Az Európai Bizottság szerdán bemutatja a Oroszország elleni hatodik szankciócsomagot, amelyben az Oroszországból származó kőolaj importjának fokozatos tilalmára tesz javaslatot - közölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Strassburgban szerdán. /Bővített hír./

Ursula von der Leyen az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén, az Ukrajnában zajló háború társadalmi és gazdasági következményeiről szóló vitán elmondta, az EU hat hónapon belül szeretné fokozatosan megszüntetni az oroszországi kőolajbehozatalt, az év végére pedig a finomított olajtermékek importját is.

Közölte, az EU gondoskodni fog arról, hogy az orosz olajat rendezett módon vonja ki az uniós piacról, és lehetővé tegye az alternatív szállítási útvonalak biztosítását. Az EU ezzel megnöveli az Oroszországra nehezedő nyomást, ugyanakkor csökkenti a járulékos károkat szerte a világon.

Az Európai Unió hatodik szankciós csomagja mások mellett olyan magas rangú katonatiszteket von az uniós megszorító intézkedések hatálya alá, akik háborús bűnöket követtek el Bucsában, vagy felelősek Mariupol ostromáért. Ez újabb fontos jelzést küld a Kreml indította háború minden elkövetőjének: "el fogjuk számoltatni őket" - mondta.

A megszorító intézkedések újabb csomagja továbbá a Sberbankot és két másik nagy bankot is kizárna a SWIFT néven ismert globális elektronikus fizetési rendszerből. Az intézkedés megszilárdítja az orosz pénzügyi szektor teljes elszigetelését a globális rendszerekből - emelte ki.

Az EU emellett három nagy orosz állami tulajdonú műsorszolgáltatónak tervezi megtiltani az uniós műsorszórást minden platformon, kábelen, műholdon, interneten és okostelefonos alkalmazásokon keresztül egyaránt - közölte az uniós bizottság elnöke.

"Ezeket a műsorszolgáltatókat a Kreml szócsöveiként azonosítottuk. Agresszíven felerősítik Vlagyimir Putyin orosz elnök hazugságait és propagandáját. Nem szabad többé lehetőséget adnunk nekik, hogy terjesszék a hazugságaikat" - fogalmazott.

Von der Leyen közölte továbbá, mivel Moszkva európai uniós könyvelőkre és tanácsadókra támaszkodik, az EU megtiltja az ilyen szolgáltatások nyújtását az orosz cégek számára.

"Putyin le akarta törölni Ukrajnát a térképről, de ez nem fog neki sikerülni. Azt akarjuk, hogy Ukrajna megnyerje a háborút. Putyinnak pedig nagy árat kell fizetnie a brutális ukrajnai agresszióért" - fogalmazott.

Az uniós bizottság elnöke beszélt arról is, hogy az EU hozzá kíván járulni Ukrajna sikeréhez a háború után is. Az újjáépítést biztosító rövid távú gazdasági támogatásról szóló makroszintű pénzügyi támogatási csomag, valamint az ukrán költségvetés közvetlen támogatása által.

Közölte, az EU megkezdte egy nagyívű helyreállítási csomag kidolgozását a beruházások ösztönzése, és a szükséges reformok meghozatala érdekében is. E csomagnak foglalkoznia kell az ukrán gazdaság gyengeségeivel, és le kell fektetnie a fenntartható, hosszú távú növekedés alapjait - mondta. Mindez "kikövezi az utat" Ukrajna jövője előtt az Európai Unió felé - tette hozzá az uniós bizottság elnöke.

És ez lett a Gyurcsány-csicskává válás előtt még oroszbarát és "keleti nyitó" Gyöngyösiből

Gyöngyösi Márton, a Jobbik EP-képviselője a vita során elmondott felszólalásában azt mondta, noha széles körű egyetértés van az unióban arról, hogy a gazdasági szankciókkal lehet a legnagyobb nyomást gyakorolni Oroszországra az ukrajnai háború megállítására, nem sikerült csökkenteni az orosz energiától való függőséget, nem sikerült diverzifikálni az energiaellátást, ahogy nem sikerült megerősíteni a szolidaritást sem a tagállamok között.

Kijelentette: Oroszország megbízhatatlan energetikai partnere az Európai Uniónak, ezért az Európai Bizottságnak nem csak a fosszilis energiaforrásokra kell összpontosítania az energiahordozók kapcsán, hanem meg kell céloznia az atomenergiát is. Véleménye szerint az uniós tagállamoknak fel kell mondaniuk a Roszatom orosz állami atomenergetikai céggel kötött szerződéseiket. A finn példához hasonlóan Magyarországnak is fel kell mondania a Paks II. beruházásra vonatkozó szerződését - tette hozzá a jobbikos EP-képviselő.

(MTI nyomán)

"Sajnos meghiúsulhat az EU terve":

Frissítés: megjött az orosz válasz: továbbra is fogtok orosz olajat venni, csak drágábban!

Európa továbbra is fog orosz olajat vásárolni, csak harmadik félen keresztül, és így még drágábban – válaszolta Oroszország a ma bejelentett importtilalomra a Reuters tudósítása szerint.

Egy orosz tisztviselő szerint ha az EU bevezeti az importtilalmat az orosz olajra, akkor is fog orosz olajat vásárolni.

Ne vegyenek tőlünk, nem fogjuk erőltetni. De így is meg fogják vásárolni, csak harmadik félen keresztül. Az olaj ugyanaz, csak még drágább lesz – kommentálta az eseményeket Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke a RIA Novosztyi hírügynökségnek. Azt is hozzátette, hogy szerinte az európai vezetők „kissé megőrültek”.

Az olaj árfolyama emelkedik ma az importtilalom hírére, a WTI és a brent is több mint 3 százalékkal került feljebb.

Kiszivárgott: 2023 végéig kapna haladékot Magyarország és Szlovákia az uniós olajembargó alól

Magyarország és Szlovákia 2023 végéig kapna haladékot arra, hogy a meglévő szerződései keretében továbbra is vásárolhasson orosz nyersolajat – jelezte egy névtelen európai bizottsági forrás a Reutersnek azután, hogy Ursula von der Leyen elnök az Európai Parlament előtt ma bejelentette a teljes uniós orosz olajembargós javaslatot. Arra a hírügynökség második forrása nem válaszolt egyértelműen, hogy a finomított orosz olajtermékek embargója alól is 2023 végéig kapna-e felmentést a két ország, vagy sem.

A beszédben nem tett nyilvánosan említést a bizottsági elnök a két országnak szánt felmentésről, de ettől még a konkrét olajembargós javaslat szövegében igenis benne lehet ez. A jelek szerint éppen ez történik meg, összhangban az elmúlt napok sorozatos kiszivárogtatásával.

Ursula von der Leyen ma arra tett javaslatota hatodik uniós oroszellenes csomagban, hogy az orosz nyersolaj importot hat hónapos távon, a finomított termékek behozatalát pedig az év végével tiltsák be az EU-ban. Ezen menetrend alól kapna tehát plusz egy év haladékot 2023 végéig Magyarország és Szlovákia amiatt, hogy az olajellátásuk döntő része a Barátság kőolajvezetéken át Oroszországból érkezik.

Fontos, hogy mindez még csak a Bizottság javaslata, amely ma már a tagállami nagykövetek asztalára került, hogy első körben tárgyaljanak róla, az ülés ma délelőtt 9:30-kor kezdődött. Az egyeztetések során elképzelhető még, hogy a két országnak szánt haladék konkrét tartalma módosul.

Ahhoz, hogy az orosz olajembargó ténylegesen hatályba léphessen, mind a 27 tagállam jóváhagyása szükséges, és éppen azért javasolhatott haladékot a Bizottság a fő menetrend alól, hogy a magyar és a szlovák kormány esetleges vétóját kivédje.

Közben Kovács Zoltán nemzetközi ügyekért felelős kommunikációs államtitkár a Reutersnek írásban úgy reagált ma, hogy a kormány egyelőre nem lát olyan tervet, illetve garanciákat, ami tényleg garantálná Magyarország energiabiztonságát az orosz olajról való leválás folyamatában.

Megfogalmazása szerint "nem látunk terveket, garanciákat arra vonatkozóan, hogy a jelenlegi javaslatok alapján hogyan lehetne lebonyolítani az átmenetet, és hogyan lehetne garantálni Magyarország energiabiztonságát".

Egyelőre nem teljesen világos, hogy ez az elutasító álláspont már a 2023 végéig szóló haladék ismeretében született-e. Emellett az sem világos, hogy ha már ezen új javaslat ismeretében született az elutasító kommunikáció, akkor ez biztosan azt is jelenti-e, hogy Magyarország továbbra is vétóra készül. Az is elképzelhető ugyanis, hogy hajlandó valamilyen kompromisszumra a zárt ajtók mögött a kormány, de közben egyelőre kifelé még az elutasító álláspontot és a leválás akadályait, nagy terheit hangsúlyozza, írja a Portfolió.

Korábban írtuk: Brüsszel minden tagállamnak megtiltaná, hogy rubelben fizessen az orosz gázért