Ugrás a cikkhez
Reklám

A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kapta a legtöbb szavazatot a németországi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson a hétfőn kora reggel közölt hivatalos előzetes végeredmény szerint.

Az SPD a szavazatok 25,7 százalékát gyűjtötte össze, 5,2 százalékponttal erősödve a legutóbbi, 2017-es Bundestag-választáson elért, történelmi mélypontot jelentő 20,5 százalékhoz képest.

A második a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége, amely minden korábbinál gyengébben teljesítve 24,1 százalékot szerzett. Ez 8,8 százalékpontos visszaesés a 2017-es 32,9 százalékhoz képest.

Azonban a CDU/CSU a szoros eredményre hivatkozva mégis a kormányalakítás szándékával vág neki az új törvényhozási ciklusnak.

Az SPD és a CDU/CSU is a Zöldekkel és a liberális Szabad Demokrata Párttal (FDP) kíván koalícióra lépni.

Az SPD a berlini és a Mecklenburg-Elő-Pomerániában tartott tartományi választáson is az első helyen végzett.

Korábban írtuk: Nagyjából azonos eredményt ért el a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) és a Kereszténydemokrata Unió és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége a vasárnapi németországi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson a szavazókörökből kilépő választók megkérdezésén alapuló felmérések (exit poll) urnazárás után közzétett eredménye szerint.



CDU-eredményváró az első exit pollok közlése idején (kép: REUTERS/Fabrizio Bensch)

Az ARD országos köztelevízió megbízásából végzett kutatás alapján az SPD és a CDU/CSU is a szavazatok 25 százalékát gyűjtötte össze. A másik országos köztelevízió, a ZDF exit pollja szerint az SPD 26 százalékot, a CDU/CSU 24 százalékot szerzett.

A harmadik helyen a Zöldek állnak, az ARD szerint 15 százalékkal, a ZDF szerint 14,5 százalékkal.

A liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) az ARD adatai alapján 11 százalékos, a ZDF felmérése szerint 12 százalékos eredményt ért el.

A jobbközép CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) párt az ARD szerint 11 százalékot, a ZDF szerint 10 százalékot szerzett.

Az SPD-től balra álló Die Linke (Baloldal) mindkét exit poll szerint 5 százalékon, a bejutási küszöbön áll, így az is előfordulhat, hogy kiesik a Bundestagból.

Amennyiben a végeredmény nagyjából egyezik az első felmérésekkel, a legnagyobb kérdés az lesz, hogy a 16 éve megszakítás nélkül kormányzó CDU/CSU megpróbál-e ismét kormányt alakítani. A választás előtti utolsó nyilatkozatokban a bajor CSU-nál kiemelték: nem tartják elképzelhetőnek, hogy a pártszövetség egyértelmű választási győzelem nélkül fellépjen a kormányalakítás szándékával. Az urnazárás után viszont Markus Blume, a CSU főtitkára jelezte, hogy a szorosnak ígérkező eredményt tekintve bármi előfordulhat még.

Markus Blume a CSU müncheni székházában és a CDU főtitkára, Paul Ziemiak pártja berlini központjában egyaránt hangsúlyozta, hogy "hosszú lesz a választási éjszaka", sokat kell még várni, mire világosak lesznek az erőviszonyok.

Lars Klingbeil, az SPD főtitkára a szociáldemokraták eredményváró rendezvényén kijelentette: felmérések azt mutatják, hogy a választók az SPD-t bízták meg a kormányalakítással.

Az exit pollok alapján biztosnak tűnik, hogy a CDU/CSU és az SPD tovább folytathatná a 2013-ban kezdett közös kormányzást, ezt azonban egyik párt sem akarja igazán.

Lehetséges egy SPD-Zöldek-FDP és a CDU/CSU-Zöldek-FDP koalíciós összetétel is.

Az SPD, a Zöldek és a Baloldal várhatóan akkor sem tudna parlamenti többségre támaszkodó kormányt alakítani, ha a Baloldal megőrizné képviseletét a Bundestagban.

Vasárnap helyi törvényhozási választást is tartottak két tartományban, Berlinben és Meckelnburg-Elő-Pomerániában. Berlinben számos szavazókörnél hosszú sorok alakultak ki, és nem sikerült befejezni a választást a törvény szerinti határidőre, 18 órára. A választási hatóság döntése szerint mindenki szavazhatott, aki 18 óráig beállt a sorba. A fennakadás legfőbb oka, hogy Berlinben az országos és a helyi törvényhozási választás mellett a kerületi képviselő-testületek megválasztásán is részt lehetett venni, valamint egy helyi népszavazáson, amelyen egy lakásüzemeltető cég köztulajdonba vételéről döntenek, így a valamennyi ügyben voksoló szavazóknak a Bundestag-választás két szavazólapja - egyéni körzet, pártlisták - mellett három másik szavazólapot kell kitölteni.

Az exit pollok szerint Berlinben a Zöldek szerepeltek a legjobban, a szavazatok 23,5 százalékát gyűjtötték össze, a második az SPD 21 százalékkal. Meckelnburg-Elő-Pomerániában messze az SPD a legerősebb, 37 százalékkal, a második az AfD 18,5 százalékkal.

Frissítés: A CDU/CSU az eredménytől függetlenül kormányalakításra készül

A németországi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás eredményétől függetlenül ismét kormányalakításra készül a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) a pártszövetség kancellárjelöltjének vasárnap este tett bejelentése szerint.

Armin Laschet a CDU berlini eredményváró rendezvényén mondott rövid beszédében hangsúlyozta, hogy a CDU/CSU-ra adott minden egyes szavazat "egy baloldali kormány ellen leadott szavazat, ezért mindent megteszünk azért, hogy az uniópártok vezetésével alakuljon szövetségi kormány".

A részeredmények alapján készített első eredménybecslések szerint a CDU/CSU az eddigi koalíciós társ Német Szociáldemokrata Párt (SPD) mögött végzett, az ARD országos köztelevízió megbízásából készített becslés szerint a szavazatok 24,7 százalékát gyűjtötte össze, a másik országos köztelevízió, a ZDF megbízásából végzett számítások szerint pedig 24,4 százalékot szerzett.

Az SPD az ARD szerint 24,9 százalékkal, a ZDF szerint 25,6 százalékkal végzett az első helyen.

Olaf Scholz, az SPD kancellárjelöltje az első nyilatkozatában ugyancsak azt hangsúlyozta, hogy pártját illeti meg a kormányalakítás joga.

"A választók azt akarják, hogy a következő kancellárt Olaf Scholz-nak hívják" - fogalmazott.

A leggyengébb eredmény 1949 óta

A CDU/CSU-nál a 25 százalék alatti eredmény az 1949 óta működő pártszövetség leggyengébb választási szereplése, messze elmarad az előző, 2017-es Bundestag-választáson elért 32,9 százaléktól.

Az SPD-nél a 25 százalék körüli eredmény erősödés a 2017-es - történelmi mélypontot jelentő - 20,5 százalékhoz képest.

A részeredmények alapján készített becslések szerint három koalíciós összetétel tűnik lehetségesnek. Az egyik a nagykoalíció - a CDU/CSU és az SPD közös kormányzásának - folytatása. Ezt egyik párt sem szorgalmazza.

Lehetségesnek tűnik még, hogy az SPD összefog a Zöldekkel és a liberális Szabad Demokrata Párttal (FDP), vagy a CDU/CSU alakít kormányt ezzel a két partnerrel.

A Zöldek a szociáldemokraták és a CDU/CSU felé is nyitottak. Az FDP a párt elnöke, Christian Lindner meghatározása szerint a CDU/CSU természetes szövetségese. A politikus vasárnap este a ZDF-nek azt mondta, hogy a demokratikus pártoknak minden körülmények között tudniuk kell tárgyalni a lehetséges kormányzati együttműködésről, de az biztos, hogy egy CDU/CSU-Zöldek-FDP koalíciót több közös pont - politikai elképzelés, törekvés - kötné össze, mint egy SPD-Zöldek-FDP összetételű koalíciót. Ugyanakkor bármilyen tárgyalás előtt be kell várni a választási végeredményt és a párt vezető testületeinek határozatait - tette hozzá.

A Zöldek és az FDP egyaránt megerősödve vághat neki az esetleges kormányalakítási tárgyalásoknak.

A Zöldek 14,3-14,4 százalékon állnak az eredménybecslések szerint, ez bő másfélszerese a 2017-ben elért 8,9 százaléknak.

Az FDP 11,6-11,7 százalékot szerezhet a négy évvel ezelőtti 10,7 százalék után.

Az AfD exit poll eredményének közlését az MTI ezúttal nem tartotta fontosnak.




2. frissítés: Karácsonyi ajándék lehet a (nagy)koalíció

A Német Szociáldemokrata Párt (SPD), és a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége is kormányalakításra készül Németországban, és mindkét politikai erő legkésőbb karácsonyra lezárná a folyamatot - mondták a pártok vezetői vasárnap este, a szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás után.

A ZDF országos köztelevízió által szervezett pártvezetői fórumon Olaf Scholz SPD-s kancellárjelölt és a CDU/CSU jelöltje, Armin Laschet egyaránt megerősítette, hogy a következő szövetségi kormány vezetője akar lenni, és nem kívánja folytatni a nagykoalíciót, a CDU/CSU és az SPD 2013-ban kezdett közös kormányzását.

Mindketten a Zöldekkel és a liberális Szabad Demokrata Párttal (FDP) kívánnak együttműködni.

Christian Lindner, az FDP elnöke kijelentette, hogy mivel pártja és a Zöldek programja között vannak a legnagyobb eltérések, ezért először nekik kell megállapodniuk arról, hogy miként kormányozhatnak együtt. Annalena Baerbock, a Zöldek társelnöke és kancellárjelöltje egyetértett a javaslattal.

(MTI nyomán)

Korábban írtuk: 60 millióan szavazhatnak ma Németországban a Merkel utáni Bundestagról

Reklám





Szólj hozzá!

Friss hírek az elmúlt 24 órából