Ugrás a cikkhez
Reklám

Az EU a piaci túlsúly és az adatokkal való visszaélés miatt bünteti, Franciaország megadóztatná az amerikai techcégeket, amelyek a tengerentúlon hatósági vizsgálatokkal néznek szembe - írja Megküldték a selyemzsinórt a Facebooknak és társainak, de kérdés, megijednek-e című cikkében a HVG. Alább a folytatás, az alcímeket mi adtuk.

Mindig is mondtam, hogy az amerikai bor jobb, mint a francia bor!

– szögezte le Twitter-üzenetében Donald Trump amerikai elnök. Majd amikor rájött, köztudott róla, hogy világéletében absztinens volt, hozzátette: mármint kinézetre. De mindegy is, mert belengette, hogy büntetővámot vethetnek ki a francia borokra, miután a párizsi nemzetgyűlés mindkét háza elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely minimáladót szedne be a digitális szolgáltatást végző csúcstechnológiai cégektől. Az intézkedés elsősorban amerikaiakat sújtana. Márpedig – üzente minden közgazdasági tudását latba vetve Trump – amerikai vállalatokat csak a saját országukban lehetne adóztatni.

Az új francia jogszabály szerint ottani bruttó árbevétele után minden olyan techcég 3 százalékos adót köteles fizetni, amelynek globális forgalma meghaladja az évi 750 millió, a franciaországi pedig a 25 millió eurót. A 2019-es év elejétől visszamenőleg érvényes törvény mintegy harminc céget érinthet, van közöttük kínai, német, spanyol és brit – de csak egyetlen francia, a Criteo online hirdetési platform. A fő célpont az amerikai Google, Amazon, Facebook és Apple. Hasonlót tervez – az éves forgalomra vetített 2 százalékos kulccsal – a brit kormány, de nem áll távol az ötlet a spanyoloktól és a németektől sem.



Kép: AFP / Alain Jocard

Az amerikai techcégek az USA-n kívül a legtöbb bevételüket Európában szerzik, ám kihasználják azt, hogy az EU-ban az adózás tagállami hatáskör, és vannak országok, amelyek kivételes kedvezményeket ajánlanak. A digitális gazdaság megerősödésével ez egyre nagyobb politikai vihart kavar, mert az Európai Bizottság úgy becsüli, az abban tevékenykedő vállalatok tényleges adóterhelése az unióban 9,5 százalék, miközben a hagyományos szektorokban működő társaik 23 százalékot fizetnek. A klasszikus társasági adóztatás arra épül, hogy a közterhet a bevétel szerzésének országában kell befizetni, ám a digitális termékeket (vagy az online kereskedelemben bármit) a határokon keresztül is értékesíteni lehet, majd a nyereséget – például a szabadalmi és szerzői jogok, illetve túlárazott marketingköltségek révén – olyan EU-tagállamba átfolyatni, ahol minimális az adó.

Írországnak nem kellenek az adómilliárdok, ha elveszítheti kedvenc multijait

Brüsszelnek viszonylag kevés eszköze van, mert a kivételes adókedvezményeket csak úgy támadhatja meg, ha azokat tiltott állami támogatásnak minősíti. Így tett például akkor, amikor Margrethe Vestager dán versenyügyi biztos 2016-ban arra kötelezte az Apple-t, hogy 13 milliárd euró adóhátralékot és annak kamatait fizesse be az ír államkasszába. A dublini kormány és az amerikai cég vállvetve fellebbezett, pedig a pénz az ír államadósság 7 százalékával egyenlő. Írország azonban attól tart, hogy ha az Apple után Brüsszel a többi multit is előveszi, amelyeket a kedvező adórendszer vonzott hozzá, azzal többet veszít, mint a neki megítélt összeg. Ugyanez az oka annak, hogy az EU képtelen megegyezni egy közös digitális adóról, ami bezárná a kiskapukat, mert ahhoz konszenzus kellene, s Írország, Svédország és Dánia ellenáll.

Az USA kereskedelmi vitáiban rendre az erő pozíciójából fellépő Trump most kikéri magának, hogy Franciaország egymaga döntsön, és az általa minden más ügyben a pokolba kívánt multilaterális megoldást követeli. Az elnök utasítására Robert Lighthizer kereskedelmi főmegbízott az 1974-es amerikai kereskedelmi törvény 301-es szakaszában garantált lehetőséggel élve megvizsgálja, sérülnek-e a francia adóval az USA érdekei, s ha igen, akkor ellenlépéseket javasol. Ugyanezt a paragrafust használta Trump, amikor különvámot vetett ki az acél és az alumínium importjára, vagy amikor megindította a kereskedelmi háborút Kína ellen. De büntetővámokkal fenyegeti az uniós autógyárakat, valamint a páneurópai Airbust is, amely szerinte tisztességtelen állami támogatással jut versenyelőnyhöz a Boeinggal szemben.




Az adót kerülő – önmaguk szerint az adófizetést optimalizáló – óriás techcégek tisztességes közteherviseléséhez a multilaterális szintet a 36 országot tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) jelentené, de ott sincs egyetértés. Megteremtésében a hét vezető ipari ország – az USA, Németország, Japán, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország és Kanada – játszhatna meghatározó szerepet, amelyek pénzügyminiszterei a július közepén tartott tárgyalásukon kis lépéseket tettek álláspontjuk összehangolása felé.

Megállapodtak, hogy az újfajta nyereségadó kivetéséhez nemcsak a fizikai, hanem a digitális „jelenlétet” is figyelembe kell venni, s egy globális minimáladóra lenne szükség annak mintájára, ahogy azt a Trump által 2017 végén elfogadtatott adóreform is előírja az amerikai multik külföldön elért nyereségére. A részletek azonban kidolgozásra várnak, és Washington ragaszkodik ahhoz, hogy a globális adó ne csak a digitális cégekre, hanem valamennyi multira vonatkozzon.

Brüsszel büntetget és vizsgálódik, de eddig még nem fizettek a techcégek

A francia digitális adó elleni küzdelemben Trump éppúgy kétpárti konszenzusra támaszkodhat, mint akkor, amikor azért támadja az EU-t, mert az trösztellenes büntetéseket szab ki amerikai csúcstechnológiai cégekre. Brüsszel legutóbb idén márciusban rótt ki 1,5 milliárd eurós bírságot a Google-ra, mert az az online hirdetési piacon visszaélt erőfölényével. Az Alphabet holding ernyője alá tartozó cég három év alatt a harmadik büntetését gyűjtötte be, de a fellebbezések miatt még egyiket sem kellett befizetnie.

Brüsszel vizsgálja a Facebook, az Amazon és az Apple tevékenységét is, és különösen kényes lehet a tavaly májusban hatályba lépett általános adatvédelmi rendelet (GDPR) előírásainak megszegése ügyében. Washingtonban ugyanakkor – nemcsak Trump, hanem már a demokrata Barack Obama idején is – úgy vélik, a bírságokkal az EU a digitális gazdaságban sikeres amerikai cégeket bünteti, hogy a saját vállalatait helyzetbe hozza.



Kép: AFP / Loic Venance

A Facebook miatt fegyelmeznék meg az egész ágazatot

Másfajta kétpárti konszenzus is kialakult Washingtonban, aminek viszont az amerikai techcégek nem örülnek. A demokraták és a republikánusok ugyanis egyetértenek abban, hogy a Facebook, a Google, az Amazon és az Apple talán túl nagy hatalomra tett szert, működésük szigorúbb szabályozására lenne szükség. A veszélyt érzékelve a négy cég látványosan megnövelte a washingtoni lobbizásra fordított összeget, ám nem tudták elejét venni annak, hogy a képviselőház és a szenátus, valamint a trösztellenes eljárásokat végző igazságügy-minisztérium és a szövetségi kereskedelmi bizottság (FTC) meghallgatásokat, vizsgálatokat indítson.

A kitüntetett figyelmet mind a négyen elsősorban a Facebooknak köszönhetik, amelyet a Cambridge Analytica adathalászata, a 2016-os amerikai elnökválasztásba való orosz beavatkozás, a trollseregek eltűrése és az álhírek (fake news) terjesztése miatt bírálatok özöne ért.

A Facebook kapta az első nagy pofont is, amikor az FTC ötmilliárd dolláros bírságot szabott ki rá a felhasználók adataival való visszaélés miatt. Ez messze a legnagyobb büntetés, amit a bizottság techcégre valaha kiszabott, de meg sem kottyan a tavaly 55,8 milliárd dollár bevétel mellett 22 milliárdos adózott nyereséget elérő Facebooknak. Ám az első jele annak, hogy a négyes fogat számára véget érhet a szabályoknélküliség időszaka, mert a washingtoni igazságügy-minisztérium a múlt héten bejelentette: megvizsgálja, hogy az internetes keresést, közösségi médiát és online kereskedelmet működtető platformok korlátozzák-e a versenyt, és sérelmet okoznak-e a fogyasztóknak. A közlemény a cégek nevét nem említette, de azokat mindenki kapásból felsorolta.

Reklám





Szólj hozzá!

Friss hírek az elmúlt 24 órából