Az emberi jogi normák vonatkozásában egyre több "kihívás" jelentkezik, veszélyeztetve azokat az alapelveket, amelyekre Európa az elmúlt hét évtizedben épült - jelentette ki a strassburgi székhelyű Európa Tanács emberi jogi biztosa az éves munkáját összegző, kedden kiadott jelentésében.

Dunja Mijatovic azt írta: "Európa önmaga körül forog, bizonytalan saját iránya és az önként vállalt kötelezettségeinek betartása tekintetében". Jelentésében kiemelte:

az antiszemitizmus, az iszlamofóbia és a cigányellenesség riasztó méreteket öltött.

A temetők meggyalázása, a vallási szimbólumot viselő emberekkel szembeni, valamint a templomok és imahelyek ellen elkövetett támadások megszaporodtak, illetve "széles körben elterjedt a gyűlöletbeszéd".

Aggodalmát fejezte ki a "bevándorlókkal és a menedékkérőkkel való bánásmód miatt" is. Jogba ütközőnek nevezte az illegális határátlépők "erőszakos" kitoloncolásának általánossá váló rendszerét, valamint a határokon illegálisan átlépni próbáló emberek "méltóságuktól való megfosztását célzó bánásmódot". A bevándorlók és menedékkérők ezreinek életét veszélyezteti az a "rövidlátó" döntés, hogy csökkentik a Földközi-tengeren végzett kutatási és "mentési" műveleteket - vélekedett.

Kiemelte a "nemek közötti egyenlőtlenség" problémáját is. Véleménye szerint lassú az előrehaladás a "nemek közötti bérszakadék áthidalásában, a munkahelyeken tapasztalt megkülönböztetés kezelésében, és a nők politikai döntéshozatalban való alulreprezentált képviseletét illetően". Hozzátette a nők továbbra is ki vannak téve a "szexista gyűlöletbeszéd végtelen folyamának".

"A nemek közötti egyenlőség terén eddig elért eredményt néhány ultrakonzervatív csoport diskurzusa és kezdeményezései fenyegetik, amelyek célja az, hogy a nőket a hagyományos szerepekbe kényszerítsék vissza az emberi jogi normákkal ellentétben" - fogalmazott. Szavai szerint a véleménynyilvánítás és az "egyet nem értés szabadsága" szintén gyakori támadásnak van kitéve. Az emberi jogok védelmezői és az újságírók egyre több európai országban ellenséges környezetben dolgoznak. A jogszabályokat visszaélésszerűen őrizetbe vételre és büntetőeljárás lefolytatására használják, míg egyes politikai vezető nyilvános diskurzusban legitimizálta a lejárató kampányokat, a fenyegetéseket és a megfélemlítést. Aggasztónak nevezte az igazságszolgáltatás befolyásolását, és azt, hogy egyes országokban fenyegetés éri a bírókat az igazságügyi terület közérdekű kérdésével kapcsolatban kifejtett véleményük szabad kinyilvánítása esetén.

Végezetül a digitális technológiák és a mesterséges intelligencia szabályozatlan használatának az emberi jogokra, különösen a magánéletre, az egyenlőségre, valamint a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságára gyakorolt negatív hatásaira hívta fel a figyelmet. Továbbá azt hangsúlyozza, hogy a koronavírus okozta világjárvány leküzdésének ideje alatt a tagállamoknak fokozniuk kell erőfeszítéseiket az emberi méltóságot és az emberi jogokat csorbító intézkedések régóta fennálló hiányosságainak orvoslása érdekében.

(MTI nyomán)

Korábban írtuk: Mégsem tétlenkedik az EB: elmondták, hogy nem szabad közegészségügyi kockázatként tekinteni a szuperhigiénikus cigókra