A londoni Trafalgar téren és a környező utcákban szélsőjobboldali tüntetők és a Black Lives Matter (A feketék élete számít) mozgalom támogatói estek egymásnak, dulakodtak és palackokat dobáltak, miközben a rendfenntartó erők kutyákkal és lovasrendőrökkel igyekeztek szétválasztani az ellenséges csoportokat - írja a HVG. Értik az olvasók, ugye: szélsőjobboldali tüntetők és támogatók, akiknek az életek számítanak?

Akik számítanak a pakisztáni polgármesternek (fotó: Daniel Leal-Olivas / AFP)

Sadiq Khan, London munkáspárti polgármestere szerint világos, hogy a szélsőjobboldali csoportok erőszakot és zavargást okoztak (bezzeg ha szobrokat úsztatnának és lapostévéket gyűjtenének! - a szerk.). A konzervatív kormány belügyminisztere, Priti Patel elítélte a „teljesen elfogadhatatlan” vandalizmust.

A szombati londoni tüntetések kisebbek voltak a korábbi napok megmozdulásainál, mivel a "szélsőjobboldali demonstrációk" bejelentésének a hírére a "rasszizmusellenes aktivisták" inkább szétszórt és kisebb tiltakozásokra szólítottak fel. Európa és a világ több városában azóta tüntetnek folyamatosan a "rasszizmus és a rendőri visszaélések ellen", hogy az Egyesült Államokban "rendőri brutalitás következtében" a múlt hónapban életét vesztette a néger bűnöző, George Floyd.

Londonban történelmi személyiségek, köztük Winston Churchill néhai miniszerelnök szobrait kellett körbedeszkázni, hogy ne váljanak az összecsapások helyszínévé, illetve, hogy ne rongálják meg őket.

Sokan „Feketének lenni nem bűn” feliratú plakátokkal tüntettek Londonban és több brit városban, míg magukat hazafinak nevező demonstrálók katonai veteránokkal együtt háborús emlékműveket védve sorakoztak fel. "Szélsőjobboldali csoportok" közölték, hogy a brit kultúrát akarják megvédeni, miután egy hete Bristolban egy XVII. századi rabszolgakereskedő szobrát döntötték le. (Szobordöntögetők figyelmébe ajánlott olvasnivaló itt, itt és itt található - a szerk.)

Az előző hétvégén Churchill egyik szobrára is ráfestették, hogy "Churchill rasszista volt". Az egykori kormányfőt sokan csodálják a "náci" Németország felett aratott győzelemben játszott szerepéért, míg a rasszizmusellenes mozgalom az öröksége alaposabb vizsgálatát sürgeti rasszista és antiszemita kijelentései miatt.

Boris Johnson kormányfő abszurdnak és szégyenletesnek nevezte, hogy Churchill-szobrot támadás fenyeget. Elismerte, hogy a néhai kormányfő néha tett ma már "elfogadhatatlannak" ítélt nyilatkozatokat, de kijelentette: hős volt.

(HVG nyomán)

Vasárnapi frissítés: Lapértesülés: tíz év börtönt is érhetne a szoborrongálás egy törvénytervezet szerint

Száznál több tüntetőt vettek őrizetbe a Scotland Yard vasárnap reggeli adatai szerint az előző nap kezdődött, hajnalba nyúló és sok helyen erőszakossá fajult londoni megmozdulások résztvevői közül.

A demonstrációkon "rasszizmusellenes" (a hasznos hülyéken túl fehérgyűlölőkkel, akik természetesen nem rasszisták - a szerk.) és radikális jobboldali csoportok csaptak össze, és mindkét tábor többször összetűzésbe került a nagy erőkkel felvonult rendőri alakulatokkal is.

"Szélsőjobboldali szerveződések", köztük a legnagyobb radikális csoport, a Britain First tagjai "a hazafias emlékművek megvédésének" céljával hirdették meg londoni demonstrációjukat, és több ezren meg is jelentek a londoni parlament előtti téren, ahol szinte azonnal összecsaptak a rendőrökkel, akiket üvegekkel, kövekkel, petárdákkal dobáltak.

A tüntetés meghirdetett célja arra utalt, hogy "rasszizmusellenes tüntető"k egy héttel korábban, David Floyd halála ellen tiltakozó megmozdulásukon ("ügyes" MTI-s megfogalmazás, George helyett David, és különben is sok értelme van valakinek a halála ellen tiltakozni, aki már nem is él... - a szerk.) a nyugat-angliai Bristolban ledöntötték és a kikötő vizébe dobták Edward Colston egykori angol rabszolgakereskedő szobrát.

A Bristolban született Colston 1680-ban a Nyugat-Afrikából az amerikai kontinensre irányuló angol rabszolgakereskedelem monopóliuma, a Royal African Company tagja, 1689-ben alkormányzója lett.

A II. Károly király alapította Royal African Company becslések szerint legalább 85 ezer afrikai rabszolgát - köztük nőket és gyerekeket - szállított Amerikába.

A 46 éves, fekete bőrű Floydot május 25-én Minneapolisban négy rendőr igazoltatás közben a földre teperte, és egyikük percekig térdelt a nyakán, annak ellenére, hogy a férfi többször is jelezte, hogy nem kap levegőt.

Floyd a kórházba szállítás után meghalt.

Az incidens miatt kezdődött nagy-britanniai tüntetéssorozat Londonra is kiterjedt, és a tiltakozók a múlt héten Sir Winston Churchill szobrát is megrongálták: festékszóróval azt írták a londoni parlamenttel szemben emelt szobor talapzatára, hogy az egykori brit miniszterelnök is rasszista volt.

A mostani hétvégi tüntetések előtt a hatóságok védőburkolattal látták el Churchill szobrát.

A Scotland Yard vasárnapi adatai szerint meghaladta a százat a tüntetések során őrizetbe vettek száma, hat rendőr könnyebb sérüléseket szenvedett.

A londoni rendőrség közleménye szerint a tüntetők közül sokan kifejezetten rendbontás és károkozás céljával vettek részt a demonstrációkon, és nem tettek eleget annak az előírásnak, amely szerint a tüntetéseket szombaton este 5 óráig be kellett volna fejezni.

Boris Johnson miniszterelnök a Twitteren közzétett üzenetében leszögezte, hogy a rasszista huliganizmusnak nincs helye a brit utcákon, és aki rendőrökre támad, a törvény teljes erejével találja szembe magát.

Johnson szerint Winston Churchill szobra folyamatos emlékeztetőként szolgál arra, hogy az egykori miniszterelnök mi mindent tett az ország és egész Európa megmentéséért a "fasiszta és rasszista zsarnokságtól".

Emma Soames, Churchill unokája a BBC rádiónak nyilatkozva kijelentette, hogy ha a tüntetések folytatódnak, néhai nagyapjának szobrát jobb lenne múzeumban elhelyezni.

Hozzátette: Winston Churchill "összetett" történelmi személyiség volt, és nyilvánvalóan voltak olyan nézetei, amelyek ma elfogadhatatlanok, "akkoriban azonban nem voltak feltétlenül azok".

A The Sunday Telegraph című konzervatív vasárnapi brit lap értesülése szerint 125 alsóházi képviselő támogatásával hamarosan olyan törvénytervezet kerül a parlament elé, amely akár tíz év szabadságvesztés kiszabását is lehetővé tenné a háborús áldozatok és történelmi személyiségek emlékműveinek, szobrainak megrongálóira.

(MTI nyomán)