Ugrás a cikkhez
Reklám

Az amerikai és a német hírszerzés évtizedekig hozzájutott külföldi országok titkos adataihoz, miután felvásárolták a világ legnagyobb kódolóeszköz-gyártóját, a svájci Crypto AG-t – számolt be a The Washington Post című amerikai napilap és a ZDF német közszolgálati tévécsatorna helyi idő szerint kedden. A svájci védelmi minisztérium vizsgálatot indított az ügyben.



Fotó: Jahi Chikwendiu/WP

Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) és a német Szövetségi Hírszerző Szolgálat (BND) a hidegháború alatt, 1970-ben vásárolta meg a titkosítóeszközöket gyártó céget, amelynek ügyfelei között szövetségesek és ellenfelek egyaránt szerepeltek. A nyolcvanas években a CIA által feldolgozott titkosított diplomáciai és kormányzati üzenetváltások mintegy 40 százalékát Crypto eszközökkel gyűjtötték. Több országban máig használnak ilyen berendezéseket.



Fotó: Fabrice Coffron/AFP

A svájci vállalat első nagyobb megrendelése a második világháborúban érkezett az amerikai hadseregtől. Ezt további megbízások követték, és a Crypto AG dollármilliókhoz jutott eszközeivel, amelyeket több mint 120 ország használt. Ügyfelei között volt Irán, India, Pakisztán, Törökország, Japán, latin-amerikai junták, sőt, még az ENSZ és a Vatikán is. Azt azonban egyikük sem sejtette, hogy a kódolóeszköz-gyártó vállalat tulajdonosa a CIA volt, 1993-ig a BND-vel együtt. Az amerikai hírszerzés szabotálta a nem saját részre gyártott eszközök kódoló algoritmusait, és könnyedén vissza tudott fejteni minden titkos üzenetet. Egyedül Kína és Oroszország gyanakodott a Crypto nyugati érdekeltségeire, és nem is vásárolt soha gépet a vállalattól. Más kérdés, hogy szövetségeseiken keresztül így is sokat megtudtak róluk – írta keddi cikkében a The Washington Post.



Fotó: WP

Az először Thesaurus, majd később Rubicon fedőnéven zajló műveletet a CIA 2004-es, 96 oldalas jelentésében az évszázad hírszerzési puccsának nevezte – hangsúlyozta az amerikai napilap.

For more than half a century, countries all over the world trusted a single company to keep the communications of their spies, soldiers and diplomats secret.

The Swiss company, Crypto AG, was secretly owned by the CIA.https://t.co/tStuLX9xgs pic.twitter.com/MBdnKK4rRm

— Greg Miller (@gregpmiller) February 11, 2020

„Más országok kormányai jó pénzt fizettek az Egyesült Államoknak és Nyugat-Németországnak azért, hogy legalább két (de inkább öt vagy hat) további ország elolvashassa legtitkosabb üzenetváltásaikat” – állt ugyanebben a jelentésben.

A beszámoló szerint még négy ország – Izrael, Svédország, Svájc és Nagy-Britannia – tudhatott a műveletről, vagy részesülhetett olyan információkból, amelyekhez a Crypto AG által gyártott kódoló eszközök segítségével fért hozzá a német és az amerikai hírszerzés.

A művelet lehetővé tette, hogy amerikai és nyugatnémet kémek megfigyeljék egyebek közt az új iráni rezsim üzenetváltásait az 1979-es teheráni túszdráma során. Emellett annak is fültanúi voltak, amikor líbiai tisztségviselők gratuláltak egymásnak az 1986-os berlini diszkórobbantáshoz, illetve tudták, hogy mit terveznek az argentinok a falklandi háború során, és az információt továbbadták a briteknek.

A CIA végül 2018-ben adta el a Crypto AG-t. A vállalat biztonsági piaci szerepe addigra jelentősen beszűkült, főként az online titkosító technológiáknak köszönhetően.

A Crypto-ügy párhuzamba állítható azokkal a mai aggodalmakkal, amelyek a különféle külföldi kormányokkal kapcsolatba hozott technológiai vállalatokat, köztük a vírusirtókat gyártó orosz Kasperskyt vagy a Huawei kínai telekommunikációs óriáscéget övezik – hívta fel a figyelmet az ügyet a ZDF-vel együtt feltáró The Washington Post.

A svájci védelmi minisztérium szerdai közleményében azt írta: nyomozást indított az ügyben. A tárca jelezte: tavaly év végén szerzett tudomást róla, hogy a Cryptónak visszaélésekhez lehet köze. Ezt követően a svájci legfelsőbb bíróság egyik bíráját, Niklaus Oberholzert bízták meg azzal, hogy vizsgálódjon, és tisztázza a tényeket. Oberholzer négy hónap múlva hozza nyilvánosságra a nyomozás eredményét. A minisztérium aláhúzta: egyes vádak annyira régiek, hogy nehéz, ha nem egyenesen lehetetlen rekonstruálni, mi is történt valójában.

(MTI)

Reklám





Szólj hozzá!

Friss hírek az elmúlt 24 órából