Ugrás a cikkhez
Reklám

Boris Johnson formálisan kezdeményezte szombat éjjel az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanácsnak küldött levelében a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) halasztását, egy másik levélben ugyanakkor közölte a testülettel, hogy károsnak tartaná a kérés teljesítését.

Johnsont törvény kötelezte a jelenleg október 31-én esedékes Brexit halasztásának kezdeményezésére, miután a brit parlament szombatig nem fogadta el a Brexit feltételrendszeréről e héten kötött megállapodást, és nem járult hozzá a megállapodás nélküli kilépéshez sem.

Johnson az Európai Tanács elnökének, Donald Tusknak címzett első levelet, amely a halasztást kezdeményezi, nem írta alá.



Kép: Shutterstock

A szombat éjjel nyilvánosságra hozott első levélben az áll, hogy a brit parlament elfogadott egy törvényt, amelynek előírásai kötelezik Őfelsége kormányát az október 31-i kilépési határidő meghosszabbításának kezdeményezésére.

Johnson levele szerint a brit kormány javasolja, hogy a hosszabbítás lejárati időpontja 2020. január 31-én, brit idő szerint 23 óra - közép-európai időszámítás szerint aznap éjfél - legyen.

A levélben szerepel ugyanakkor az is, hogy ha a felek ennél hamarabb ratifikálni tudják a Brexit-megállapodást, a brit kormány a halasztási időszak korábbi befejezését fogja javasolni.

Ezen a levélen nem szerepel Boris Johnson aláírása, de még neve sem, csak annyi, hogy a levelet "Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának miniszterelnöke" küldte.

Johnson az első levélhez mellékelt egy jóval terjedelmesebb másodikat is, amelyet aláírt, és amelyben közli: személyes meggyőződése és kormányának álláspontja szerint a Brexit további halasztása károsan hatna az Egyesült Királyság és EU-partnerei érdekeire, valamint a kétoldalú viszonyrendszerre.

Ebben a levélben Johnson kifejezi sajnálkozását amiatt, hogy a többi uniós vezetőnek még több időt és energiát kell áldoznia egy olyan ügyre, amelyről ő azt remélte, hogy a héten - a Brexit feltételeit rögzítő megállapodás megkötésével - megoldódott.

A brit miniszterelnök elismeri, hogy ebben a helyzetben szükség lehet egy újabb EU-csúcs összehívására.

Johnson közli a második levélben, hogy kormánya folytatja erőfeszítéseit a Brexit-megállapodás ratifikálása érdekében, és a jövő hét elején beterjeszti az ehhez szükséges törvénytervezetet.

Boris Johnson hangsúlyozza: bízik abban, hogy október 31-ig a ratifikációs folyamat végére lehet jutni.

A brit miniszterelnöknek azért kellett megírnia a halasztást kezdeményező levelet, mert a londoni alsóház szombati rendkívüli ülésnapján elfogadta azt a módosító indítványt, amelynek célja a Brexit-megállapodás formális jóváhagyásának halasztása mindaddig, amíg a megállapodás törvényerőre emeléséhez szükséges összes jogi instrumentumot a brit parlament törvénybe nem iktatja.

Ezután lekerült a napirendről a szombatra tervezett szavazás a Brexit-egyezmény jóváhagyását indítványozó kormányzati beterjesztésről, érvénybe lépett viszont az a törvény, amelynek alapján Boris Johnson miniszterelnöknek még szombaton kezdeményeznie kellett a kilépés halasztását három hónappal, vagyis 2020. január 31-ig, ahogy az Johnson levelében szerepel is.

A módosító indítvány elfogadása és a halasztás kezdeményezését előíró törvény érvénybe lépése után Johnson az alsóházban közölte, hogy a Brexit halasztásáról nem hajlandó tevőlegesen tárgyalni az EU-val, és a törvény őt erre nem is kötelezi.

Hozzátette: változatlan a kormány azon célkitűzése, hogy a Brexit nem halasztható az október 31-i határnapon túl, és ő személyesen mindent megtesz annak érdekében, hogy a Brexit-folyamatot addig a napig véghez vigye.

A szombaton megszavazott módosító indítványt Sir Oliver Letwin, az egyik legtekintélyesebb alsóházi képviselő, a Konzervatív Párt frakciójának volt tagja terjesztette be több prominens képviselőtársa, köztük Philip Hammond volt pénzügyminiszter támogatásával.

Sir Oliver indítványa a Brexit-megállapodás jóváhagyását kezdeményező kormányzati beterjesztés szövegét úgy írta át, hogy a Ház megfontolta a kérést, de nem adja jóváhagyását a megállapodásra, hacsak és amíg a kilépési feltételrendszer törvényerőre emelkedéséhez szükséges összes jogszabályt és jogi instrumentumot, köztük a Brexit-megállapodás teljes jogi szövegét a parlament törvénybe nem iktatja.

E módosítás támogatóinak nem titkolt célja annak megakadályozása, hogy a kormányzó Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-táborának tagjai - akik közül sokan a megállapodás nélküli "kemény" Brexit hívei - taktikai voksolással megszavazzák ugyan a megállapodás formális jóváhagyását - ami csak az első lépés lenne az egyezmény ratifikálása felé -, de a megállapodás tényleges törvénybe iktatását esetleg egészen a jelenleg érvényes október 31-i Brexit-határnapig megakadályozzák.

A Letwin-indítvány szervesen kapcsolódik ahhoz a törvényhez, amelyet Hilary Benn-nek, az ellenzéki Munkáspárt prominens képviselőjének kezdeményezésére, a Konzervatív Párt számos - a frakcióból azóta kizárt - képviselője, köztük Letwin támogatásával az alsóház a múlt hónapban fogadott el. Ez a jogszabály írta elő a Brexit halasztásának kezdeményezését Johnsonnak arra az esetre, ha szombatig nincs elfogadott Brexit-megállapodás.

A halasztás kezdeményezését az Európai Tanácsnak egyhangú döntéssel kell elbírálnia.

Frissítés: "Van időnk" - a huszonhetek nem fogják elsietni

Az Egyesült Királyság európai uniós kiválási határidejének újabb halasztásáról egyeztettek a bennmaradó tagországok kormányainak képviselői vasárnap Brüsszelben, döntés azonban nem született a találkozón.

A huszonhetek EU-s nagykövetei azt követően tartottak megbeszélést, hogy London előző nap a jelenleg október 31-én esedékes határidő kiterjesztését kérelmezte. A brit miniszterelnököt erre törvény kötelezi, miután a parlament szombatig nem fogadta el a kiválás feltételrendszeréről e héten kötött új megállapodást.

Diplomáciai források szerint a mindössze nagyjából negyedórás vasárnap délelőtti ülés résztvevői nem tárgyaltak érdemben a kérdésről, vagy az esetleges halasztás hosszáról, egyetértettek abban, hogy a következő napokban további konzultációra lesz szükség az addigi londoni fejlemények tükrében, most csak megtették az eljárásjogi lépéseket a Brexit-szerződés európai parlamenti ratifikációjának megindítása érdekében.

Egy névtelenséget kérő tisztségviselő azon véleményének adott hangot, hogy a huszonhetek vezetői nem fogják elsietni a döntést, minthogy még tizenegy nap hátra van, és akár az is elképzelhető, hogy a friss nagy-britanniai események addigra irrelevánssá teszik a kérelmet.

„Van időnk” – mondta, hozzátéve, hogy a helyzet Londonban jelenleg nem világos, még a gyors jóváhagyás sem kizárható.

Egyes tagállami vezetők nem tartják kívánatosnak az újabb halasztást, de ennek ellenére valószínűtlen, hogy bármelyikük megvétózná az erről szóló határozatot, ha arra kerül sor.

Nem tudni, hogy a hosszabbítás jóváhagyása érdekében újabb EU-csúcsot hívnának-e össze még a hónap végéig, az jogilag nem lenne feltétlenül szükséges, amennyiben megvan a konszenzus.

(MTI)

Korábban írtuk: Végjátékból vígjáték: a londoni alsóház megszavazta az időhúzó módosítást - ez a Brexit halasztását is jelenti

Reklám





Szólj hozzá!

Friss hírek az elmúlt 24 órából