Ugrás a cikkhez
Reklám

A belga gyarmati múlt ellentmondásos alakjának számító egykori uralkodó, II. Lipót szobrait távolították el belgiumi városok közterületeiről. A szobrokat a nyugat-flandriai Gent egyik teréről, valamint a leuveni városháza egyik szoborfülkéjéből szállították el. Az egykori gyarmat, a mai Kongói Demokratikus Köztársaság 60 évvel ezelőtt, július elsején vált függetlenné Belgiumtól.

A belga sajtó beszámolója szerint Gent városvezetése azt követően döntött az egyik parkban álló szobor eltávolítása mellett, hogy mintegy két héttel ezelőtt ismeretlenek megrongálták. A szobrot egyelőre az egyik múzeum raktárban helyezik el.

A genti önkormányzat tanácsa a szobor eltávolításáról szóló határozatot a nemrégiben alakult, "Dekolonizáld a várost!" elnevezésű munkacsoport kérésére fogadta el. Mint írták: a város csatlakozni kívánt az ország többi településéhez, amelyek szabadulni kívánnak az ország gyarmati emlékeitől.

Leuven önkormányzata azt közölte, II. Lipót szobrának eltávolítása egy hosszú vita kézzelfogható eredménye, amelynek célja a gyarmatosítás történetének tisztázása a jelenlegi és a jövő generációi számára. Carl Devlies, a szellemi örökségért felelős helyi iroda vezetője azt közölte, a város új szimbólumokat akar elhelyezni a nyilvános területeken.

Beszámolók szerint a belga főváros Ixelles nevű negyedének önkormányzata arról döntött, hogy eltávolítja közterületéről a gyarmati korszak egyik hírhedt számító tábornokának mellszobrát. Émile Storms - akinek mellszobra a feketeafrikaiak által lakott Matongé nevű negyed közelében található - számos kongói vezető haláláért felelős. Információk szerint a meggyilkoltak koponyáit trófeaként Belgiumba küldte.

Hristosz Dulkerídisz, a kerület polgármestere Kongó függetlené válásának évfordulója tiszteletére rendezett ünnepségen jelentette be a szobor eltávolítását és arról tájékoztatott, hogy az alkotás a Brüsszel közelében található tervuereni Afrikai Múzeumba kerül.

Belgiumban azt követően alakult heves vita az ország gyarmati múltja körül, hogy az Egyesült Államokban, majd több más országban megmozdulások kezdődtek a "rasszizmus és a rendőri erőszak ellen". Belgiumban több szervezet, valamint parlamenti pártok nemrégiben az ország történelmének felülvizsgálatát kezdeményezték. Többek a gyarmati múltra emlékeztető utcanevek megváltoztatását, a köztéri alkotások eltávolítását szorgalmazzák. A kezdeményezők érthetetlennek tartják, hogy "II. Lipótot továbbra is tisztelet övezi mindazok után, amit a kongói nép ellen elkövetett".

Az 1865 és 1909 között uralkodó II. Lipót az 1870-es évek közepétől nagy érdeklődéssel fordult az afrikai földrajzi felfedezések felé. Henry Morton Stanley segítségével 1879-1884 között személyes birodalmat épített ki a Kongó folyó vidékén, 2,4 millió négyzetkilométer területet szerzett meg Közép-Afrikában. Miután a belga parlament nem támogatta törekvéseit, a nagyhatalmakkal a berlini konferencián (1884-85) az akkor létrehozott Kongói Szabad Állam uralkodójának ismertette el magát, a terület két évtizedig a király személyes tulajdonát képezte. Nem járt Kongóban, de ügynökei olyan kegyetlenül bántak a helyiekkel, hogy 1908-ban a belga kormány átvette tőle a gyarmat igazgatását. Aki nem teljesítette a gumitermelési kvótákat, annak halál járt, és rengeteg gyerek végtagját vágták le emiatt, ami a gyarmatosítók kegyetlenségének jelképévé vált. Lipót huszonnégy éves uralkodása alatt becslések szerint 10-15 millió kongói vesztette életét. A terület 1960. július 1-jén vált független országgá.

(MTI)

Reklám





Szólj hozzá!

Friss hírek az elmúlt 24 órából