A klímaterroristák kifejezést választotta 2022 legellenszenvesebb német szavának a Darmstadti Egyetem nyelvészekből és újságírókból álló független bizottsága.
Mégis mi másnak lehet ezt nevezni? (fotó: Letzte Generation/​ABACAPRESS/​ddp)
A testület keddi közleménye szerint a német nyilvánosságban széles körben elterjedt kifejezés "egyenlőségjelet tesz az éghajlatvédelmi aktivisták és a terroristák közé, és ezzel kriminalizálja és rágalmazza őket".
Az éghajlatvédelem erősítése és a párizsi klímamegállapodás végrehajtása mellett kiálló aktivisták "a polgári engedetlenség és a demokratikus ellenállás erőszakmentes formáit alkalmazzák", de "a klímaterroristák kifejezéssel a céljaikért a fizikai erőszak radikális alkalmazásával küzdő terroristákkal azonosítják őket", tevékenységük így "az erőszak és az államellenesség" összefüggésrendszerébe kerül - áll a közleményben.
Ezzel a nyelvi eszközzel a klímavédelelem körüli vita központjában már nem az aktivisták követelései állnak, hanem a tiltakozókkal szembeni hatósági fellépés. A hangsúly így a éghajlati válság megoldásáról és a klímaváltozás mint globális fenyegetés ügyéről átkerül a civil társadalmi szereplőkkel szembeni fellépés politikai és jogi lehetőségeinek kérdésére - fejtették ki az indoklásban.
Hozzátették, hogy egy sor további kifejezés, köztük az ökoterrorizmus és az éghajlati terrorizmus is mind arra szolgál, hogy "lejárassa a klímavédelmi aktivistákat", és "az erőszak és a szélsőséges agresszió kontextusába" helyezze tevékenységüket.
Németországban 2022-ben elsősorban az Utolsó Nemzedék (Letzte Generation) nevű csoporttal kapcsolatban került elő a klímaterrorista kifejezés. A klímavédelmi aktivisták számos akcióval igyekeztek felhívni a figyelmet az éghajlati válság ügyére, így például karácsony előtt néhány nappal Berlinben megcsonkították a főváros legfontosabb jelképei közé tartozó Brandenburgi kapu előtti téren felállított karácsonyfát.
A csoport két aktivistája egy mobil daruval jelent meg a 15 méter magas kaukázusi jegenyefenyőnél, és a teret biztosító rendőrök szeme láttára egy kézifűrésszel levágták belőle a felső két métert.
A Darmstadti Egyetem független zsűrije 1991 óta választja ki az év legellenszenvesebb szavát (Unwort des Jahres) a beküldött javaslatokból. A 2022-es megmérettetésre 1476 javaslat érkezett, összesen 497 kifejezést és szófordulatot jelöltek az év legcsúnyább szavának. A leggyakrabban jelölt szavak közé tartozik például a különleges katonai művelet (militärische Spezialoperation) és az ingyenebéd-mentalitás (Gratismentalität).
Az év legcsúnyább szava kezdeményezés célja a "nyelvi tudatosság és érzékenység fejlesztése" a közbeszéddel, nyilvános kommunikációval kapcsolatban. A szavakat egyebek között annak alapján vizsgálják, hogy sértik-e az "emberi méltóságot" vagy a "demokratikus alapértékeket". Vizsgálják a szavak félrevezető vagy gyengítő, eufemisztikus jellegét is.
Az év legcsúnyább kifejezése 2021-ben a nemzetközi menekültügyi migrációval összefüggő visszakényszerítés (Pushback) volt. Egy évvel korábban két kifejezést választottak: az egyik a hazaküldési gondnokságok (Rückführungspatenschaften), amely ugyancsak a menekültügyi rendszerrel függ össze, a másik pedig a koronavírus-világjárvány lassítását szolgáló korlátozásokkal összefüggésben megjelent korona-diktatúra (Corona-Diktatur). A menekültüggyel és a klímaváltozással kapcsolatos lejárató kifejezések korábban is gyakran végeztek az első helyen, 2019-ben például a klímahisztéria (Klimahysterie), 2018-ban pedig a kitoloncolás elleni ipar (Anti-Abschiebe-Industrie) volt az év legellenszenvesebb kifejezése Németországban a független testület döntése szerint.
(MTI nyomán)
