A modern kori német parlament történelmében először fordult elő, hogy egy bizottsági elnököt kizártak a testületből. Ez most az antiszemitizmussal vádolt Stephan Brandner esetében történt meg - nyugtázza elégedetten a hvg.

Stephan Brandner (b) és Björn Höcke (fotó: picture alliance / Candy Welz / arifoto UG)

Az Alternatíva Németországért (AfD) nevű pártban politizáló, korábban ügyvédként tevékenykedő Stephan Brandner a Bundestag jogi bizottságát vezette, s miután sokadszor is "antiszemitának tartott" kijelentést tett, valamennyi párt – kivéve az AfD-t – megszavazta leváltását a bizottsági elnöki posztról és kizárását a testületből.

"Brandner kizárása egyértelmű jelzése annak, hogy harcolunk a gyűlölet és a kirekesztés ellen" – mondta Jan-Marco Luczak, az Angela Merkel kancellár vezette CDU helyettes szóvivője. "Hetven év óta ez az első alkalom, hogy a Bundestag egyik bizottsági elnökét kizárták a testületből. De ettől függetlenül az AfD nem fog változtatni a viselkedésén" – vélekedett Florian Post, a CDU-val koalícióban kormányzó szociáldemokraták egyik politikusa.

Brandnert nem csak politikustársai bírálták, a német ügyvédkamara nyilatkozatban állította, hogy az AfD-politikus "méltatlanná vált tisztsége betöltésére". Brandner egyébként Thüringiából jött, s a thüringiai AfD-vezér, Björn Höcke a párt egyik legszókimondóbb vezetője.

Annyira, hogy a hvg szerint "Höcke az, akinek mondatait néha nagyon nehéz megkülönböztetni a Hitler által írt Mein Kampfban olvasottaktól".

"A német nép régóta vágyakozik arra, hogy érkezzen egy történelmi hős, aki begyógyítja a Volk (nép) sebeit, véget vet a megosztottságnak és visszahozza a rendet" – írta egyik művében a történelemtanárból pártideológussá vált Höcke, aki szerint a rendet csak "mérsékelt brutalitással" lehet helyreállítani.

Bár Höckét már a német titkosszolgálatok is "veszélyes szélsőségesként" tartják számon, Thüringiában a párt az október végi tartományi választáson 23 százalékot szerzett, és a – posztkommunista Baloldal mögött – a második legerősebb párttá lépett elő.

Júdáspénz

Brandner, aki néhány hete azt kifogásolta, hogy "politikusok gyertyával a kezükben mászkáltak a megtámadott hallei zsinagóga környékén", a múlt héten azt írta egy Twitter-bejegyzésében, hogy az ismert és népszerű német rockzenész, a 73 éves Udo Lindenberg júdáspénzt kap azért, hogy állandóan bírálja az AfD-t.

A hvg szerint "az AfD-t gyakran éri az a vád, hogy a párt feltámasztja a nácik szóhasználatát, s ebbe a sorba illik bele a júdáspénz (Judaslohn) is". Korábban az AfD-s politikusok már használták a "náci korszakra emlékeztető" nemzetárulás"(Volksverräter) kifejezést, valamint az ellenfelektől való "megszabadulásra" az ugyancsak "náci hangulatú" entsorgt igét is. Hallatlan.

Az AfD társelnöke, Alexander Gauland szerint semmi gond nincs párttársa kijelentéseivel. "Nem tudom, hol van itt a botrány. A leváltás a demokrácia megcsúfolása" – mondta a politikus, aki korábban akkor vált hírhedtté, amikor azt mondta, a náci Németország csak egy apró madárpiszok Németország ezeréves sikertörténetén. Gauland szerint egyébként a leváltás csak erősíteni fogja az AfD-t, mert a párttal szimpatizálók látják, hogy a többi párt minden "ürügyet" megragad, hogy leszámoljon a tömörüléssel.

A DW német hírportál szerint az AfD radikalizálódásával párhuzamosan Németországban nő az idegenellenesség, a muszlimellenesség és az antiszemitizmus is. (Mint mindig.) A DW által idézett felmérés szerint a megkérdezett németek 27 százaléka ért egyet "egyes antiszemita kijelentésekkel", míg az utóbbi egy évben több mint nyolcszáz támadás érte a Németországban élő muszlimokat. Egyes kérésekben egyébként a németek negyven százaléka osztja a "zsidókkal kapcsolatos sztereotípiákat": a megkérdezettek 40 százaléka vélte úgy, hogy a zsidók túl sokat beszélnek az ún. holokausztról, illetve, hogy a zsidók inkább Izraelhez, mintsem Németországhoz lojálisak. (Ebből is látszik, hogy tulajdonképpen az igazság hangoztatása jelenti az antiszemitizmust - a szerk.)

Harmadikként is karanténban

Az AfD jelenleg a harmadik legerősebb párt a szövetségi parlamentben, s az utóbbi hónapokban tartott tartományi választásokon a 2013-ban alapított tömörülés növelte támogatottságát. Az AfD elsősorban az egykori Kelet-Németország területén népszerű.

A párt az előretörés ellenére még mindig félig-meddig karanténban van, azaz "a demokratikus pártok kerülik a szélsőjobbal való együttműködést". A parlament például már négyszer is leszavazta az AfD által javasolt parlamenti alelnököt, s a pártnak valószínűleg nehéz lesz olyan utódot küldenie, aki átveheti Brandner helyét a jogi bizottságban. Gauland is érzi, hogy nehéz helyzetben van, s amikor az újságírók megkérdezték tőle, képes lesz-e a párt alkalmas embert jelölni a parlamenti bizottságba, Gauland dühösen válaszolt: nekünk csak alkalmas embereink vannak.