Váhíd el-Huzejl beduin arab katona 23 éves katonai szolgálat után alezredesi rendfokozattal, zászlóaljparancsnokként szerelt le az izraeli hadseregtől. Szolgálatának második felében a Sivatagi Járőröző Zászlóalj helyettes parancsnoka, majd parancsnoka volt. Kétszer is életveszélyesen megsebesült a Negev-sivatagi Kerem Sálom nevű határátkelő környékére Egyiptomból behatoló dzsihadista fegyveresekkel vívott harcban. Leszerelése után szeretett volna letelepedni Kerem Sálom kibucban, amelynek védelmében kétszer is életveszélyesen megsebesült. A kibuc tagfelvételi hirdetésére jelentkező alezredes kérelmét azonban különféle kifogásokkal előbb elutasították, majd visszahívást ígértek neki – írja a Má’áriv izraeli újság.
Váhíd el-Huzejl alezredes
Váhíd el-Huzejl tartalékos állományú alezredes, a Negev-sivatagban levő Ráhát beduin város szülötte, mint megannyi más beduin fiatal, bevonult az izraeli hadseregbe. Izraelben a legtöbb beduin arab a Negev-sivatagban néhány városi és több kisebb-nagyobb falusi, főleg sátortáborszerű településen él. A „beduin” az európai nyelvekbe is beszüremlett arab eredetű szó: (bedá - بدا = sivatagban él // bedeví - بدوي = sivatagi lakó, beduin). A cionista honfoglalókkal már a XIX. század végén szövetséget kötött drúz felekezetű arabok mellett számos beduin arab is szolgál az izraeli hadseregben.
Váhíd el-Huzejl, mint a legtöbb beduin katona, a felderítő egységbe került, miután ők kiválóan ismerik a sivatag világát, jó nyomkeresők. El-Huzejl éveken keresztül szolgált a Gázai övezet és Izrael határán levő Kerem Sálom nevű kibuc és határátkelőhely katonai körzetében. A Sivatagi Járőröző Zászlóalj helyettes parancsnokaként katonáival 2008-ban meghiúsította, hogy működésbe lépjenek a Gázai övezet felől Kerem Sálom kibucba behatoló páncélozott járművekbe rejtett pokolgépek. A kialakult tűzpárbajban El-Huzejl megsebesült, s bátor cselekedetéért kitüntetést vehetett át Gábi Áskenázi vezérkari főnöktől.
Váhíd el-Huzejl alezredes a Sivatagi Járőröző Zászlóalj élén
Váhíd el-Huzejl 2012-ben már a Sivatagi Járőröző Zászlóalj parancsnoka volt, amikor a Világ Dzsihád nevű fegyveres szervezet, ugyancsak Kerem Sálom közelében, de még egyiptomi területen meggyilkolt 16 egyiptomi sorkatonát, úrrá lettek egy egyiptomi katonai páncélozott járművön, majd teljes gázzal megindultak az izraeli határ felé. Váhíd el-Huzejl és katonái azonban ártalmatlanná tették a behatolni szándékozó páncélozott járművet és a benne ülő dzsihadistákat. A beduin parancsnok által irányított harci cselekmények a Kerem Sálom nevű kibuc és határátkelő közelében zajlottak le.
Váhíd el-Huzejl 23 esztendőn keresztül szolgált az izraeli hadseregben, s eddig ő volt az egyedüli muszlim arab (beduin), aki alezredesként a zászlóaljparancsnokságig vitte. A katonai szolgálat végén El-Huzejl tudomást szerzett róla, hogy Kerem Sálom kibuc családokat toboroz a településre, mert kevés a lakosa. Mint az izraeli hadsereg többszörösen kitüntetett veteránja, a családjával együtt szeretett volna letelepedni azon a településen, amelynek védelmében sokszor szó szerint a bőrét vitte a vásárra. (Ráhátban, a szülővárosában ugyanis a többség nem kedveli, sőt árulónak tartja az izraeli hadseregben szolgáló beduinokat – H. J.)
Váhíd el-Huzejl alezredest még Binjámin Netanjáhu miniszterelnök is megdicséri
„Kértem a fölvételemet a kibucba, elmeséltem az előéletemet, s azt is, hogy kétszer majdnem az életemet áldoztam a Kerem Sálom védelméért. Ám amikor a telefonbeszélgetés során megmondtam a teljes nevemet, azonnal megértették, hogy beduin vagyok”, mondta kétéves hallgatás után a nyugalmazott beduin alezredes a Má’áriv munkatársának, majd hozzáfűzte: a telefonbeszélgetés folyamán azt is közölték vele, hogy a kibuci életforma nem neki való, mire azt válaszolta: nagyon is neki való, jól ismeri a települést, az ott követett életformát és az egész környéket. Végül a kibuc felelőse azt mondta neki, hogy majd visszahívják, és értesítik a végleges döntésről… Azóta is hívják.
Váhíd el-Huzejl a Má’rivnak elmondta: „Büszke vagyok arra, hogy 23 esztendőn keresztül szolgáltam a hadseregben, de nem biztos, hogy a történtek után mindezt ismét megtenném.”
Hering J. – Kuruc.info
