerikaiak. Patrusev nehezményezte azt is, hogy az amerikaiak még mindig nem kértek bocsánatot, amiért 1945-ben atombombát dobtak Hirosimára és Nagaszakira.

Patrusev állításaira más bizonyíték nem áll rendelkezésre. Az Európai Bizottság alatt működő, folyamatos frissülő térképet közlő Radioactivity Environmental Monitoring oldal szerint sem Ukrajnában, sem máshol Európában nem látható kiemelkedő sugárzás, az egész kontinensen hasonló, egészséget nem veszélyeztető szinten állnak a mutatók. (A szegényítetturán-lövedék nem játék, ez még az orosz propaganda terjesztésével nehezen vádolható BBC összeállításából is kiderül, de a radioaktív felhő mesebeli propagandatúlzásnak tűnik - a szerk.)

Európai nukleáris sugárzási térkép szombat reggel (forrás: Radioactivity Environmental Monitoring)

A szlovák meteorológiai szolgálat is cáfolja a nukleáris felhőről szóló állításokat, szerintük az adatok ezt nem támasztják alá. Állítják: tíz perc alatt észlelnék, ha valahol gyorsan megemelkedne a sugárzás, és az erről szóló információk azonnal az illetékes nemzetközi hatóságokhoz kerülnének.

Az amerikai demokráciaexport szennyezésével összefüggésbe hozott elrettentő képek Irakból (lásd a kapcsolódó anyagot)

Frissítés: "Semmiképpen sem lehet oka bármilyen radioaktív jelenségnek"

Massimo Sideri, a Corriere della Sera olasz napilap rovatvezetője a témával foglalkozó cikkében lehűti a kedélyeket, és megjegyzi, hogy a szegényített urán egy nehézfém, „amely semmiképpen sem lehet oka bármilyen radioaktív jelenségnek, legkevésbé a levegőben”. „Amennyiben egy szegényített uránt tartalmazó hadianyagraktárt ért találat, biztosak lehetünk benne, hogy annak nem lesznek drasztikus következményei” – jegyezte meg. Sideria arra is rámutatott, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) nem adott ki semmilyen figyelmeztetést.

Tanulmány: sugászennyezés alig, kémiai mérgezés annál inkább

Magyarországon a vitatott kérdésről 2001-ben Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézet akkori docense írt tanulmányt. Értekezésében kifejtette, hogy a szegényített urános lövedékek nem okoznak nagy sugárszennyezést. Mindezek mellett arra is felhívta a figyelmet, hogy a sugárfertőzés veszélye elenyésző, ugyanakkor a kémiai mérgező hatása komoly lehet.

Aszódi szerint a talajon szétszóródott lövedékek okozta sugárterhelés minimális, a felrobbanással járó uránpor belégzése azonban halálos nehézfém-mérgezést okozhat – az utóbbi azonban csak azokat a katonákat fenyegeti, akik közvetlenül a becsapódás mellett tartózkodnak. A bombázás területén élők egészségére az uránpor és a lövedékek talajba kerülése szintén minimális egészségkárosító hatással lehet, ugyanakkor a talajvízbe vagy a növények és

állatok szervezetébe bekerülő urán emberi fogyasztással szélsőséges esetben szintén okozhat mérgezést

– tette hozzá.

A szegényített urán az atomerőművi üzemanyag-előállításhoz használt urándúsítás mellékterméke. Az atomenergiát használó államok kezén az évtizedek alatt hatalmas mennyiségű szegényített urán halmozódott fel, és mivel radioaktivitása alacsony, ugyanakkor fém állapotban rendkívüli keménységű, hulladékképzés helyett katonai célra történő felhasználásuk mellett döntöttek a kormányok.

Kapcsolódó: New Study Documents Depleted Uranium Impacts on Children in Iraq