Boris Johnson brit miniszterelnök szerint van esély új megállapodásra a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről, de ebben nem szerepelhet a jelenlegi tartalékmegoldás – backstop –, amely az ír-északír határon hosszú évek óta nem létező fizikai ellenőrzés újbóli bevezetésének elkerülését célozza.
Johnson hétfőn Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével és Michel Barnier bizottsági Brexit-főtárgyalóval találkozott Luxemburgban.
A brit kormányfő a tárgyalás után a BBC televíziónak nyilatkozva kijelentette: az elmúlt hetekben is már komoly munka folyt, „dokumentumok cseréltek gazdát”, de most már „tényleg fel kell gyorsítani” a tárgyalásokat.
Kijelentette: jó esély van a megállapodásra, amelynek körvonalait ő már látja is, de ehhez szükséges annak a rendszernek – vagyis a backstop-megoldásnak – az eltávolítására, amellyel „az EU a Brexit után is ellenőrzést gyakorolhat az Egyesült Királyság felett”.
A backstop-mechanizmus alapján az Egyesült Királyság egésze vámuniós viszonyrendszerben maradna az EU-val, ha – illetve amíg – nem sikerül olyan kétoldalú kereskedelmi megállapodásra jutni, amely önmagában feleslegessé tenné a tartalékmegoldás alkalmazását.
Emellett Észak-Írországban érvényben maradnának az EU egységes belső piacának egyes szabályai is. Az Európai Bizottság álláspontja szerint az EU egységes belső piacának és vámuniójának integritása miatt szükséges ez a megoldás, mivel a 499 kilométeres ír-északír határ lesz a Brexit után az Európai Unió és az Egyesült Királyság egyetlen szárazföldi vámhatára.
London mereven elveti a backstop-záradékot, és alternatív megoldásokat kíván.
Boris Johnson és Jean-Claude Juncker hétfői luxemburgi tárgyalása után azonban az Európai Bizottság közölte: továbbra sem érkezett a brit kormánytól olyan javaslat, amely a backstop-megoldás és általában a tavaly novemberben megkötött, a londoni alsóház által háromszor is leszavazott Brexit-megállapodás alternatívájának lenne tekinthető.
Boris Johnson a hétfői tárgyalások utáni BBC-interjúban kijelentette: nem akarja azt a benyomást kelteni, hogy mindenképpen megszületik az új Brexit-megállapodás. A brit kormányfő megerősítette azt a sokszor hangoztatott álláspontját, hogy az Egyesült Királyság a Brexit október 31-i határnapján mindenképpen kilép az EU-ból, akár lesz addig új megállapodás, akár nem. A londoni parlament a múlt héten elfogadta azt az ellenzéki kezdeményezést, amely megtiltja a megállapodás nélküli kilépést.
A hétfőn hatályba lépett jogszabály előírja, hogy ha október 19-ig nincs elfogadott megállapodás a Brexit feltételrendszeréről és ha a parlament a rendezetlen kilépést sem hagyja addig jóvá, Johnsonnak kezdeményeznie kell az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanácsnál a kilépés elhalasztását három hónappal, vagyis 2020. január 31-ig.
Johnson többször kijelentette, hogy erre semmilyen körülmények között nem lesz hajlandó.
A The Daily Telegraph című konzervatív brit napilapnak írt, a lap online kiadásán hétfőn megjelent cikkében a brit kormányfő úgy fogalmazott, hogy az EU mára politikai unióvá alakult, azzal a tudatos célkitűzéssel, hogy minél több jogkört tereljen a brüsszeli „központosított föderális intézményekhez”, és európai politikai identitást hozzon létre.
Johnson szerint az EU bürokratikus, költséges, nehezen átlátható kormányzati rendszerré vált, az euró pedig komoly problémákat okozott számos tagországban.
(MTI)
