Kritikus szintre, 37 százalékra süllyedt a németországi földgáztárolók töltöttsége - jelentette kedden a Handelsblatt.
A német üzleti lap beszámolójában idézte a tárolókat üzemeltető vállalkozások szövetségének (Initiative Energien Speichern - INES) ügyvezetőjét, Sebastian Bleschkét, aki kiemelte, hogy a veszélyt jelző piroson állnak a szövetségi kormány által meghatározott mutatók, ami azt jelenti, hogy február elejére "a kockázati forgatókönyvek biztosításához szükséges tárolási célszintek alá estünk".
Az INES a Becker Büttner Held (BBH) ügyvédi iroda által a szövetségi gazdasági minisztérium számára 2015-ben készített szakértői véleményre hivatkozik. A szerzők ebben kimutatták, hogy február 1-jén 40 százalékos tárolási szintre lenne szükség ahhoz, hogy Németország megbirkózhasson hét nap rendkívüli hideggel.
Egy harminc napig tartó fagyhullám átvészeléséhez 50 százalékos töltöttségi szint szükséges, ahhoz pedig 60 százalékos töltöttség kell, hogy Németország ellátási fennakadás nélkül kibírja az orosz gázszállítások valamilyen politikai konfliktusból fakadó egyhónapos kiesését. Február 1-jére egyik cél sem teljesült - állapította meg a Handelsblatt.
A tározók töltöttsége már a fűtési szezon őszi kezdete előtt jelentősen elmaradt a 85 százalék körüli hosszú távú átlagtól. Ennek fő oka valószínűleg az volt, hogy az importőrök nem akarták megfizetni a magas gázárakat, ezért visszafogták a tárolást. Emellett Oroszországnak szállítási problémái voltak a gáztermelésben bekövetkezett műszaki zavarok miatt.
Robert Habeck szövetségi gazdasági miniszter január végén a szövetségi parlamentben (Bundestag) azt mondta, hogy Németország nehéz helyzetbe került, és hangsúlyozta, hogy ez nem ismétlődhet meg többé.
A kormány szerint új szabályokat kell kidolgozni ahhoz, hogy mindig legyen elegendő földgáz a tárolókban. Két lehetséges megoldás körvonalazódik. Az egyik út az állami stratégiai földgáztartalék felhalmozása, a stratégiai kőolajkészletek mintájára.
A másik lehetőség beszerzési kötelezettségeket előírni a piaci szereplőknek. Ezt pártolja az INES. Sebastian Bleschke szavai szerint így "költséghatékonyabban" lehet biztosítani a gáztárolók megfelelő feltöltöttségét. Az elképzelés szerint be kell bevezetni, hogy röviddel a fűtési szezon őszi kezdete előtt kötelező elérni egy bizonyos gáztárolási szintet. Az importőrök így kötelesek lennének elegendő gázt beszerezni.
Bármelyik változat mellett is dönt végül a gazdasági minisztérium, a hatás csak 2022/2023 telén bontakozhat ki - mutatott rá a Handelsblatt. Ugyanakkor - tették hozzá - szakértők remélik, hogy a cseppfolyósított földgáz (LNG) segíthet az ellátási helyzet javításában. Wolfgang Peters, a The Gas Value Chain Company tanácsadó cég vezetője szerint "széles körben elterjedt tévhit", hogy Németország függ az orosz gázszállításoktól.
Szerinte teljesen figyelmen kívül hagyják az LNG-piacot, akik így érvelnek. "Természetesen nem lehet nyugodtan hátradőlni a fejlemények láttán, de nem látok akut veszélyt a gázellátásban" - mondta.
Kiemelte, hogy a globális piaci mechanizmusok működnek, évente 500 milliárd köbméter LNG áll rendelkezésre, és ha az EU bojkottálná, vagy Oroszország leállítaná a gázszállításokat, az európai piaci szereplők vásárolhatnának LNG-t. Ez persze "drága lenne", de az LNG így is "tartalék lehetőség" az ellátás biztosítására.
Az európai LNG-terminálok kapacitása évi 220 milliárd köbméter, míg Oroszország évente 170 milliárd köbméter földgázt szállít az EU-ba. Ez a két adat jól szemlélteti, hogy "az orosz szállítások teljes mértékben kiválthatók az LNG-vel", ráadásul az LNG rövid időn belül beszerezhető - fejtette ki az elemző.
Németország kevés saját gázlelőhellyel rendelkezik, fogyasztásának csak mintegy tizedét fedezi a hazai termelés, ezért elsősorban importból kell biztosítania gázellátását, és a fogyasztás szezonális ingadozásának kiegyenlítésére gondoskodnia kell az energiahordozó tárolásáról.
Az INES adatai szerint a német gáztárolók teljes kapacitása mintegy 23 milliárd köbméter gáz. Ezzel Németország a negyedik helyen áll a világ országainak tárolókapacitás alapján felállított rangsorában, csak az Egyesült Államok, Ukrajna és Oroszország előzi meg.
Németország gáztárolói az Európai Unió gáztároló kapacitásának mintegy negyedét teszik ki. Így az EU tagállamai közül Németország rendelkezik a legnagyobb földgáztárolási kapacitással.
A Gazprom januári gázexportja közel a felére csökkent
A Gazprom gázexportja a FÁK-országokon kívül az egy évvel korábbinak csaknem a felére esett idén januárban, amikor történelmi csúcsra, ezer köbméterenként ezer dollár fölé emelkedett az energiahordozó szerződéses ára.
A cég arról tájékoztatott, hogy a FÁK-on kívüli országokba 11,4 milliárd köbméter földgázt exportált januárban, ami 41,3 százalékkal (8 milliárd köbméterrel) kevesebb, mint 2021 azonos időszakában. A Gazprom egyúttal hangsúlyozta: "A társaság továbbra is a fogyasztók kérésének megfelelően, a szerződéses kötelezettségeknek megfelelően szállít gázt".
Egyes nem FÁK-országokba ugyanakkor nőtt a gázexport januárban, Bulgáriába 20,6 százalékkal, Bosznia-Hercegovinába pedig 12,9 százalékkal bővült a kivitel.
A Gazprom januárban 47,4 milliárd köbméter földgázt termelt, ez 0,5 milliárd köbméterrel (1 százalékkal) több, mint tavaly januárban.
Frissítés: Eon: Németország nem nélkülözheti az orosz földgázt
Németország nem nélkülözheti az orosz földgázt - jelentette ki a legnagyobb német energiaszolgálató, az Eon vezetője egy sajtóbeszélgetésen, amelyről a Wirtschaftswoche című gazdasági magazin számolt be kedden.
Leonhard Birnbaum vezérigazgató a Wirtschaftswoche hírportálján közölt beszámoló szerint az esseni rendezvényen kiemelte: "szükségünk van az orosz gázra, és kész".
Németország már csak azért sem mondhat le az orosz importról, mert a nukleáris energia mellett a kőszénre alapozott energiatermelést is kivezeti. Ezért nem azon kellene gondolkodni, hogy miként oldható meg az energiaellátás orosz földgáz nélkül - fejtette ki az Eon vezetője.
Az orosz földgázt Ukrajna és Lengyelország megkerülésével, a Balti-tenger alatt szállító Északi Áramlat földgázvezeték üzembe helyezésre váró második vezetékpárja, az Északi Áramlat-2 körüli vitákról elmondta, hogy a fejlesztés energiagazdasági szempontból hasznos Németországnak. A politikai megközelítésű értékelés eltérő eredményre vezethet, de ezt a politikában kell meg megvitatni - tette hozzá Leonhard Birnbaum.
Azzal kapcsolatban, hogy miként lehetne a vezetéken szállított földgáz helyett a cseppfolyósított földgázra (LNG) építeni az ellátásban, kiemelte, hogy a vezetékes gáz elvileg olcsóbb, mint az LNG. Így "ha az LNG-re kell támaszkodnunk, a gázárak Európában sokkal magasabbak lesznek, mint eddig".
Az árak csökkenéséhez "több vezetékes gázra lesz szükség Európában", ehhez pedig "természetesen Oroszországból is importra van szükség" - fejtette ki Leonhard Birnbaum, hozzátéve: reméli, hogy enyhül az Oroszországgal folytatott viszonyban beállt feszültség, és sikerül "észszerű eredményre" jutni.
A szövetségi kormány adatai szerint a földgáz részaránya 21,6 százalékos a németországi energiafelhasználásban. Mivel az ország kevés saját gázlelőhellyel rendelkezik, fogyasztásának csak tizedét fedezi a hazai termelés, ezért elsősorban importból kell biztosítania gázellátását. A 90 százalékos importszükséglet meghatározó részét, 38,2 százalékát fedezik orosz forrásból. A második helyen Norvégia áll 34,8 százalékkal, a harmadik Hollandia 22,4 százalékkal, további 4,6 százalék egyéb forrásból származik.
Az orosz földgáz két úton jut el Németországba, a Lengyelország felől érkező, évi 33 milliárd köbméter kapacitású Jamal vezetéken, és az Északi Áramlat első, 55 milliárd köbméter kapacitású vezetékpárján.
(MTI)
