Binjámin Netanjáhu és felesége ma Lisszabonban megtekintette a portugáliai zsidók elleni 1506-os vérengzésnek emléket állító köztéri emlékművet. Az emlékmű megtekintésekor – újságírói kérdésre válaszolva – Netanjáhu felesége azt állította, hogy az izraeli igazságszolgáltatás ellene és a férje ellen inkvizíciót folytat. Netanjáhu lisszaboni útjának célja azonban Mike Pompeo amerikai külügyminiszter Irán ellen hangolása volt – írja a Jediot Áháronot című izraeli újság.

Binjámin Netanjáhu és neje a lisszaboni emlékműnél (fotók: Kobi Gidon)

A 2006-ban fölállított lisszaboni inkvizíciós emlékmű mellett egy újságíró a Netanjáhu elleni vádirat benyújtására, illetve a nejét, Szárá Netanjáhut nemrégiben már el is marasztaló bírósági ítéletre célozva megkérdezte az izraeli miniszterelnök feleségét: „Ön szerint melyik inkvizíció a rosszabb, az, amelyet egykor a zsidók ellen műveltek vagy az, amelyet ön ellen folytatnak?” Bibiné válasza így hangzott: „Van ebben valami. Éppen ezért helyénvalónak tartom a kérdését. Örülök, hogy ön érti, hogy számunkra ez inkvizíció.”

Ezek után mi meg azt várjuk, hogy mikor állítanak emlékművet Jeruzsálemben a zsidó inkvizíció (az izraeli igazságszolgáltatás) által „meghurcolt” köztörvényes Netanjáhu házaspárnak.

Netanjáhu lisszaboni útjának legfontosabb célja azonban nem az inkvizíciós emlékmű meglátogatása volt, hanem a Mike Pompeo amerikai külügyminiszterrel megejtett baráti megbeszélés. Bibinek mindössze egy hete maradt hátra ahhoz, hogy a 120 tagú izraeli parlamentben maga mögé állítsa a kormányalakításhoz szükséges legalább 61 képviselőt. Csakhogy ez egyelőre nem nagyon sikerül neki, mert Beni Ganz, a Kék-fehér Párt és Jáír Lápid, a Van Jövő nevű párt vezetője egyaránt ódzkodik attól, hogy koalícióra lépjen egy olyan politikussal, aki ellen már megírták a vádiratot.

Mike Pompeo és Binjámin Netanjáhu Lisszabonban

A Mike Pompeóval tartott tegnap esti megbeszélésének - Netanjáhu megfogalmazása szerint - első, második és harmadik legfontosabb témája az volt, hogy Amerikát még erélyesebb Irán elleni föllépésre sarkallja. A békegalamb Netanjáhu még az amerikai külügyminiszterrel való találkozó előtt újságírók előtt kijelentette:

Szerencsések vagyunk, hogy Trump Irán ellen a folyamatos nyomásgyakorlás politikáját alkalmazza. De miközben mi beszélünk, Irán egyre inkább kiterjeszti az agresszióját. Ők (mármint a perzsák – H. J.) igyekeznek lángra lobbantani a terepet ellenünk és az egész körzetet ellen Irántól kezdve Irakon, Szírián és Libanonon keresztül egészen a Gázai övezetig és Jemenig. Mi pedig védekezünk az agresszióival szemben.

A Trump által egyértelműen Izrael érdekében meghirdetett gazdasági szankciók az iráni lakosság elszegényedéséhez vezettek, s a perzsák az elmúlt hetekben a teheráni politikai vezetés elleni erőszakos tüntetésekkel adnak hangot az elkeseredettségüknek. Izrael és Amerika célja most a „perzsa tavasz” kierőszakolása. Más szóval, az Izrael megszálló, zsidótelepítő politikáját keresztező teheráni kormány belülről történő megbuktatása. Nézzük, mit mondott ezzel kapcsolatban Netanjáhu Lisszabonban: „Trumppal beszéltem erről, s elmondtam neki, hogy mi a véleményem (az iráni – H. J.) tüntetésekről. Semmi okunk nincs arra, hogy segítsünk nekik (mármint a tüntetőknek – H. J.), hanem inkább fokozni kell ezt a nyomásgyakorlást (a gazdasági szankciókat – H. J.). Örömmel vettem tudomásul, hogy tegnap Trump is határozottan így vélekedett”, mondta Lisszabonban Netanjáhu.

Hering J. – Kuruc.info

„Minden jogunk megvan Ciszjordánia bekebelezésére”

„Izraelnek minden joga megvan ahhoz, hogy annektálja a Jordán-völgyét” – jelentette ki Benjámin Netanjahu ügyvezető izraeli miniszterelnök csütörtök este Lisszabonban.

Mint mondta, a Ciszjordánia stratégiai jelentőségű részének a zsidó állam területéhez történő csatolásáról szóló javaslatát megvitatta Mike Pompeo amerikai külügyminiszterrel szerda esti találkozójukon a portugál a fővárosban.

Pompeónak úgy fogalmazott: „minden jogunk megvan erre, ha egyszer így döntenénk”. Az izraeli ügyvezető kormányfő beszélt arról is, hogy az amerikai tárcavezetővel egyetértettek a közös védelmi megállapodás kidolgozásában.

Az AP amerikai hírügynökség értékelése szerint a korrupciós vádak és belpolitikai bizonytalanság miatt nyomás alá került Netanjahu ettől a két kezdeményezéstől várja, hogy hatalmon maradhasson.

Izrael Ciszjordániát – a Golán-fennsíkkal, a Gázai övezettel és Kelet-Jeruzsálemmel együtt – az 1967-es, úgynevezett hatnapos háborúban foglalta el, és a nemzetközi jog értelmében ezek hivatalosan azóta sem részei Izraelnek, hanem megszállt területek. A palesztinok Ciszjordánia és a Gázai övezet területén tervezik létrehozni leendő államukat. Ciszjordániában jelenleg mintegy 400 ezer zsidó telepes él.

(24.hu)