Ugrás a cikkhez

A lengyel alkotmánybíróság illegitim, nem független, és alkalmatlan a lengyel alkotmány értelmezésére - jelentette ki az Európai Parlament (EP) a strassburgi plenáris ülésén elfogadott állásfoglalásában csütörtökön.



Illusztráció: Reddit

Az 502 szavazattal, 153 ellenszavazat és 16 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalás szerint az EP-képviselők mélységesen sajnálják a lengyel alkotmánybíróság október eleji döntését, amelyben a testület kimondta a nemzeti alkotmány elsőbbségét az uniós joggal szemben azokon a területeken, amelyeken az utóbbinak nincs kizárólagos hatásköre, és támadásként értékeli az európai értékek és jogszabályok ellen. Hozzátették: az alkotmánybíróság "a hatóságok illegális tevékenységeinek legalizálására szolgáló eszközzé vált".

Kijelentették: a lengyel alkotmány értelmében az uniós szerződések a nemzeti jogrend részét képezik, közvetlenül alkalmazandók, és a nemzeti joggal való ütközés esetén elsőbbséget élveznek. A képviselők emlékeztettek arra, hogy Lengyelország az uniós csatlakozásakor önkéntesen kötelezte el magát amellett, hogy az uniós szerződések rendelkezéseit és az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatát magára nézve kötelezőnek fogadja el.

Az EP szerint Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a politikai céljai érdekében visszaél az igazságszolgáltatással. Kijelentették:

az uniós pénzeket nem szabad olyan kormányoknak adni, amelyek kirívóan, szándékosan és szisztematikusan aláássák az uniós értékeket.

A képviselők arra szólították fel az Európai Bizottságot, hogy

indítsa el a jogállamiság feltételrendszerről szóló rendeletben szereplő eljárást, szakítsa meg vagy függessze fel az uniós pénzek kifizetését, ne hagyja jóvá a koronavírus-járvány utáni lengyel helyreállítási tervet; jelentse ki, hogy az uniós szerződés 7-es cikke 1. bekezdése értelmében Lengyelországban fennáll a jogállamiság súlyos megsértésének kockázata; indítson kötelezettségszegési eljárásokat, és kérjen ideiglenes intézkedést az Európai Unió Bíróságától.

A képviselők hangsúlyozzák, hogy az intézkedések célja "nem a lengyel nép megbüntetése, hanem a folyamatosan romló jogállamiság helyreállítása". Ezért arra kérték az Európai Bizottságot, dolgozzon ki olyan megoldást, amellyel az uniós forrásokat közvetlenül is eljuttathatja a lengyel végső kedvezményezettek számára, és az jelenleg zajló uniós csúcson az tagállamok állam-, illetve kormányfőivel együtt adjon ki határozott közös nyilatkozatot.

A lengyel alkotmánybíróság október 7-én hozott döntésében megállapította a nemzeti alkotmány elsőbbségét azokon a területeken, amelyeken az uniós jognak nincs kizárólagos hatásköre. A testület nem vonja kétségbe a közösségi jog elsőbbségét mindazon ügyekben, amelyekben az unió hatáskörrel rendelkezik, de rögzíti, hogy a nemzeti alkotmány áll a jogrendszer élén.

Frissítés: lengyel külügy: az EP a saját hatáskörén túllépve foglalt állást

Az Európai Parlament (EP) a saját hatáskörén túllépve foglalt állást a lengyel alkotmánybírósági döntésről - kommentálta pénteken az előző nap az EP strassburgi plenáris ülésén megszavazott dokumentumot Piotr Wawrzyk lengyel külügyminiszter-helyettes.

Az Európai Parlament az utóbbi években, különösen Lengyelországot illetően, "olyan állásfoglalásokat szavaz meg, amelyeknek semmi közük a valósághoz", a "jogosulatlanul" elfogadott dokumentumokkal pedig csökkenti önmaga és az egész EU tekintélyét - jelentette ki a miniszterhelyettes.

Megállapította: az uniós intézmények esetében az alapszerződésekben rögzített hatásköreik bővítését célzó törekvés tapasztalható. Arról, hogy az uniós szervek kisajátítják a hatásköröket, Mateusz Morawiecki miniszterelnök is beszélt az EP-ben elhangzott keddi felszólalásában - idézte fel Wawrzyk.

A képviselők az állásfoglalásban egy sor intézkedésre szólították fel az Európai Bizottságot (EB) Lengyelországgal szemben, a többi között arra, hogy ne hagyja jóvá a koronavírus-járvány utáni, 58 milliárd euró összegű lengyel helyreállítási tervet. A tervezetet az EB-nek korábbi megállapodások szerint augusztus elején kellett volna jóváhagynia. Wawrzyk erről elmondta: a terv elfogadása késleltetésének semmilyen formális oka nincs, az elmaradt döntés pedig alapot nyújt Varsónak arra, hogy panaszt nyújtson be az uniós bírósághoz az EB tétlensége miatt.

A témát a külügyi tárca egy másik miniszterhelyettese, Szymon Szynkowski vel Sek is kommentálta pénteken a közszolgálati rádió hírcsatornájának. Szerinte alaptalan, hogy a pénzügyi eszközöket az EU zsarolásra használja fel, és úgy állítsa be, "mintha a lengyel igazságügyi reform miatt veszélybe kerülnének az EU pénzügyi érdekei".

Szynkowski vel Sek szerint a helyreállítási alapból a pénz előbb-utóbb Lengyelországba kell hogy kerüljön. A helyreállítási terv forrásaiból a lengyel kormány a Lengyel Megállapodás nevű országfejlesztő program egy részét fedezné.

Morawiecki szerdán a TVP Info lengyel közszolgálati hírtelevízióban elmondta: amennyiben az EU "pénzügyi zsarolással" próbálkozna Lengyelországgal szemben, Varsó "rugalmas és kreatív módon" fog reagálni. Kifejtette: annak tudatában, hogy "Brüsszelben nem csak barátai vannak", a lengyel kormány már saját eszközeiből elkezdte a Lengyel Megállapodás megvalósítását.

(MTI nyomán)





Szólj hozzá!

Friss hírek az elmúlt 24 órából