A Népi Mozgósítás Erői nevű iraki sí’ita milícia az elmúlt hetekben ellene végrehajtott izraeli légitámadások nyomán létrehozza a saját légierejét. Az iráni támogatást élvező sí’ita szervezet több kiképzőtáborát, fegyverraktárát és katonai menetoszlopát érte izraeli támadás Bagdad közelében és az iraki-szíriai határvidéken. Ábu Máhdi el-Muhándisz, a Népi Mozgósítás Erőinek parancsnoka bejelentette, hogy a milícia új fegyvernemének parancsnokául Szaláh Máhdi Hantúst nevezte ki – írja az El-’Árábijjá pánarab hírtévé honlapja.

A Népi Mozgósítás Erői nevű iraki síita milícia logója

Az elmúlt hetekben az izraeli légierő libanoni és szíriai célpontok után újabban Irak területén is végrehajt támadásokat. Augusztus végén Izrael drónokkal támadta a Népi Mozgósítás Erői nevű sí’ita milícia laktanyáit, kiképzőtáborait, fegyverraktárait és katonai menetoszlopát Bagdad közelében, illetve a szíriai-iraki határvidéken levő iraki El-Káim városka mellett. Sokáig csak találgatták, hogy vajon ki hajthatta végre a légitámadásokat, de végül maga Binjámin Netanjáhu izraeli miniszterelnök beismerte, hogy a zsidó állam légiereje volt a tettes.

A Teherán katonai támogatását élvező Népi Mozgósítás Erőnek parancsnoka, a mérnök végzettségű Ábu Máhdi el-Muhándisz (a muhándisz szó mérnököt jelent – H. J.) csütörtökön közölte a sajtóval, hogy főleg az izraeli légitámadások kivédésének szándékával létrehozandó új fegyvernem parancsnokául Szaláh Máhdi Hantúst nevezte ki. A hírek szerint a Bassár el-Ászád szíriai elnököt az iszlamista terroristák elleni harcban segítő iraki milícia fegyvereseit az Iráni Forradalmi Gárdán belüli Kudsz (Jeruzsálem) dandár tisztjei képezik ki, s látják el fegyverzettel.

Balról jobbra: Ábu Máhdi el-Muhándisz, Szaláh Máhdi Hantúst és Kászem Szulejmáni, a Kudsz dandár főparancsnoka (fotó: El-Arabijja Tv)

A modern Irakot az első világháborúban győztes hatalmak – főleg Nagy-Britannia – hozta létre, jórészt az ókori Mezopotámia területén, illetve az ott több mint négy évszázadig uralkodó Oszmán Török Birodalom romjain 1932-ben, amikor is a briteket derekasan kiszolgáló Huszejn mekkai serif egyik fiát, I. Fejszál királyt trónra ültették Bagdadban. Irakot egészen Szaddám Huszejn rendszerének 2003-as megdöntéséig Bagdadból mindig arab etnikumú szunnita politikusok kormányozták. Az angolok által mesterségesen összetákolt Iraki Köztársaságban – korábban királyságban – a lakosság mintegy 96 százaléka muszlim, s ezen belül a sí’iták 65, míg a szunniták 35 százalékot képeznek.

A Népi Mozgósítás Erőinek csapatszállító menetoszlopa – a harcosok többsége itt még civilben van

Amerika 2003-as „demokráciaexportja” előtt, a véreskezű diktátornak kikiáltott Szaddám Huszejn rendszerének védelmét élvezve Irakban mintegy másfél millió, főleg káld katolikus és nesztoriánus keresztény élt háborítatlanul. Ám, a főleg izraeli érdekeket szolgáló NATO-megszállás után az országban egyre inkább megerősödő iszlamista erők az ősi keresztény közösségek tagjainak többségét elüldözték vagy meggyilkolták. Az iraki összlakosság mintegy 18 százalékát képező, az ország északi részén elhelyezkedő Kurdisztánban élő, a perzsákkal rokonnép kurdok többsége szunnita muszlim.

Az iraki sí’iták főleg az ország Iránnal szomszédos keleti részén, délen és Bagdad egyes negyedeiben élnek. Az Iszlám Állam nevű terrorszervezet Szíriában, Irakban és másutt megindított tevékenységének föltartóztatására az iraki sí’iták a szomszédos Irán támogatásával milíciákat alkotva Bassár el-Ászád szíriai elnök védelmére keltek. Az Iránnal való szoros kapcsolatuk és a damaszkuszi kormánynak nyújtott fegyveres segítségnyújtásuk miatt az iraki milíciák mostanra az Iraki Köztársaság területén is a rendszeres izraeli légitámadások célpontjaivá váltak.

A Népi Mozgósítás síita milícia marcona tekintetű harcosai

Az első iraki milícia fölállításának indítványozója a bagdadi kormány munkájában is résztvevő, de perzsa származású ’Áli esz-Szisztáni nagyájátolláh volt, aki három évvel a Szíria ellen indított nemzetközi terrorista háború kirobbanása után, 2014-ben fetvá-ban (vallási döntvény) szólította föl az iraki muszlimokat az Iszlám Állam elleni küzdelemre. A nevezetes fetvá nyomán megalakult Irakban a Népi Mozgósítás Erői (الحشد الشعبي) nevű, 80-120 ezer sí’ita, köztük 1500 szunnita fegyveresből álló milícia. A Népi Mozgósítás Erői valójában az iraki sí’ita milíciák fedőszervezetének számít, s a parancsnoksága alá egyaránt tartoznak a Teherán és a bagdadi kormány támogatta fegyveres szervezetek.

Hering J. – Kuruc.info