Ugrás a cikkhez
Reklám

Megosztottak a republikánus döntéshozók egy Irán elleni katonai beavatkozást tekintve. Dél-Karolina állam külpolitikai kérdésekben mindig aktív szenátora, Lindsey Graham hétfőn azt nyilatkozta, hogy Trumpnak meg kéne fontolnia egy iráni olajipari létesítmények elleni támadást.

Mire Utah állam – egyébként meglehetősen Trump-ellenes – szenátora, Mitt Romney azt twittelte, hogy szörnyű hiba lenne a közvetlen beavatkozás, hiszen az USA rengeteg fegyvert adott el Szaúd-Arábiának, melyekkel a királyság meg tudja magát védeni. Ha pedig Rijád válaszcsapásra szánja el magát az olajlétesítményei elleni, valószínűleg iráni hátterű cirkálórakéta-csapások miatt, akkor a 2012-es republikánus elnökjelölt szerint az Egyesült Államoknak készen kell állnia szövetségese közvetett támogatására.

A szenátus egyik demokrata tagja is úgy vélte, lehet, hogy Irán túlment azon a bizonyos határon, és katonai eszközökkel kéne helyre tenni. A Connecticut állambeli Chris Coons így fogalmazott: "Irán a terrorizmus egyik legveszélyesebb állami szintű támogatója. Könnyen lehet, hogy a mostani támadás lesz az, ami katonai választ tesz szükségessé, ha ezt a hírszerzés is szükségesnek látja."

Coons Bloomberg által idézett felvetése saját pártján belül is heves elutasításban részesült, ami nem kis részben annak köszönhető, hogy Szaúd-Arábia népszerűsége a Hasogdzsi-gyilkosságnak, Trump választási kampányának támogatása, illetve az elhúzódó és egyre nagyobb és véresebb blamázsnak tűnő jemeni intervenciónak köszönhetően a demokrata döntéshozók és még inkább a demokrata választók körében a mélypontra süllyedt, és egyre erősebbek azok a hangok, miszerint lazítani kéne a monarchia iránti feltétlen lojalitáson.

A Washington Post szerint a kongresszusban az is megrökönyödést keltett, hogy Brian Hook, a külügyminisztérium Iránnal foglalkozó különleges megbízottja azt bírta mondani, hogy "a szaúdiak ezt a támadást a saját 9/11-ükként élik meg".

Hiszen a 2001. szeptember 11-i terrortámadás 19 elkövetője közül 15 szaúdi volt.

A katonai intervenció szempontjából nyilván az amerikai fegyveres erők felett szinte korlátlan hatalommal rendelkező elnök döntése a mérvadó. Márpedig annak ellenére, hogy Donald Trump a támadást követően még azzal fickóskodott, hogy az amerikai hadsereg és flotta “csőre töltve” várja a fejleményeket, később leszögezte, hogy nem akar háborút Iránnal, és "nincs is ok a sietségre".

Ráadásul akármilyen fenyegető is lehet az Egyesült Államoknak a tény, hogy Irán ilyen kis energiabefektetéssel ilyen nagy káoszt tudott okozni, mégsem amerikai tulajdont ért támadás - nem így júniusban, amikor egy amerikai felderítő drónt lőtt le a Forradalmi Gárda, de Trump akkor sem avatkozott be. Az sem elhanyagolható szempont, hogy Irán összes szabotázsakciójánál gondosan ügyelt arra, hogy emberéletben ne essen kár.

(Index nyomán)

Reklám





Szólj hozzá!

Friss hírek az elmúlt 24 órából