Törökország a különleges rendőri erők ezer tagját küldi a görög szárazföldi határra, hogy megakadályozza a migránsok visszatoloncolását - nyilatkozta Süleyman Soylu török belügyminiszter csütörtökön Edirnében a sajtónak, miután helikopterről megszemlélte a török-görög szárazföldi határ térségét. /Bővített hír./
Arra az újságírói kérdésre, hogy a görög hatóságok adott esetben szembekerülnek-e a török rohamrendőrökkel, a miniszter azt mondta: Törökország a Meric (Evrosz, Marica) határfolyó középvonaláig fogja megvédeni saját, valamint a Görögországból visszatoloncolt migránsok nemzetközi jogait.
A miniszter közölte: az elmúlt napokban csaknem 140 ezer migráns hagyta el Törökországot Edirne tartományon keresztül, és lépett be Görögországba. Ezt Athén cáfolja.
Soylunak később egy újságíró úgy tette fel a kérdést, hogy a két ország közötti "senki földjén" hány migráns tartózkodik, amire a miniszter ugyancsak azt felelte, hogy közel 140 ezer.
A török vezetés múlt csütörtök éjjel rendelte el az ország nyugati határainak megnyitását az Európába vágyó menekültek és migránsok előtt. A török-görög határ szárazföldi szakaszán eddig tízezrek torlódtak fel, miután Athén megerősítette a határ védelmét. Soylu csütörtökön arról is beszámolt, hogy a török oldalon lévő pazarkulei átkelőnél négy-ötezres tömeg vár a görög határnyitásra.
A török belügyminiszter bírálta a görög biztonsági erőket és az Európai Unió határ- és partvédelmi ügynökségét (Frontex), amiért "erőszakos" fellépésük következtében szerinte már három migráns életét vesztette a határon. További 164-et megsebesítettek, őket török kórházakban ápolják, illetve eddig 4900 migránst próbáltak visszatoloncolni - tette hozzá. Athén azt is cáfolta, hogy túlzott erőszakot alkalmazna a határon.
Soylu úgy vélte, hogy a görög hatóságok csak "hazugságokat hajtogatnak". Azzal is megvádolta Athént, hogy
vadászpuskákat adott a határ menti görög falvak lakosainak.
A miniszter szerint az északnyugat-szíriai Idlíb tartományban 3,5 millió ember van "nehéz helyzetben" a damaszkuszi kormányerők támadásai miatt.
"A szíriai rezsim embertelen viselkedésének folytatódása azt jelenti, hogy az ottani kapuk is kinyílnak, és végül mindenki Európába megy" - fogalmazott, leszögezve mindazonáltal, hogy "ez nem fenyegetés, nem zsarolás".
Soylu végezetül arra hívta fel a figyelmet, hogy
a Brüsszel és Ankara között 2016 márciusában aláírt menekültügyi megállapodás nem vonatkozik a szárazföldi határokra, csak az égei-tengerire.
A török belügyminiszter a görög szigetekre tartó migránsok égei-tengeri átkelésével kapcsolatban nyomatékosította: Recep Tayyip Erdogan török elnök utasítására minden tőlük telhetőt megtesznek annak érdekében, hogy elkerüljék a korábbiakhoz hasonló emberi tragédiákat.
Hatékony és elrettentő határvédelem helyett még mindig lefizetésben gondolkodnak
Növelni kell Törökország európai uniós menekültügyi pénzügyi támogatását - sürgette a német diplomácia vezetője csütörtökön Berlinben az EU-s külügyminiszterek zágrábi tanácskozása elé időzített nyilatkozatában.
Heiko Maas kiemelte, hogy az EU-nak továbbra is erősebben kell támogatnia Törökországot pénzügyileg a menekültek és migránsok befogadásában kifejtett erőfeszítéseiben, mert "Törökország fogadja be a legtöbb menekültet a világon, és a méltányos tehermegosztás a mi érdekünk is". Azonban a német kormány azt is elvárja, hogy Törökország tartsa be az EU-val 2016-ban kötött menekültügyi megállapodást - tette hozzá a külügyminiszter a tárca közleménye szerint.
Heiko Maas aláhúzta: "fontos, hogy ne hagyjuk magára Görögországot, hanem találjunk egységes európai választ a török-görög határon kialakult helyzetre". "Mint mindig, most is a leggyengébbek fizetik a legnagyobb árat, ezért minden lehetőséget meg kell ragadni, hogy gyors segítséget nyújtsunk, különösen a védtelen gyermekeknek" - mondta.
A külügyminiszterek tanácskozásának központi témája a szíriai Idlíb tartomány, ahol "drámai méreteket ölt a humanitárius katasztrófa", ezért a német kormány további 100 millió eurót ajánlott fel az ENSZ-nek az rászoruló idlíbiek elhelyezésére és ellátására. Azonban a támogatásnak vannak feltételei; lehetőséget kell biztosítani a humanitárius segítség eljuttatására és gondoskodni kell a segítők és a lakosság védelméről. Döntő jelentőségű, hogy a csütörtöki moszkvai orosz-török csúcstalálkozón megteremtsék ezeket a feltételeket - fejtette ki a német külügyminiszter.
Mint mondta, azonnali fegyvernyugvásra van szükség, biztosítani kell a segélyszervezeteknek a hozzáférést a segítségre szoruló szíriai belső menekültek millióihoz, és Oroszországnak latba kell vetnie befolyását a Basár el-Aszad vezette szíriai rezsimnél, hogy "hagyjanak fel végre a kórházak és iskolák ellen intézett támadásokkal".
Az ENSZ adatai szerint a szíriai kormányerők és az ellenzéki fegyveresek összecsapásai következtében az utóbbi három hónapban csaknem 950 ezer ember kényszerült elhagyni otthonát Idlíbben. Bassár el-Aszad csapatait Oroszország és Irán támogatja, míg Törökország az úgynevezett mérsékelt felkelők oldalán áll.
(MTI)
Korábban írtuk:
