Különös korban élünk, mondhatnánk, és nem kevésbé különös régióban, ahol az Európai Unió és parlamentje hozhat döntést az összes tagországot érintő közös kérdésekről. A legutóbbi közös ügyként az úgynevezett ePrivacy Derogation (e-adatvédelem csökkentés), vagyis az adatvédelemről és az elektronikus hírközlésről szóló rendeletre tett javaslatot tűzték ki szavazásra, melyet elsöprő többséggel el is fogadtak, ezzel utat nyitva személyes kommunikációnk törvényes megfigyeléséhez, cégek és kormányok számára egyaránt. Tette mindezt az az Európai Unió, mely általában minden alkalmat megragad, hogy kritizálja a nagyvállalatokat és kormányokat a szabadságjogok csökkentése miatt, írja a PCX.hu, alább a folytatás.

"A magánélet védelméről és az elektronikus hírközlésről szóló rendeletjavaslat növeli az emberek magánéletének védelmét és új lehetőségeket nyit meg az üzleti vállalkozások számára" – olvasható az Európai Bizottság honlapján. A most jóváhagyott rendelet, melyre Chatcontrol-ként is hivatkoznak,

lényegében lehetővé teszi az e-mail és egyéb üzenetküldő szolgáltatások, illetve szolgáltatók számára, hogy automatikusan átkutassák az egyes polgárok összes személyes üzenetét a feltételezett gyanús tartalmak után, és a gyanús eseteket jelentsék a rendőrségnek.

A legkülönösebb, hogy egyelőre alig találunk cikket az ügyről, márpedig ez olyasminek hangzik, amiről az emberek talán szeretnének hallani. Épkézláb tájékoztatásért végül az Európai Kalózpárthoz és a honlapján közölt állásfoglaláshoz kellett fordulnunk. Írásában a polgárjogi szervezet természetesen heves tiltakozásának adott hangot, ahogy fogalmaz:

(…) az automatizált tömeges megfigyelés ellen, ami gyakorlatilag a magánélet végét jelenti a digitális levelezésben. A Kalózpárt képviselői jogi lépéseket terveznek.

A szavazás július 6-án zajlott, amikoris az Európai Parlament 537 tagja hagyta jóvá a rendeletet, 133 ellenszavazat és 20 tartózkodás mellett. Ahogy azt a Kalózpárt oldalán olvashatjuk, a rendőrség adatai szerint az esetek túlnyomó többségében ártatlan polgárokat gyanúsíthatnak meg, ami a megbízhatatlan eljárásoknak köszönhető. Egy közelmúltban végzett reprezentatív felmérés szerint az uniós polgárok 72%-a ellenezte üzeneteik általános ellenőrzését.

Míg a szolgáltatók kezdetben választhatnak, hogy átvizsgálják-e a kommunikációt vagy sem, a várhatóan ősszel megjelenő nyomon követési jogszabály minden hírközlési szolgáltatót kötelez a válogatás nélküli átvilágításra.

Patrick Breyer, a Német Kalózpárt európai parlamenti képviselője úgy fogalmazott: “Ez inkább árt a gyerekeknek, mint védi őket”. A képviselő szerint egyfelől ez a totalitárius logika teljesen kiszolgáltat minket, hiszen postaládánk és a teljes digitális kommunikációnk megfigyelhetővé válik, másfelől viszont pont azokat teszi ki még nagyobb veszélynek, akiket papíron megvédeni hivatott. Breyer itt elsősorban nem csak a széles tömegekre, hanem a gyerekekre gondol, akiknek magánjellegű tartalmai, például fotói számos avatatlan kézen haladnak majd át, ezzel őket is kriminalizálva.

A számos várható következmény között szó esett arról is, hogy a visszaélések áldozatainak rendkívül fontos, hogy szabadon beszélhessenek az elszenvedett bántalmazásról, és biztonságos körülmények között fordulhassanak segítségért. "Ezeket a biztonságos tereket most elveszik tőlük, ami megakadályozza az áldozatokat abban, hogy segítséget és támogatást keressenek" – írja a képviselő.

Az Európai Bíróság egy korábbi bírája megerősítette, hogy az EU chat-ellenőrzésre vonatkozó tervei sértik az alapvető jogokat. Patrick Breyer jogi lépéseket tervez a rendelet ellen, és keresi a visszaélések áldozatait, akik ilyen panaszt tennének. Az Európai Bizottság már bejelentette, hogy a csevegés ellenőrzését kötelezővé teszi minden e-mail és üzenetküldő szolgáltató számára. Ez számunkra például

azt is jelenti, hogy a korábban biztonságos, végponttól végpontig titkosított üzenetküldő szolgáltatások, mint például a Whatsapp vagy a Signal, kénytelenek lennének hátsó ajtót telepíteni, de ezek szerint nehéz helyzetbe került a magán szféra védelmezőjeként ismert Telegram is.

"A postai tisztviselők sem nyitják fel a magánleveleket, hogy megnézzék, nem küldünk-e valami kifogásolhatót. Ugyanennek a szabálynak kellene érvényesülnie az interneten is. Ez a kivétel azonban visszavonhatatlanul károsítja a magánélethez való alapvető jogunkat, ráadásul a nagy platformokon történő megfigyelés csak azt fogja eredményezni, hogy a bűnözők olyan platformokra költöznek, ahol a csevegés ellenőrzése technikailag lehetetlen lesz. Ennek eredményeképpen az ártatlan emberek napi szinten szaglásznak majd, miközben a bűnözők felkutatása sikertelen lesz" – közölte Marcel Kolaja, az Európai Parlament alelnöke, illetve a Cseh Kalózpárt európai parlamenti képviselője.

Az EU Bizottsága által lefolytatott nyilvános konzultációból kiderült, hogy a válaszadók 51%-a ellenzi az e-mail és üzenetküldő szolgáltatásokban zajló kommunikáció ellenőrzését. A válaszadók 80%-a nem szeretné, ha a chat-ellenőrzést a titkosított üzenetekre is kiterjesztenék. Az ellenállás miatt Ylva Johannson belügyi biztos 2021 szeptemberéig elhalasztotta a javaslatot, de reméljük, hogy ennél nagyobb port kavar az ügy, és alaposan átdolgozzák, hiszen ezzel Európa is eljuthat odáig, mint az Egyesült Államok, ahol ma már a terrorizmustól való rettegés miatt bárkit és bármikor elővehetnek, különösebb következmények nélkül.