Az ukrán hadsereg péntek reggeli közlése szerint az országot támadó orosz erők legfőbb törekvése az, hogy bekerítsék Kijevet. /Frissülő összeállítás./
Külön cikkben tárgyalt fontos fejlemények:
- Lett külügyminiszter: a közvetlen katonai támogatást sem szabad kizárnia a NATO-nak
Ezen az éjjel is szóltak a szirénák az ukrán fővárosban
Az ukrán fővárosban az éjszaka folyamán több alkalommal megszólaltak a légvédelmi szirénák, és felszólították az embereket, hogy siessenek az óvóhelyekre.
Az ukrán hatóságok állítása szerint az országot egy hete támadó orosz csapatok elhagyták a Kijevtől északnyugatra levő hosztomeli repülőteret, amelyet az offenzíva első napjaiban elfoglaltak.
Kihaltság Kijevben (fotó: Valentyn Ogirenko / Reuters)
A stratégiai fontosságú Mariupol déli kikötővárost időközben a hírek szerint teljesen körülzárták, és az orosz erők "jelentős technikai fölénnyel rendelkeznek". Támadás érte továbbá az ukrán légvédelmi rendszert a Fekete-tenger partján. Ezeket az ukrán közléseket független forrásból nem tudták megerősíteni.
Kihalt Kijev belvárosa
Kiégett autók és robbanásnyomok láthatók Kijev belvárosában. Teljesen kihalt a belváros, néha megszólalnak a légoltalmi szirénák, és mindenki bezárkózott, aki mégis Kijevben maradt. Városszerte ellenőrző pontokat állítottak fel, ahol gépfegyveres katonák ellenőrzik a papírokat.
A hattyúk tavával "uszított" utoljára egy nyugatias narratívájú orosz csatorna
Az egyik utolsó független orosz hírcsatorna, a TV Rain bejelentette, hogy az ukrajnai háborúról szóló tudósításai miatt rá nehezedő nyomás miatt határozatlan időre leállítja működését – írja a BBC.
The Entire staff of the Russian TV channel “the rain” resigned during a live stream with last words: “no war” and then played “swan lake” ballet video (just like they did on all USSR tv channels when it suddenly collapsed) #Ukriane #UkraineRussiaWar #Russia #StandWithUkraine️ pic.twitter.com/o4LzUqnWLc
— Ukraine News UK (@UkraineNewsUK) March 4, 2022
Az orosz távközlési szabályozó hatóság már a hét elején blokkolta a TV Raint, azzal vádolva a csatornát, hogy „szélsőségességen uszít, orosz állampolgárokat bántalmaz, tömegesen megzavarja a köznyugalmat és a közbiztonságot, valamint tüntetésekre buzdít”.
A TV Rain csütörtökön sugározta az utolsó műsorát, amit egy szimbolikus tiltakozással zárt le. A stúdióból együtt sétált ki a teljes távozó szerkesztőség, a csatorna egyik alapítója, Natalja Szindejeva pedig azt mondta:
Nemet a háborúra!
A csatorna ezután Csajkovszkij A hattyúk tava című előadásának felvételeit kezdte játszani. Oroszországban az 1991-es puccs idején, amikor a valós hírekről nem lehetett beszámolni, három napon át megállás nélkül ezeket a felvételeket játszotta a tévé.
További fegyvereket küldenek a csehek
Könnyű fegyvereket és lőszert küld 17 millió korona (250 millió forint) értékben Csehország Ukrajnának - jelentette be csütörtök este a cseh védelmi minisztérium.
Jakub Fajnor, a tárca sajtósa arról adott tájékoztatást, hogy ez a cseh fegyveripar ajándéka Ukrajnának, amelyet a kormány Jana Cernochová védelmi miniszter javaslatára jóvá is hagyott.
A CTK cseh hírügynökség adatai szerint Prága eddig már 650 millió korona (9,6 milliárd forint) értékben küldött katonai felszerelést Ukrajnába.
A jelenlegi eszközöket a Ceska Zbrojovka, a Holik Internatioanl, a DSS és a Sellier & Bellot fegyvergyár adta össze. A küldeményben géppuskák, gépkarabélyok, géppisztolyok, lőszerek és taktikai kesztyűk vannak.
A helyi hatóságok szerint 47-re emelkedett a csernyihivi áldozatok száma
A Kijevtől északra fekvő Csernyihiv lakónegyedét csütörtökön érte rakétatámadás, a halottak száma 47-re emelkedett. A térség továbbra is ukrán kézben van az elmúlt napok heves orosz ágyúzása ellenére. A helyi hatóságok szerint a háború kezdete óta 148-an vesztették életüket a régióban, többnyire civilek.
Csernyihiv ostrom alatt (fotó: AFP)
15 év börtönt érhet a "háborúzás"
Az orosz alsóház egyhangúan megszavazta a törvényt, amelynek értelmében bárki, aki „félrevezető információkat” közöl az orosz hadseregről, 15 év börtönbüntetéssel sújtható – írja a New York Times.
A kormány közlése szerint már az is dezinformációnak számít, ha az ukrajnai háborút – vagy ahogy az orosz vezérkar nevezi, „különleges katonai cselekményeket” – háborúnak vagy megszállásnak nevezik.
Borjagyanka romokban hever
Kijev lakossága március 4-én arra ébredt, hogy Borjagyankát, a Kijev külvárosában lévő települést teljesen elpusztították az orosz haderők. A városban gyakorlatilag minden épületet szétbombáztak.
I can confirm this is really our #Бородянка
— TS (@tscriptor) March 3, 2022
I wish soon and painful death to everybody who committed this war crime. https://t.co/M6O1IwEwZP
Orosz hírügynökség: az ukránok már egymást is lövik
Az egyik ukrán magasabbegység rakétacsapást intézett az Azov különleges osztag mariupoli törzs központjára - írja a Ria Novoszty.
Az ukrán csapatok a Tochka-U taktikai rakétarendszerből Mariupolban az Azov különleges különítmény parancsnokságát lőtték, több mint 20 fegyveres és tiszt az incidens áldozatainak száma, a törzs fegyverzetében is jelentős kár keletkezett.
Az ok az ukrán hadsereg parancsnoksága és a nemzeti zászlóaljak közötti ellentmondás volt. Az Azov csoport megtagadta, hogy engedelmeskedjen a hadsereg vezetésének, és összehangolja tevékenységét a központtal.
Korábban az ukrán hadsereg és az Azov zászlóalj közötti összecsapás eredményeként a Vosztok OTG parancsnoka, Jurij Sodol altábornagy halálosan megsebesült. Tüzet nyitottak az autójára az egyik ukrán ellenőrző ponton.
Mikolajiv polgármestere: az oroszok már a városban vannak
Pénteken behatoltak az orosz hadsereg egységei Mikolajiv városába, közölte a város polgármestere. A Fekete-tengertől 65 km-re, a Déli-Bug folyó partján fekvő várost félmillióan lakják, a stratégiai jelentőségét a három hajógyára adja – itt készültek a Szovjetunió legnagyobb hadihajói is. Csütörtökön kép is érkezett a város kikötőjében orosz találat miatt léket kapó és részlegesen elsüllyedő ukrán U130 Hetyman Szahajdacsnij fregattról.
Mikolajiv közúton nagyjából egy órára van az oroszok által elsőként elfoglalt várostól, Herszontól.
Klicsko: dicsőség lenne meghalni a hazáért
Dicsőség lenne meghalni a hazáért - mondta Vitalij Klicsko kijevi polgármester az ARD német országos közszolgálati televíziónak egy pénteken sugárzott interjúban, amelyben kiemelte, hogy az orosz invázióval dacoló ukrán fővárosban "horror" lett az élet.
A profi nehézsúlyú ökölvívó-világbajnok elmondta, hogy sok-sok katona mellett már nagyjából száz civil is meghalt a több mint egy hete tartó orosz támadásban. Kifejtette, hogy a legnagyobb kihívás a fűtés, az áram és a vízellátás biztosítása, és nagyban nehezíti az önkormányzat dolgát, hogy a szállítási, logisztikai rendszer összeomlott.
Mindeközben a városban orosz rakéták csapódnak be, és védőire orosz mesterlövészek vadásznak. Az egész egy "horror" - mondta a kijevi polgármester.
Klicsko PR-fotókon
(Nem vonjuk kétségbe Klicsko bátorságát, azt ilyen messzeségből nehéz megítélni, de a vírusként terjedő, őt hőskultuszba emelő fotók 2021-esek.)
Elmondta: soha nem gondolta volna, hogy sikeres sportolói és politikusi karriert építve egyszer csak egy háborúban találja magát, de így van ezzel a többi kijevi is. Így például a napokban találkozott egy hegedűművésszel, egy sebésszel és egy színházi szakemberrel, akik szakmájukat feladva beálltak harcolni. Hangszer, szike vagy szövegkönyv helyett "gépkarabély van a kezükben", de "nincs más választásunk, meg kell védenünk az otthonunkat, a családunkat" - emelte ki Vitalij Klicsko, hozzátéve, hogy Kijev védői a szabadságért, a demokráciáért és az európai értékekért is harcolnak.
A bokszlegenda kiemelte: ha elesik a harcban, akkor a hazájáért adja az életét, a hazáért meghalni pedig dicsőség.
Az 50 éves polgármester öccse, Volodimir Klicsko - kétszeres nehézsúlyú profi ökölvívó-világbajnok - hozzátette, hogy a legrosszabbak az éjszakák, mert akkor a legintenzívebb az orosz ágyúzás. Rámutatott, hogy mindez nem valami távoli térségben, a német nézőktől idegen világban történik, hanem Németországtól alig néhány óra alatt megtehető távolságra.
A 45 éves volt sportoló felidézte, hogy 2018-ban éppen Kijevben tartották a labdarúgó Bajnokok Ligája döntőjét, 2012-ben pedig Ukrajna Lengyelországgal közösen rendezte meg a labdarúgó Európa-bajnokságot, és ezekre az eseményekre is "sok barátunk jött el szerte a világból".
Az ukránok barátainak most is ki kell állniuk az ország mellett, és meg kell szakítaniuk az együttműködést Oroszországgal, különben nagyon nehéz sorsra jut Ukrajna - mondta Volodimir Klicsko.
Lukasenka: nincs is ránk szükség
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök pénteken kategorikusan tagadta országa részvételét az ukrajnai háborúban.
"A fehérorosz hadsereg nem vett részt a különleges hadműveletben, és nem is fontolgatja ezt" - idézte a fehérorosz állami média az elnököt.
"Nincs rá szükség" - mondta beszédében, aláhúzva, hogy senki sem kérte a fehérorosz hadsereg beavatkozását. "Nincs okuk aggodalomra" - nyugtatta a lakosságot.
Egyúttal megismételte: megerősítik az ukrán határ közelében állomásozó fehérorosz csapatokat.
Az elnök szerint országát újra és újra megpróbálják belerángatni a konfliktusba.
A gyakran "Európa utolsó diktátoraként" jellemzett elnök lehetővé tette, hogy az orosz csapatok hadrendbe fejlődjenek területén az Ukrajna elleni támadás során. Emellett orosz repülőgépeket, helikoptereket és rakétákat vetettek be fehérorosz területről. Ugyanakkor az ország az orosz-ukrán béketárgyalások helyszíneként szolgál.
A kijevi kormány korábban azt állította, hogy fehérorosz csapatok harcolnak Ukrajnában, illetve készülnek támadásra az ország ellen. Emellett a fentebbi orosz hadműveleteket felvázoló mutatványa sem Lukasenka semlegességének szobrát építi.
Rakétatalálat ért egy iskolát Zsitomirban
Péntek reggel orosz rakéta csapódott az Ukrajna középső részén található, 260 ezer lakosú Zsitomir iskolájába, jelentős károkat okozva. A rakétatalálatot Szergej Szuhomlin, Zsitomir polgármestere is megerősítette egy videós bejelentkezésben, amiben arról beszélt, hogy az orosz támadók „semmitől sem riadnak vissza. Ez egy iskola. Pontosabban már csak egy egykori iskola romjai Zsitomirban” – idézte a polgármestert a CNN.
Fotó: Viacheslav Ratynskyi / Reuters
A zsitomori iskolát ért találatról szóló hír azután érkezett, hogy a közösségi médiában közzétett videók és fotók szerint Ukrajna második legnagyobb városában, Harkivban legalább három iskolát ért hasonló támadás kedden.
Fotó: Viacheslav Ratynskyi / Reuters
Az ukrán kulturális és tájékoztatáspolitikai minisztérium közleménye szerint az oroszok ukrajnai inváziója során lerombolt épületek között kulturális helyszínek, például templomok, katedrálisok és múzeumok is vannak, nevezetesen Kijev és Harkiv városokban.
Fotó: Viacheslav Ratynskyi / Reuters
Két orosz gép lelövésével büszkélkedik az ukrán haderő
Az ukrán egyesített haderő Facebook-oldala, illetve több hírügynökség is arról számolt be, hogy a kelet-ukrajnai donyecki területen, Mariupol és Donyeck között Volnovaha közelében két orosz repülőt is lelőttek az elmúlt napokban.
Az egyesített haderők oldala csütörtökön egy SZU-34-es bombázó, pénteken pedig egy SZU-25-ös úgynevezett páncélozott csatarepülőgép lelövéséről adott hírt. Meg nem erősített közlésük szerint mindkét gép lakott terület ellen hajtott végre támadást.
Az egyesített ukrán haderő Facebook-oldala által kiadott fotó a pénteken lelőtt SZU-25-söről (fotó: Joint Forces Operation / Handout / Reuters)
Az Ukrajinszka Pravda arról ír cikkében, hogy a pénteki támadás után a pilóta katapultált, a helyiek élve szeretnék elfogni. A lap hozzáteszi, hogy az orosz-ukrán háború február 24-i kezdete óta meg nem erősített források szerint az ukrán légvédelem eddig 37 orosz repülőt és 37 helikoptert lőtt le. Az orosz hadsereg a háború kirobbanása előtt 450 repülőt és 250 helikoptert vezényelt az Ukrán határ mellé.
Újabb orosz csapatok indultak Kijev felé, teljesen bekeríthetik a várost
A Sky News katonai szakírója, Michael Clarke részletes elemzést közölt arról, hogy miként áll most a háború Ukrajnában. Úgy látja, hogy az orosz hadművelet középpontjában most Mariupol városa áll, amelyet – a régi, jól bevált módszer szerint – körbezártak és folyamatosan bombáznak, mielőtt lerohannák. Hozzátette: valószínűleg ezt a taktikát fogják alkalmazni a többi ukrán város esetében is.
Clarke szerint a következő város, amelyet körbezárhatnak az oroszok, Odessza lehet, amely Ukrajna legnagyobb tengeri kikötője, és ahol a vízi kereskedelmi forgalom hetven százalékát bonyolítják. Az ukrán hadvezetés már korábban attól tartott, hogy orosz csapatok szállhatnak ott partra, a várostól nem messze pedig tegnap az oroszok el is süllyesztettek egy civil hajót.
A Sky News szakírója szerint minden jel arra mutat, hogy az orosz kétéltű csapatok felkészültek, és a várost hamarosan vízi és szárazföldi úton is megtámadják. Ahhoz viszont, hogy ezt teljes erőbedobással megtehessék, el kell még foglalniuk a félmillió lakossal rendelkező Mikolajivet is, amelyet pénteken már meg is támadtak.
The illegal and unprovoked invasion of Ukraine is continuing.
— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) March 4, 2022
The map below is the latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine - 04 March 2022
Find out more about the UK government's response: https://t.co/94E5eEDqiw
🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/plOXiWOWvA
Michael Clarke azt is írta, hogy bár Kijev előtt megállították az északnyugati irányból érkező nagy orosz konvojt, nagyon úgy fest, elkerülhetetlen, hogy az oroszok előbb-utóbb teljesen körbevegyék a várost. Véleménye szerint ez abból is látható, hogy Északkelet-Ukrajnából is egyre több orosz harci egység közelíti meg Kijevet, végső soron ez vezethet majd a város bekerítéséhez. Az ukránok Csernyihivnél, Szuminál és Konotopnál jelentős orosz csapatokat kötnek le ugyan, de ha e városok közül akár csak az egyik is elesik, azután szinte borítékolható Kijev bekerítése.
Úgy mondott beszédet az elfoglalt Energodar polgármestere, mint akinek fegyvert tartanak a fejéhez
Miután az oroszok elfoglalták a dél-ukrajnai Zaporizzsjai területen található Energodar városát, Európa legnagyobb atomerőművének otthonát, a polgármester felhívással élt a lakossághoz. A támadás alatt álló területek vezetői a háború kirobbanása óta folyamatosan bejelentkeztek a közösségi médiában lelket önteni az emberekbe, és tájékoztatni őket a helyzetről.
Dmitro Orlov polgármester már korábban bejelentette, hogy tárgyalni kényszerült a megszállókkal, most pedig úgy tűnik, kényszer hatására mondott beszédet. A testbeszéde és a hanghordozása sem az őszinteségről árulkodik, ahogy az sem, hogy mondanivalóját felolvassa. A tartalmi része az üzenetének is gyanús: azt állítja, hogy az oroszok nem támadnak civilekre, ha lőttek is rájuk, azt is vaktölténnyel, figyelmeztetésképpen, és a polgári lakosságnak nincs mitől tartani.
⚡⚡⚡
— Info (@Info53917080) March 4, 2022
Жах!
Мер Енергодара Дмитро Орлов записав відеозвернення щодо ситуації в місті. «Енергоатом» зазначає, що це звернення могло бути записане «під дулом автомата». «Подібні відео можуть з‘являтися і від інших утримуваних окупантами в адмінбудівлі керівників ЗАЕС», — pic.twitter.com/n37Wedt4Kg
Mariupol a megadás szélén áll, a polgármester azt kéri, mentsék fel őket
Mariupol polgármestere közleményt adott ki péntek délután, amelyben azt írta, a városnak katonai segítségre van szüksége, máskülönben nem fognak tudni kitartani az oroszokkal szemben.
A 400 ezres várost már több napja bekerítették és bombázzák az oroszok, aminek következtében a közműszolgáltatások már megszűntek, és az élelem is fogyóban van. A brutális ostromot a városi tanács csütörtökön már népirtásnak nevezte.
Mariupol right now -
— Oleksandr Savchuk 🇺🇦🇪🇺 (@SavchukAlex) March 3, 2022
17:51 03.03
I will proceed showing it until third party will intervene. pic.twitter.com/Njn5EoYVv2
A polgármester kérése ebben a helyzetben arra utalhat, hogy Mariupol már a megadás szélére került. Arra viszont, hogy az ukrán hadsereg támadást tudjon indítani, és fel tudja menteni a várost, az eddig látottak alapján szinte semmi esély nem mutatkozik.
Külföldi elemzők szerint az orosz hadművelet legfontosabb célja most Mariupol elfoglalása, amely az eddigi legnagyobb, orosz kézre került város lehet, ha birtokba veszik a támadók. A város elfoglalása esetén az oroszok biztosíthatnák a szárazföldi kapcsolatot a Krímmel, valamint nagyobb erővel indulhatnának meg Ukrajna belső területei felé.
A háború befejezésére szólította fel Putyint a német kancellár, az oroszok a hétvégén tárgyalnának újra
Olaf Scholz német kancellár egyórás telefonbeszélgetésben sürgette Vlagyimir Putyin orosz elnököt az Ukrajna elleni invázió leállítására. Scholz felszólította Putyint, hogy azonnal állítsa le a katonai akciókat – közölte Steffen Hebestreit német kormányszóvivő.
A német kancellár azt is követelte Putyintól, hogy tegye lehetővé a humanitárius segélyek bejutását azokra a területekre, ahol harcok folynak. Az egyórás tárgyalás során a vezetők megállapodtak arról, hogy hamarosan további megbeszéléseket folytatnak. Putyin arról tájékoztatta a német kancellárt, hogy Oroszország a hétvégére tűzte ki a harmadik tárgyalási fordulót az ukrán delegációval.
Tűrik a tüntetést a katonák - egyelőre
Az alig tízezer lakossal rendelkező, a Luhanszki területen található Novopszkovban demonstrációt szerveztek az ukránok, és arra kérték az orosz katonákat, hogy hagyják el az országukat.
Residents of the Novopskov town of Ukraine are chanting "Ukraine" in the faces of armed Russian soldiers. "We don't want you here. You only bring war. Go away," they say. pic.twitter.com/5cvocmrTd4
— Franak Viačorka (@franakviacorka) March 4, 2022
A 150 ezres Melitopolban – a Krím és az ostromlott Mariupol között félúton – ukrán zászlókkal vonulnak a tüntetők:
Residents of #Melitopol took to the streets to express their protest against the invaders. pic.twitter.com/Ryv9Mu0IMD
— NEXTA (@nexta_tv) March 4, 2022
A Krim és Odessza között fekvő Herszonban egyenesen hergelik az orosz teherautókat az ukrán zászlók mutogatásával:
People with Ukrainian flags came out in occupied #Kherson. pic.twitter.com/3waSnFN27q
— NEXTA (@nexta_tv) March 4, 2022
Elesett katonákról vitatkoznak az orosz parlamentben
A Sky News szerint Ljudmila Naruszova szenátor az orosz parlament felsőházában idézett egy olyan megerősítetlen jelentést, amely szerint egy százfős orosz egységet szétvertek az ukránok, és mindössze négy katona maradt életben. A felsőházi ülésen kétségbe vonták a jelentés hitelességét.
Сенатор Нарусова рассказывает, что из роты срочников в живых остались четверо. Минобороны такого не говорило, значит, это фейк. «Трешечку» ей. pic.twitter.com/yNgAfoq6MS
— Andrey Zakharov (@skazal_on) March 4, 2022
A pártállás szerint független, de az orosz kormány lépéseit rendszerint ellenző politikus már február 27-én is nyilatkozott a háborúról az egyik tévécsatornán, és azt mondta: nem ért egyet azokkal a képviselőkkel, akik a hadműveleteket támogatják.
Szerintem ők sem tudják, hogy mit csinálnak, csak gondolkodás nélkül követik a parancsokat – mondta róluk Ljudmila Naruszova, aki egyébként annak a szentpétervári polgármesternek az özvegye, aki lényegében elindította Vlagyimir Putyin politikai karrierjét.
Az orosz védelmi minisztérium eddig jóval kisebb katonai veszteségekről számolt be, mint amelyet az ukránok hangoztattak: előbbiek szerint eddig 498, az ukránok szerint viszont már több mint kilencezer katonát vesztettek az oroszok az invázióban.
Állításuk szerint három orosz parancsnokot likvidáltak az ukránok
A Sky News szerint az egyik legismertebb orosz parancsnok, Andrej Szuhovetszkij vezérőrnagy mellett két másik orosz parancsnokot is megöltek az ukrán kommandósok.
Úgy tudni, hogy Szuhovetszkijjel egy mesterlövész végzett, rajta kívül pedig két másik parancsnokot – egy hadosztály- és egy ezredparancsnokot – is megöltek az ukrán különleges műveleti erők. A Sky Newsnak egy anonim – vélhetően a hírszerzésben dolgozó –, nyugati tisztviselő azt mondta erről, hogy "véleményem szerint ezeket a parancsnokokat azért tudták megölni, mert nekik közelebb kellett menniük a fronthoz, mint a többieknek".
Hozzátette: mindebből arra is lehet következtetni, hogy az oroszok valószínűleg már kezdenek türelmetlenné válni amiatt, hogy nem úgy halad az akció, ahogy eltervezték. A parancsnokok valószínűleg ezért igyekeznek közvetlenül a fronton, személyesen buzdítani a katonákat, amivel viszont veszélynek teszik ki magukat.
(Kuruc.info - MTI - Telex - Index nyomán)
