A hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) kérelmeket elbíráló bírói tanácsa (Pre-Trial Chamber) pénteken hozott döntése szerint a büntetőbíróság hatáskörrel rendelkezik a palesztin területeken elkövetett állítólagos háborús bűncselekmények és atrocitások kivizsgálása ügyében.
A büntetőbíróság tájékoztatása szerint alapokmánya (az úgynevezett római statútum) értelmében a bíróság részes államai közé tartoznak a palesztin területek is, így joghatósága kiterjed az Izrael által az 1967-es háborúban megszállt területekre, nevezetesen Gázára, Ciszjordániára, beleértve Kelet-Jeruzsálemet is.
Kék talárosok balról jobbra: Marc Perrin de Brichambautés, Kovács Péter, Reine Adélaïde Sophie Alapini-Gansou (fotó: ICC)
Az indoklás szerint a nemzetközi jog szerinti státusától függetlenül Palesztina rendes eljárás keretében csatlakozott az alapokmányhoz. Ez azt jelenti, hogy alávetette magát a római statútumnak, és joga van arra, hogy az alapokmány végrehajtásával kapcsolatos kérdésekben mint részes államot kezeljék. Követkésképpen a római statútumban előírt összes jogszabályi feltétel teljesül a palesztin területeket érintő vizsgálatok megindítására - húzták alá.
Megjegyezték ugyanakkor, hogy az illetékesség területi hatályának megállapításával a bíróság sem az államiságot, sem pedig a törvényes határok meghatározását érintő kérdésekkel nem foglalkozik.
Fatou Bensouda, a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyésze 2019-ben úgy fogalmazott, "indokolható alapja van annak a feltételezésnek, hogy háborús bűncselekményeket követtek el vagy hajtanak végre Ciszjordániában, beleértve Kelet-Jeruzsálemet és a Gázai övezetet is". A főügyész lehetséges elkövetőként mind az izraeli védelmi erőket, mind pedig a fegyveres palesztin csoportokat megnevezte.
A palesztin külügyminisztérium történelmi napnak nevezte az elszámoltathatóság szemszögéből az ICC pénteki döntését. A tárca közölte, hogy kész együttműködni a bírósággal, amennyiben vizsgálat indul.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök ugyanakkor kijelentette, hogy a törvényszék szemet huny a valódi háborús bűncselekmények felett, és az erős demokratikus rendszerrel rendelkező Izrael ellen vizsgálódik, amely szentként kezeli a jogállamiságot, és nem tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak. Hangsúlyozta, hogy a zsidó állam meg fogja védeni "minden állampolgárát, illetve katonáját" a bűnvádi eljárástól.
"A bíróság döntésével gátolja a demokratikus országok jogát önmaguk védelmére" - hangoztatta az izraeli kormányfő.
Az amerikai külügyminisztérium komoly aggályait fejezte ki a bírósági döntés miatt.
A háborús és emberiesség elleni bűncselekmények kivizsgálására 2002-ben megalakított Nemzetközi Büntetőbírósághoz 123 ország csatlakozott, az Egyesült Államok azonban nem fogadja el a testület joghatóságát. Az ICC a világ első állandó törvényszéke, amely a háborús és emberiesség elleni bűnöket akkor is vizsgálja, ha az adott ország erre nem képes vagy nem hajlandó. A törvényszék csak a 2002. július 1. után elkövetett bűncselekmények ügyében ítélkezhet, joghatósága az alapokmányát ratifikáló országokra terjed ki.
(MTI)
Frissítés: Egy kis magyar érdekeltség
Az izraeli sajtó is élénken foglalkozik a témával, köztük az angol nyelvű The Times of Israel is. A lap cikkéből kiderül, hogy háromtagú előbírálói tanács döntött 2-1 arányban. A Netanjahu-szomorítás mellett voksolt a francia Marc Perrin de Brichambautés a benini Reine Adélaïde Sophie Alapini-Gansou, míg ellene az elnöklő magyar Kovács Péter.
(Kuruc.info)
