Egyik párt sem állított még jelöltet a tizenkét nap múlva kezdődő elnökválasztásra, egyedül Silvio Berlusconi volt miniszterelnök, a Hajrá, Olaszország! (FI) vezetője hozta nyilvánosságra, hogy készen áll ismét "pályára állni" - jelentette a Corriere della Sera című napilap szerdán. AZ Il Foglio szerint Berlusconi mozgatja az államfőválasztás szálait.
"Teljes sötétségben tapogatódznak" a pártok, ami a hétéves mandátum után távozó Sergio Mattarella esetleges utódját illeti - írta az Il Foglio. A napilap úgy látja, "egyelőre nagyon kevés a biztos információ, az egyetlen bizonyosság, hogy az elnökválasztás szálait Berlusconi tartja kézben".
A Corriere della Sera szerint Silvio Berlusconi eltökéltségét bizonyítja, hogy szerdától római villájába tette át székhelyét, és megkezdte az egyeztetést a politikusokkal a következő államfő megválasztásáról, amely január 24-én kezdődik a parlamentben.
Előrejelzések szerint a következő napokban a jobbközép Hajrá, Olaszország! elnöke "minicsúcsot" tart szövetségeseivel, vagyis Matteo Salvinivel, a kormánypárti Liga, valamint Giorgia Melonival, az ellenzéki Olasz Testvérek (FdI) vezetőjével. Hasonlóképpen a hétvégén várható a baloldali Demokrata Párt (PD) ülése is.
Korábban a jobbközép szövetség pártjai nem zárták ki Silvio Berlusconi jelölését a köztársasági elnök székébe. Berlusconit azonban sem az Öt Csillag Mozgalom (M5S), sem a PD nem támogatja. "Berlusconi jelölése megosztó, és még az sem világos, hogy tényleg jelölteti-e magát, ellenkező esetben a jobbközépnek másik közös jelöltet kell találnia, olyat, akit a baloldal sem utasít el" - nyilatkozta Riccardo Molinari, a Liga képviselőházi frakcióvezetője a közrádiónak szerdán.
Giorgia Meloni, az FdI elnöke úgy reagált, hogy a többséggel bíró jobbközépnek évtizedek óta először nyílik lehetősége elnököt jelölni. "Ne szalasszuk el az alkalmat!" - mondta Meloni.
A 85 éves Silvio Berlusconi a maga részéről még nem jelentette be hivatalos jelölését, a "pályára való visszatérését" viszont igen, ami azt jelenti a politikai kommentárok szerint, hogy jelenleg azt számolja, mekkora esély van saját vagy egy általa kiválasztott másik jelölt megválasztására. Berlusconi ezzel egy időben leszögezte, hogy ha Mario Draghi a kormányfői székből átül az államfőibe, akkor az olaszok visszatérnek az urnákhoz, vagyis a FI a februárban egyéves nagykoalíciót befejezettnek tekinti.
Mario Draghi évzáró sajtótájékoztatóján jelezte, hogy kormányzati munkáját lezártnak tartja, és nem utasítja el az elnöki jelölést. Draghi "előrelépését" azonban a baloldali PD sem nézi jó szemmel, a kormánykoalíció felborulásától és előrehozott választásoktól tartva. A PD még nem tudott közös jelöltben megállapodni az Öt Csillag Mozgalommal (M5S), és a baloldali Sergio Mattarellát sem tudta maradásra késztetni.
Az Il Foglio szerint a PD csakis akkor egyezne bele Mario Draghi elnöki jelölésébe, ha garanciát kapna, hogy a kormány 2023-is fennmarad, valamint ha megfelelő utódot tudnának találni a kormányfői székbe is.
A Ligát vezető Matteo Salvini szerdai sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: akárki legyen a következő elnök, beiktatása után kormányátalakításra van szükség. Felvetette, hogy az összes kormánypárt vezetője lépjen be a kormányba, miniszteri posztot vállalva. Megjegyezte, hogy az igazi vészhelyzetet Olaszországban nem az új elnök megválasztása, hanem az ugrásszerűen megnőtt rezsiárak jelentik.
Köztársasági elnöknek bármely ötvenedik életévét betöltött, büntetlen előéletű olasz jelölhető. A szavazás első három fordulójában a teljes parlament, valamint a tartományok küldöttei kétharmados támogatására szükség van. Több mint ezren döntenek az elnökről, de a pandémia miatt sokan hiányozhatnak. A voksolás negyedik fordulójától elegendő az egyszerű többség. A köztársaság történetében 1985-ben Francesco Cossigát és 1999-ben Carlo Azeglio Ciampit választották meg az első fordulóban, Sergio Mattarella 2015-ben a negyedik voksoláson lett államfő.
(MTI)
