Vasárnap az Egyesült Államokban a 95-ös benzin országos átlagára elérte a 2008. júliusi rekordértékű gallononkénti 4 dolláros (380 forint/literes) árat az Amerikai Autószövetség (AAA) kimutatása szerint - jelentette a The Wall Street Journal című napilap hétfőn.
A konzervatív amerikai gazdasági-politikai újság online tudósítása szerint az áremelkedést a nemzetközi kereskedő, szállítmányozó és pénzügyi vállalatok azon döntése okozta, hogy több millió hordó orosz kőolajat kivontak a globális kínálatból.
Ez tovább növelte az egyébként is erős globális keresletet, miután a világgazdaság kezd erőre kapni a koronavírus-világjárvány okozta két évnyi korlátozásokat követően. A kőolaj iránti erősödő kereslet megnövelte a globális inflációs nyomást is a gépkocsigyártástól kezdve a kukoricatermelésig több ágazatban.
A napilap információi szerint az Egyesült Államok kőolaj-finomítási kapacitása drámaian visszaesett a koronavírus-járvány okozta gazdasági lassulás idején. 2020 eleje óta körülbelül 1 millió hordóval csökkent az amerikai napi kőolaj-finomítási kapacitás, holott korábban még mintegy 19 millió hordó kőolajat finomítottak naponta.
A gázolaj amerikai ára is az egekbe szökött: a múlt héten az egy évvel korábbihoz képest már 50 százalékkal nőtt, s ez a növekedés is gyorsan beépül a kamionos teherszállítás költségeibe, és ezen keresztül a fogyasztási cikkek árának megemelkedésébe.
Mindeközben John Hoeven észak-dakotai republikánus szenátor kijelentette, hogy a Joe Biden amerikai elnök által jóváhagyott amerikai kőolaj-kitermelési és -szállítási korlátozások nélkül Észak-Dakota tagállama önmaga képes lenne helyettesíteni az Egyesült Államokba érkező orosz kőolajimport túlnyomó részét - adta hírül a Breitbart amerikai hírportál.
A lap által közzétett videóban Hoeven szenátor emlékeztetett: az Egyesült Államok jelenleg is napi 600 ezer hordó kőolajat importál Oroszországból. Ehhez képest Észak-Dakota egymaga 1,1 millió hordó kőolaj kitermelésére képes jelenleg, de néhány évvel ezelőtt ez még 1,5 millió hordó volt. A szenátor állítása szerint a csökkenés oka, hogy a jelenlegi demokrata párti elnök, valamint elődje, Barack Obama korábbi demokrata amerikai elnök (2009-2017) rendeletei Észak-Dakotában is korlátozták a kőolaj-kitermelést és -szállítást.
2015-ben Obama elnök környezetvédelmi aggályokra és az amerikai őslakos indiánok jogainak védelmére hivatkozva megvétózta - a kongresszus mindkét háza által már jóváhagyott - Keystone XL kőolajvezeték kiépítését, amely Hoeven szenátor véleménye szerint ma naponta 830 ezer hordó kőolajat szállíthatna Kanadából az Egyesült Államokba.
A szenátor hangsúlyozta: Biden elnök rendeletének eltörlésével nemcsak az Egyesült Államokba irányuló orosz kőolajimportot lehetne megszüntetni és az orosz gazdaságot gyengíteni, hanem az Európába irányuló amerikai LNG-kapacitás növelésével az európai országok orosz földgázfüggőségét is enyhíteni lehetne.
Vasárnap este kerül nyilvánosságra az a levél, amelyet Nancy Pelosi, a képviselőház demokrata párti elnöke intézett törvényhozókhoz. A levélből kiderül: az amerikai képviselőház fontolgatja, hogy törvényt fogad el az orosz kőolaj és egyéb energiatermékek importjának betiltásáról az ukrajnai háború miatt. A házelnök kiemelte: olyan szigorú törvény kidolgozásán munkálkodnak, amellyel még jobban elszigetelnék Oroszországot a globális gazdaságban. A tervezett jogszabályban Pelosi szerint megszüntetnék az Oroszországgal és Fehéroroszországgal fenntartott kereskedelmi kapcsolatokat, és megindítanák Oroszország kizárásának folyamatát a Kereskedelmi Világszervezetből (WTO) is.
(MTI)
