Egy boncolási jegyzőkönyv szerint legalább 22 embert, köztük három buddhista szerzetest lőttek le közvetlen közelről a múlt héten Mianmar középső részén, a gyilkosságokat a katonai hatalommal szemben álló erők a hadsereg által a polgári lakosság ellen elkövetett mészárlásnak nevezték.

Zav Min Tun, a délkelet-ázsiai országot irányító junta szóvivője az atrocitással kapcsolatban annyit közölt, hogy a kormányerők összecsaptak a Kareni Nemzetiségi Védelmi Erő (KNDF) nevű fegyveres szervezettel, valamint egy másik a lázadó csoporttal Shan állam Pinlaung régiójában, ám civileket nem bántottak. Állítása szerint a hadsereg azért vonult be a Nan Nein nevű faluba, hogy a helyi milíciával összefogva ellássa a helység védelmét, a lázadók ezután támadták meg a települést.

"Amikor a terrorista csoportok tüzet nyitottak, néhány falusi meghalt és megsebesült" - fűzte hozzá a szóvivő.

A KNDF szóvivője ugyanakkor azt közölte, hogy vasárnap a Nan Neinbe benyomuló fegyvereseik a földön szétszórtan fekvő holttestekre bukkantak a falu buddhista kolostorában. A KNDF és a harcokban részt vett másik csoport, a Kareni Forradalmi Unió (KRU) által rendelkezésre bocsátott videófelvételen és fényképeken kézifegyver okozta sebesülések látszanak a holttestek felsőtestén és fején, valamint golyó ütötte lyukak a kolostor falán.

A boncolási jegyzőkönyvet kiállító orvos, Je Zav - a hatalomból két éve puccsal leváltott Nemzeti Egységkormány tagja - megállapítása szerint feltehetően automata fegyverekkel, közvetlen közelről végezték ki a 22 civilt, köztük három szerzetest. "Mivel az összes holttestet a Nan Nein kolostor területén belül találták meg, ez nyilvánvalóan tömeggyilkosság volt" - áll a jelentésben, amelyet a Reuters hírügynökség ismertetett.

A műholdfelvételek szerint a térségben legalább két hete dúlnak a harcok, és mintegy száz épületet égettek fel a feltételezett Nan Nein-i mészárlás helyszínén és környékén.

A mianmari hadsereg 2021. február 1-jén erőszakkal vette át a hatalmat a Nobel-díjas Aung Szan Szú Kji demokratikusan megválasztott kormányától, véres elnyomó rendszert vezetett be, és ezzel párhuzamosan sokkal intenzívebbé váltak a harcok a hadsereg és a korábban is aktív, a junta által terroristáknak bélyegzett etnikai lázadószervezetek között. De létrejöttek úgynevezett népvédelmi erők még olyan országrészekben is, ahol korábban nem volt fegyveres konfliktus az országban. Jogvédők szerint több mint kétmillióan voltak kénytelenek elmenekülni otthonaikból, több mint 19 ezer embert vettek őrizetbe, mindemellett száznál is több embert ítéltek halálra, önkényes kivégzések és kínzások pedig legkevesebb hétszáz ember életét követelték.

A katonai vezetés azt állítja, hogy a juntaellenes és az etnikai lázadó fegyveresek több mint ötezer ember halálát okozták az elmúlt két évben, a Politikai Foglyokat Támogató Egyesület (AAPP) szerint pedig a biztonsági erők legalább 3137 embert öltek meg, és több mint 19 ezret börtönöztek be 2021 februárja óta. Az ENSZ háborús és emberiesség elleni bűncselekményekkel vádolja a hadsereget.

(MTI)