Ugrás a cikkhez
Reklám

Kína elárulta Hongkongot, így a Nyugatnak nincs oka hajbókolni egy képzeletbeli jutalom reményében - idézte a The Times című konzervatív brit napilap Chris Pattent, a volt brit gyarmat utolsó kormányzóját.

Nagy-Britanniának erkölcsi, gazdasági és jogi kötelessége kiállni Hongkongért - vélte Patten, aki végignézte, ahogy 1997-ben bevonták a brit lobogót, és a város több mint 150 év brit uralom után visszakerült Kínához.

A hétmillió lakosú Hongkong az "egy ország, két rendszer" elve alapján ötven éven át széles körű autonómiát élvez. Az alapelvet az 1984-es kínai-brit közös nyilatkozat is rögzíti, amelyet Csao Ce-jang akkori kínai és Margaret Thatcher brit miniszterelnök írt alá.

Patten szerint Peking új nemzetbiztonsági törvénytervezete szétzúzhatja a nyilatkozatot.

"Aminek szemtanúi vagyunk, az egy újfajta kínai diktatúra" - szögezte le a volt kormányzó. "A brit kormánynak egyértelművé kell tennie, hogy amit látunk, az a közös nyilatkozat teljes megsemmisítése" - tette hozzá.

Pekingben csütörtökön jelentették be, hogy a kínai parlament pénteken kezdődő éves ülésszakán megvitatnak egy olyan törvénymódosítást is, amelynek célja - a hivatalos megfogalmazás szerint - "a jogrendszer és a végrehajtási mechanizmusok javítása Hongkong Különleges Igazgatású Területen". A nemzetbiztonsági törvénytervezet célja kínai álláspont szerint a hongkongi nemzetbiztonság helyzetének javítása lenne.

"Azzal hitegetjük magunkat, hogy ha nem teszünk meg mindent, amit Kína akar, akkor hatalmas kereskedelmi lehetőségeket szalasztunk el. Ez badarság" - mondta Patten.

Eközben Peking-párti hongkongi politikusok igyekeztek eloszlatni a jogszabály gazdasági hatására vonatkozó aggodalmakat. Szerintük a nemzetbiztonsági törvénytervezet növelni fogja a befektetési kedvet.

Több mint egy évnyi zavargások, erőszak és bizonytalanság után bármi, ami segít stabilizálni a helyzetet nagyon jó tesz a befektetéseknek - hangsúlyozta Carrie Lam hongkongi kormányzó.

Washingtoni kormányzati tisztségviselők ennek ellenkezőjét prognosztizálták, jelezve, hogy az új jogszabály veszélyeztetheti a terület amerikai törvények szerinti különleges státusát, ami nagy szerepet játszott Hongkong globális pénzügyi központtá válásában.

A hongkongi minialkotmány értelmében a területnek saját nemzetbiztonsági törvényt kellett volna életbe léptetnie, hogy megakadályozza a pekingi központi kormány elleni áruló, szakadár és felforgató tevékenységet. Azonban 1997 óta nem sikerült elfogadni erre vonatkozó jogszabályt.

A kínai vezetés legutóbb 2003-ban próbálkozott egy hasonló törvénytervezettel, amely megbukott a helyiek ellenállásán. Akkor mintegy félmillió ember vonult utcára, hogy hangot adjon elégedetlenségének. Demokráciapárti aktivisták és politikusok évek óta ellenzik a nemzetbiztonsági törvényeket arra hivatkozva, hogy azok csak csorbítják a város széles körű autonómiáját.

(MTI)

Reklám





Szólj hozzá!

Friss hírek az elmúlt 24 órából