A várakozásoknak megfelelően elfogadta csütörtökön a kínai parlament a múlt pénteken ismertetett, Hongkongra vonatkozó nemzetbiztonsági törvénytervezetet.

A hongkongi demokráciapárti politikusok és aktivisták aggodalmai szerint a hongkongi szabadságjogokat korlátozó törvénytervezet betiltja a lázadást, az elszakadási törekvések hangoztatását és a központi kormányzat ellen irányuló, felforgatónak minősített cselekményeket. A hongkongi kormányzat számára pedig előírja, hogy új intézményeket hozzon létre a szuverenitás védelme céljából, valamint engedélyezze a pekingi ügynökségeknek, hogy belátásuk szerint járjanak el a városban.

A kínai parlament ülésszakának utolsó napján 2878 igen és 1 nem szavazattal fogadták el a tervezetet, az eredményt a törvényhozók tapssal üdvözölték.

A törvénytervezet ellen ezrek vonultak utcára vasárnap az egy ország, két rendszer elve alapján különleges közigazgatási státusszal rendelkező városban. 2003-ban a hongkongi kormányzat arra kényszerült, hogy félretegyen egy nemzetbiztonsági törvénytervezetet, miután becslések szerint mintegy félmillióan vonultak utcára a városban, hogy tiltakozzanak ellene. A pekingi központi kormányzat azonban ezúttal a hongkongi kormányzat megkerülésével vezeti be a törvényt.

Az új jogszabály tovább élesíti a konfliktust az Egyesült Államok és Kína között. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter szerdán közölte: Washington a kínai kormányzat lépései nyomán nem tartja többé autonóm területnek Hongkongot. Donald Trump amerikai elnök pedig még kedden azt ígérte, hogy "erőteljes" válaszlépéseket tesz, amennyiben a pekingi parlament elfogadja a nemzetbiztonsági törvénytervezetet.

Az amerikai képviselőház szankciós törvénytervezetet fogadott el Kína ellen az ujgurokkal való bánásmód miatt

Az amerikai képviselőház szerdán szankciós törvénytervezetet fogadott el Kína ellen az ujgur kisebbség helyzete miatt.

A demokrata többségű képviselőház 413:1 arányban szavazta meg a jogszabályt. Ugyanezt a javaslatot egy héttel korábban a szenátus már egyhangúlag elfogadta.

A törvénytervezet büntetőintézkedéseket követel a muzulmán vallású ujgur kisebbség tagjainak "tömeges internálásáért felelős kínai vezetők" ellen.

A jogszabályt eredetileg Marco Rubio floridai republikánus szenátor terjesztette elő, javasolva, hogy az ujgurok emberi jogainak megsértéséért felelős kínai kormányzati tisztségviselőktől vonják meg az esetleges amerikai beutazási vízum lehetőségét, valamint az amerikai kormányzat tanulmányozza további szankciók lehetőségét. A határozat egyben felkéri az amerikai külügyminisztériumot az emberi jogok megsértéséről szóló külön jelentés összeállítására is.

Demokrata párti és republikánus törvényhozók egyaránt azon meggyőződésüket hangoztatták, hogy a jogszabály elfogadása szükséges lépés az elnyomás felszámolásához a térségben.

"Peking a gazdasági hatalmát használja fel a bírálatok elfojtásához és rettenetes emberi jogi visszaéléseihez" - fogalmazott Brad Sherman kaliforniai demokrata párti képviselő, s leszögezte: a tervezet megszavazásával az amerikai törvényhozók üzennek, hogy "az ujgurok mellett állnak, és küzdenek az elnyomottakért".

Michael McCaul texasi republikánus képviselő az ujgurok és más, nyugat-kínai muszlim kisebbségek "kulturális népirtásáról" beszélt a képviselőházban, közvetlenül a voksolás előtt. Úgy fogalmazott: "ezeket az etnikai kisebbségekhez tartozó embereket az elmúlt években begyűjtötték és koncentrációs táborokba kényszerítették, ahol állami propagandával mosták át az agyukat, és kényszermunkára kötelezték őket".

A kongresszus mindkét háza által elfogadott javaslatot még Donald Trump amerikai elnöknek kell ellátnia a kézjegyével, hogy törvényerőre emelkedhessék.

A muszlim vallású ujgurok mintegy tízmillió lelket számláló közössége Kína nyugati részén, Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen él.

Dél-koreai elnöki tanácsadó: a Kínával szembeni ellenségeskedés új hidegháborúhoz vezet

Dél-Korea számára fontosabb az Egyesült Államokkal fenntartott szövetség, mint a stratégiai partnerség Kínával, ugyanakkor az ellenségeskedés Pekinggel új hidegháborúhoz fog vezetni a Koreai-félszigeten - figyelmeztetett Mun Dzse In dél-koreai elnök egyik tanácsadója.

A koronavírus-járvány során tovább éleződött a feszültség Kína és az Egyesült Államok között.

Mun Csung In elnöki tanácsadó egy szerdai virtuális rendezvény során rámutatott, Dél-Korea Amerika szövetségese és Kína stratégiai partnere. Aláhúzta: bár Washington szövetsége elsőbbséget élvez, az ország gazdaságilag függ Kínától, amely a dél-koreai export 24 százalékát veszi fel. A dél-koreai export 9 százaléka megy az Egyesült Államokba, 7 százaléka pedig Japánba.

"Ha elvadítjuk Kínát, az katonai fenyegetéssel járhat" - mutatott rá. "Emellett Kína támogathatja Észak-Koreát. Akkor valóban új hidegháború lesz a Koreai-félszigeten és Északkelet-Ázsiában" - tette hozzá.

A tanácsadó megjegyezte: Washington és Peking együttműködése elengedhetetlen a koronavírushoz, a nukleáris kérdésekhez és a klímaváltozáshoz hasonló globális problémák megoldásához. Mun jelezte: Szöul abban reménykedik, hogy mindkét országgal jó viszonyt ápolhat. "Nagyon bízunk az Egyesült Államok és Kína együttműködésében" - mondta.

Eközben Ami Bera, az amerikai képviselőház Ázsiáért és csendes-óceáni térségért felelős albizottságának vezetője aláhúzta, hogy Kína nem kezelte hibátlanul a koronavírus-járványt. Egyúttal kifogásolta, hogy Peking gazdasági megtorlással válaszolt arra, hogy Dél-Korea helyet biztosított az Egyesült Államok rakétavédelmi rendszerének.

A képviselő ugyanakkor nyomatékosította: sem az Egyesült Államoknak, sem Kínának, sem a térségnek nem érdeke hidegháborús helyzet kialakulása. Reményét fejezte ki, hogy Washington, Szöul és a térségbeli partnerországok képesek lesznek nyílt összeütközés nélkül megoldani a demokrácia és a hajózás szabadsága terén Kínával felmerülő problémákat.

"A térségbeli országok - legyen szó Dél-Koreáról, Szingapúrról vagy Indiáról - nem választhatnak az Egyesült Államok és Kína között, és nem is fognak" - hangsúlyozta.

(MTI)