Főként az orosz gázszállítások körüli aggodalmak és a téli betárolás folytatódása miatt szerdán és csütörtökön is komoly gáz- és emiatt áramár-emelkedés alakult ki az európai tőzsdéken. Csütörtökön a szeptemberi lejáratú gáz ára a holland tőzsdén átlépte a 300 eurós szintet, a novemberi már 320 euró körül jár megawattóránként, azaz nyugodtan mondhatjuk, hogy a sztratoszférába ugrottak a gázárak, amelyek az áramárakat is magukkal húzták. A piac napok óta a szétesettség jeleit kezdi mutatni, az árjegyzésekben elképesztő turbulencia van, és inkább csak a rossz hírekre reagál a piac újabb és újabb áremelkedéssel. Ezeket és a rendkívül magas energiaárak óriási állami, magánszektori és lakossági terheit látva felmerült a cseh soros elnökségben, hogy össze kell hívni egy rendkívüli uniós szakminiszteri találkozót, amelyen az árplafonok kérdését is komolyan meg kell fontolni. A Portfolio cikke.

Arra a múlt pénteki hírre, hogy augusztus 31-től három napra megint leállítják az oroszok az Északi Áramlat 1 gázvezetéket karbantartás miatt (turbinabeszerelés), már a hétfői kereskedésben idegesen reagált a gázpiac. Nagy áremelkedés következett be, mert félő, hogy a most egyébként is csak 20%-os kapacitással üzemelő vezetékpáron esetleg valamilyen műszaki ürügyre hivatkozva újra sem indul majd a szállítás Németország felé. Márpedig azt minapi elemzésünkben is levezettük, hogy a téli német gázválság (Európa legnagyobb gázpiacán) tényleg benne van a pakliban, és jórészt attól függ a kialakulása, illetve súlyossága, hogy az orosz szállítások folyamatosak lesznek-e a télen és milyen ütemben jön majd az orosz molekula Európába.

Aztán kedden volt egy kis megnyugvás a gázpiacon, majd egyéb okokkal együtt (pl. norvég és amerikai gázexport visszaesése a várt mértékhez képest műszaki-technikai okok miatt) szerdán és csütörtökön újabb markáns emelkedés bontakozott ki. Ez oda vezetett, hogy a csütörtök délelőtti kereskedésben a legközelebbi lejárú, szeptemberi határidős gáz ára a holland TTF gáztőzsdén 310 euróig, az októberi 315 euróig, a novemberi 320 euróig ugrott megawattóránként.

Márciusban az orosz invázió kitörése után nem sokkal napon belül rövid időre járt 337 euró körül is járt a legközelebbi határidős gáz ára a tőzsdén, de a záróárak szintjén már napok-hetek óta sorozatosan történelmi csúcsok dőlnek, és félő, hogy rövidesen a napon belüli 337 eurós csúcs is megdől akár a záróárak szintjén. Az orosz Gazprom ugyanis a minap, 2500 dollár/ezer köbméteres árszint mellett elképesztő téli gázárakra figyelmeztetett, hiszen további legalább 60%-os, 4000 dollárig, emelkedést jósolt, és nagyon úgy tűnik azóta, hogy efelé halad a piac.

A mostani 310 euró/MWh-s ár már 3300 dolláros ezer köbméterenkénti árat jelent, tehát gyors ütemben közelítünk afelé az alsó határ felé, amit az oroszok bemondtak.

Amint az alábbi ábrán látszik: a következő egy évre szóló határidős gázkontraktusok is nagyon magasra emelkedtek, gyakorlatilag a 250-300 euró/MWh-s tartományban vannak most a jegyzések. Ez elképesztő anyagi terheket vázol mind az államok, mind a magánszektor, mind a lakosság szintjén a következő egy évre, igaz mindenkit máshogy érint a tőzsdei gázárak hektikus mozgása. A meglévő, illetve újonnan kötendő szerződések tartalmától, időintervallumától függ, hogy a tőzsdén látható ár az egyes érintettek szintjén pontosan mit jelent a következő időszaki rezsiszámlákban.

Az új gázév október elsején indul, amihez nagyon közeledünk és pont most durrantak el a gázárak, jócskán felhajtva azt az árszintet, ami mellett a kereskedők egyáltalán árakat tudnak adni az energiát beszerezni vágyóknak. Valószínűleg ebben is van tudatosság az oroszok részéről. Mindenesetre az már az elmúlt hetek itthoni híráramlásából is jól látszott, hogy egyre többen szembesülnek a saját portájukon a rendkívül magas tőzsdei árak hatásaival árajánlatok formájában.

Fontos persze hozzátenni, hogy a tőzsdei határidős árak sokat tudnak lefelé is mozogni, ha például a gazdasági aktivitás beszakad a rendkívüli energiaárak mellett, így egyáltalán nem kell készpénznek venni azt, hogy ilyen magasságokban ragad végig a gázár. Mindenesetre a téli hónapok a fűtési igény és az orosz nyomásgyakorlás miatt valószínűleg tényleg a magas gázárak jegyében telnek majd el.

Amint arra már sokszor rámutattunk: a gázárak erősen mozgatják a tőzsdei áramárakat is, mert az utolsó rugalmasan belépő kapacitás sok helyen a gázerőmű. Emellett az Európa-szerte tomboló aszály, a folyók vízszintjének csökkenése, az atomerőművek emiatti kényszerű visszafogása, valamint a szénszállítmányok nehézkes eljuttatása mind fokozza a gázerőművekre támaszkodást. Így ezek együtteseként láttuk azt az elmúlt napokban, hogy az atomerőművi nagyhatalom Franciaországban 600-700 euró/MWh-s elképesztő magasságokba szárnyalt a másnapi áramár, de a németeknél a sok szél- és naperőmű mellett is 500-600 eurós szintekről beszélhetünk. Nem véletlen, hogy a francia elnök például tegnap nagyon nehéz időkre figyelmeztette a lakosságot.

Mindezek után ma főleg a negyedik negyedévi és jövő év első negyedévi, illetve az egész jövő évi német és francia zsinórtermékáraknál van igazi durvulás. A Reuters adatai szerint a negyedik negyedéves német termék ára 8%-kal 840 euróra ugrott, a francia jövő évi első negyedévi terméké 1500 euróra (!), a francia egész jövő éves terméké pedig 9%-kal 865 euróra, a németé 6,5%-kal 703 euróra ugrott megawattóránként.

Az alábbi ábra is érzékelteti, hogy

egy hónap alatt duplázódott a jövő évi német zsinóráramár, és a 700 eurós ár 14 szerese (!) az elmúlt 5 évi szezonális átlagnak, így mindez további gyárbezárásokhoz vezethet az energiaintenzív ágazatokban, például az alumíniumgyártás terén

- jegyzi meg a Commerzbank egyik anyagában.

Az elmúlt napokban több energiakereskedői kommentár is azt jelezte a Reutersnek, hogy a szétesettség jeleit kezdik mutatni az egyes energiahordozó-piacok: egy-egy árjegyzés elképesztően húzza magával a rendszerbe bevitt következő árjegyzést az alacsony likvidtás mellett, így nagyon durva volatilitás zajlik napon belül is a piacokon, a rossz hírekre pedig „hatványozottan” reagálnak a kereskedők, a jóknak viszont csak tompított a hatása az árcsökkenés felé. Mindezt nyilván a téli gázellátási problémáktól való aggodalmak, az orosz szállítások körüli nagyfokú bizonytalanság masszívan táplálja.

A fentiek összessége miatt merült fel a cseh soros elnökségben az, hogy a nyári szabadságok leteltével össze kellene hívni egy rendkívüli uniós energiaügyi szakminiszteri tanácskozást, mert a következőt csak októberre ütemezték, de az túl sokára van a piac mostani állapotát látva és meg kell fontolni az árampiacon az esetleges árplafon kérdését.

Az Európai Bizottság a napokban már jelezte, hogy

sürgősen meg kell vizsgálni a gázárplafont az Európai Unióban.

Korábban letett erről egy javaslatot pro és kontra érvekkel, de nem volt egyértelmű állásfoglalás benne, mert nagyon összetett a kérdés és sok kedvezőtlen mellékhatása is lehet a piactorzító beavatkozásoknak. Emiatt eddig nem is mutatkozott arra esély, hogy egyhangúsággal bármit meg lehetne szavazni, ezért indult el minden tagállam a maga útján az árplafonok, rezsitámogatás, energiakereskedői kimentések stb. formájában.

Most egyelőre a legfrissebb hírek szerint még nem eldöntött, hogy tényleg lesz-e ilyen rendkívüli szakminiszteri csúcs, mert nyilván akkor lenne értelme ilyet összehívni, ha jó esély mutatkozna rá, hogy valamiben közösen meg tudnak állapodni a felek. A távozófélben lévő Mario Draghi olasz kormányfő például tegnap sokadszorra is azt szorgalmazta, hogy igenis be kell vezetni az árplafont a gázpiacon, mert ez az árampiacon is enyhítené a nyomást. A spanyolok és portugálok az árampiacon már léptek árplafonügyben, az északi tagállamok viszont inkább ódzkodnak az ilyen jellegű beavatkozásoktól, és eddig a piaci nyomás sem volt akkora, mint most.

A piaci feszültségek egyébként jól látszanak a magyar árampiacon is, ahol szintén történelmi csúcsok dőltek az elmúlt napokban. A zsinórtermék ára sorozatban a harmadik napja 600 euró felett jár a magyar áramtőzsdén, ami 250 forint/KWh körüli árat jelent a mostani gyenge forintárfolyam mellett. Egy éve még az 50-60 forintos árajánlatok is jelentős anyagi tehernövekedést jelentettek az ipari, állami intézményi szereplőknek, így tehát az ehhez képest ötszörös árkörnyezet rendkívüli nehézségeket vetít előre nemcsak az áram, hanem a gázpiacon is.

Érdemes nemcsak a másnapi magyar zsinórtermékárat nézni, hanem például az idén negyedik negyedévi, illetve a teljes jövő évi termék árának alakulását is. Amint az elmúlt egy évre visszatekintő adatsorok mutatják a HUDEX oldala alapján, ezekben a termékekben is drasztikus, öt-hétszeres áremelkedés volt egy év alatt és mindez elképesztő költségoldali árnyomást jelent a magyar céges és különböző intézményi kör számára:

A 2022. negyedik negyedévi magyar zsinór áramár alakulása (EUR/MWh.) Forrás: HUDEX / Portfolio

A teljes 2023. évi magyar zsinór áramár alakulása (EUR/MWh.) Forrás: HUDEX / Portfolio