Új-Kaledónián a vasárnap tartott népszavazáson a szavazók túlnyomó többsége elutasította, hogy a Franciaországhoz tartozó külbirtok függetlenné váljon.

Az újabb, immár harmadik és egyben utolsó népszavazáson a voksok 90 százalékának összeszámlálása alapján a választópolgárok több mint 96 százaléka a függetlenség ellen szavazott. Ennek azonban jórészt az az oka, hogy az őslakos kanakok távol maradtak a referendumtól közösségi vezetőik felhívására, így a részvételi arány alig több mint 40 százalékos volt.

Mitikus melanéz óriás a nouméai Tjibaou Kulturális Központban (kép: Útravalólink)

Új-Kaledónia 1853-ban lett francia gyarmat, és az 1998-as nouméai megállapodás alapján nagy fokú önállóságot élvez, Franciaország különleges jogállású, tengerentúli területe. A megállapodás értelmében háromszor lehetett népszavazást tartani a függetlenségről, mindig azzal a feltétellel, hogy a törvényhozásnak legalább az egyharmada támogatja az újabb voksolás kiírását. 2018-ban volt az első, tavaly októberben a második, és most a harmadik. Az elsőn 56,4 százalék utasította el a függetlenné válást, a másodikon már csak 53,3 százalék.

Bonyolította most a helyzetet, hogy a kanakok vezetői arra kérték a közösség tagjait: ne szavazzanak, mert a közösség még gyászolja a koronavírus-járványban meghalt tagjait. A vírus delta variánsa hirtelen sok áldozatot követelt szeptemberben, főleg a kanakok közül, ezért az őslakosok egy évi gyászt hirdettek.

Emmanuel Macron francia elnök korábban kijelentette, hogy akármilyen eredmény születik végül, azt mindenkinek el kell fogadnia. Mindazonáltal éppen Új-Kaledónia a reménybeli bázisa Macron azon tervének, hogy Párizs növelje befolyását a Csendes-óceánon.

A gyarmati uralom idején a kanakokat rezervátumokba zárták, és gyakorlatilag kizárták őket a sziget ügyeiből, ami ellen először 1878-ban lázadtak fel, nem sokkal azután, hogy a szigetcsoporton hatalmas nikkellelőhelyet fedeztek fel. A nikkelkitermelést ma egy francia vállalat végzi.

Korábban írtuk: Harmadszor tartanak népszavazást Új-Kaledónia függetlenségéről

Újabb népszavazás kezdődött el vasárnap Új-Kaledónián arról, hogy a Csendes-óceán déli részén fekvő szigetcsoport váljon-e függetlenné Franciaországtól.

Új-Kaledónia 1853-ban lett francia gyarmat, és az 1998-as nouméai megállapodás alapján nagyfokú önállóságot élvez, Franciaország különleges jogállású, tengerentúli területe. A függetlenséget leginkább az őslakos kanakok támogatják, míg a gyarmati telepesek leszármazottai továbbra is kitartanak a Franciaországhoz tartozás mellett. A nouméai megállapodás értelmében háromszor lehetett népszavazást tartani a függetlenségről, mindig azzal a feltétellel, hogy a törvényhozásnak legalább az egyharmada támogatja újabb kiírását. 2018-ban volt az első, tavaly októberben a második, és mostanra kiírták a harmadikat is. Az elsőn 56,4 százalék utasította el a függetlenné válást, a másodikon már csak 53,3 százalék, most pedig még szorosabb eredmény várható a közvélemény-kutatási eredmények szerint. Miután ez az utolsó lehetőség, a Reuters hírügynökség szerint tartani lehet attól, hogy zavargások robbannak ki az eredmény hatására.

Bonyolítja a helyzetet, hogy a kanakok vezetői arra kérték tagjaikat: ne szavazzanak, mert a közösség még gyászolja a koronavírus-járványban meghalt tagjait. A vírus delta variánsa ugyanis hirtelen sok áldozatot követelt szeptemberben, és ez főleg a kanakokat sújtotta. Az őslakosok egy évi gyászt hirdettek. Egy meg nem nevezett újságíró szerint a felhívásnak van foganatja. A francia nagykövetség adatai alapján helyi idő szerint vasárnap délig a szavazásra jogosultaknak csak a 30 százaléka adta le a voksát, míg a korábbi referendumokon ebben az órában sokkal nagyobb volt az arány.

Emmanuel Macron francia elnök korábban kijelentette, hogy akármilyen eredmény születik végül, azt mindenkinek el kell fogadnia. Mindazonáltal éppen Új-Kaledónia a reménybeli bázisa Macron tervének, miszerint Párizs növelné befolyását a Csendes-óceánon.

A gyarmati uralom idején a kanakokat rezervátumokba zárták, és gyakorlatilag kizárták őket a sziget ügyeiből, ami ellen először 1878-ban lázadtak fel, nem sokkal azután, hogy a szigetcsoporton hatalmas nikkellelőhelyet fedeztek fel, amelyet ma egy francia vállalat termel ki.

(MTI)

Kapcsolódó:

- A köztársaság nikkelbányája másodjára is Franciaországot választotta