A választásra jogosultak 19 százaléka adta le vasárnap délig a szavazatát a francia nemzetgyűlési választások második fordulójában, ami fél százalékponttal magasabb az első fordulós rekordalacsony részvételnél - közölte a francia belügyminisztérium.

Öt évvel ezelőtt a második fordulóban 17,75, tíz évvel ezelőtt 21,41 százalék szavazott délelőtt, s az előrejelzések szerint estig a választóknak alig a fele fog az urnákhoz járulni.

Az előzetes felmérések szerint Emmanuel Macron államfő és centrista szövetségeseinek Együtt! elnevezésű koalíciója végezhet az élen, így a következő öt évben is az elnöki többség rendelkezhet a legnagyobb frakcióval a parlament alsóházában, nem biztos azonban, hogy meg tudja őrizni az eddigi abszolút többségét.

A mandátumbecslések szerint a kormánypárt 265 és 305 közötti helyre számíthat az 577 fős nemzetgyűlésben, ahol eddig 345 képviselővel rendelkezett.

Az elmúlt két hónapban negyedik alkalommal választanak a franciák. A nemzetgyűlési választások iránt ugyanakkor harminc éve folyamatosan csökken az érdeklődés, amit az elemzők azzal magyaráznak, hogy a választók szemében az elnökválasztás a legfontosabb voksolás. Ráadásul 2002 óta az elnök és a nemzetgyűlés mandátuma is öt évre szól, s a képviselőket alig 4-6 héttel az államfő után választják meg.

Emmanuel Macron délelőtt szavazott az észak-franciaországi Le Touquet üdülővárosban, és a vezető ellenzéki politikusok is szavaztak: a baloldali Jean-Luc Mélenchon a déli Marseille-ben, míg jobboldali Marine Le Pen az északi Hénin-Beaumont településen.

Korábban írtuk: Megkezdődött a francia nemzetgyűlési választások második fordulója

Megkezdődött vasárnap reggel Franciaországban a nemzetgyűlési választások második fordulója. Az előzetes felmérések szerint Emmanuel Macron államfő és centrista szövetségeseinek Együtt! elnevezésű koalíciója végezhet az élen, így a következő öt évben is az elnöki többség rendelkezhet a legnagyobb frakcióval a parlament alsóházában, nem biztos azonban, hogy meg tudja őrizni az eddigi abszolút többségét.

A múlt vasárnapi első fordulóban a rekordalacsony, 47 százalékos részvétel mellett az elnöki koalíció mindössze 21 ezer szavazattal végzett az élen az első fordulójában a kommunistákat, a zöldeket, a szocialistákat és a radikális baloldalt tömörítő baloldali összefogás (NUPES) előtt. Mindkét szövetség 25 százalékos támogatottságot kapott.

A mandátumbecslések szerint a kormánypárt 265 és 305 közötti helyre számíthat az 577 fős nemzetgyűlésben, míg a NUPES 140-180 képviselőt küldhet a nemzetgyűlésbe. Az abszolút többséghez 289 szavazat szükséges.

Franciaország tengerentúli területein és megyéiben, illetve a nem Európában tartózkodó, megközelítőleg másfél millió választópolgár számára közép-európai idő szerint már szombat délben megkezdődött a választás. Az anyaországban vasárnap reggel nyolc órakor nyitottak ki a szavazóhelyiségek. Az urnákat a kisebb szavazókörökben este 6 órakor zárják le, a nagyvárosokban este 8 óráig lehet szavazni.

Az 577 választókörzetben öt képviselőt választottak meg az egy héttel ezelőtti első fordulóban, négyet a baloldali összefogás színeiben, egyet pedig a kormányzó szövetség részéről, azaz ennyien kaptak több mint ötvenszázalékos támogatottságot múlt vasárnap. Három további körzetben pedig a baloldali jelöltek már győztesnek tekinthetők, miután olyan nagy fölénnyel végeztek az első fordulóban, hogy a másik fordulóba mellettük továbbjutott ellenfeleik visszaléptek.

A még nyitott 569 körzetben az az 1148 jelölt jutott be a második fordulóba a 6293 induló közül, aki legalább 12,5 százalékot kapott múlt vasárnap. Mintegy harmaduk volt képviselő az előző nemzetgyűlésben. Hét helyen hárman mérkőznek meg, a többi körzetben csak ketten.

Az elnöki Együtt! koalíciónak 402 helyen maradtak állva a jelöltjei, ezek felében az első helyen, de összességében százzal kevesebb körzetben, mint öt évvel ezelőtt. A baloldalnak 377 körzetben vannak képviselőjelöltjei a 2017-es 146-hoz képest, s 270 helyen az Együtt! jelöltjeivel állnak szemben.

Baloldali győzelemhez a NUPES-nek a körzetek több mint nyolcban százalékában győznie kellene, de a felmérések alapján erre nagyon kicsi az esély.

A szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés jelöltjei 208 körzetben maradtak versenyben, elsősorban az ország északi részén, ami kétszer annyi, mint 2017-ben, de csak húsz helyen nyerték meg az első fordulót, s nem kívánnak koalícióra lépni más párttal. Marine Le Pen pártja számára ugyanakkor siker, hogy 1986 után először ismét önálló frakciót alakíthat várhatóan 20 és 50 közötti képviselővel. A szuverenista jelölteknek az elnöki többség jelöltjeivel kell megmérkőzniük 108 körzetben, 62 helyen a baloldali összefogással állnak szemben, 25 helyen pedig a konzervatívok az ellenfeleik.

A konzervatív Köztársaságiak frakciója a felére csökkenhet a korábbi száz képviselőről, miután 11,3 százalékos támogatottsággal a negyedik helyen végeztek az első fordulóban, s csak alig 81 körzetben jutottak be a második fordulóba, az öt évvel ezelőtti háromszázhoz képest. A pártvezetés arra számít, hogy ebből legalább hatvanban tudnak győzni.

Két hónappal ezelőtti újraválasztása után Emmanuel Macron a két forduló előtt "stabil többséget" kért a választóktól a kormányzáshoz a második mandátuma idejére. "Semmi sem lenne rosszabb, mint francia rendetlenséget társítani a világban tapasztalható rendetlenséghez" - mondta az elnök, "erőt és határozottságot" kérve "a szabadság, egyenlőség, testvériség, szekularizáció" megtartásához.

"Meg kell védenünk az intézményeinket mindazokkal szemben, akik vitatják és gyengítik azokat" - tette hozzá, egyszerre üzenve az erősebb parlamentre építő VI. köztársaságot szorgalmazó baloldali összefogásnak és vezetőjének, a miniszterelnöki székre pályázó baloldali radikális Jean-Luc Mélenchonnak, valamint Marine Le Pen pártjának.

Az új nemzetgyűlés június 28-án tartja alakuló ülését, s az eredménytől függően kisebb-nagyobb kormányátalakítás is várható.

(MTI)