Lendületben vannak az abolicionisták: három évtizede még csak 36 ország utasította el a világon kategorikusan a halálbüntetés alkalmazását, ma már 106 helyen tiltják a törvények az állami kivégzéseket – derül ki az 1961-ben alapított Amnesty International (AI) frissen közzétett 2018-as jelentéséből.
Magyarországon – ahol az utolsó kivégzést 1988-ban hajtották végre – az Alkotmánybíróság 1990-ben törölte el a halálbüntetést. Kormányon lévő politikusok sajnos csak kampánycélokból vetik be néha a visszaállítás ötletét, amely aztán gyorsan lekerül a napirendről.
A beszámoló szerint pillanatnyilag 56 országban vethetik még be a hatóságok a legszigorúbb szankciót, akár a közvádas bűntettek elkövetőivel szemben is. Az államok e csoportjába egyetlen európai és két, az amerikai kontinensen fekvő ország található: Fehéroroszország, illetve Guyana és az USA.
További 28 nemzet kivételes szankcióként meghagyta jogrendszerében a kivégzés lehetőségét, ténylegesen azonban legalább tíz éve nem él ezzel az eszközzel. Oroszország, Tádzsikisztán, Algéria, Kenya, Nigéria és Ghána az ilyen de facto abolicionista államok közé tartozik. Végül nyolc olyan hely is akad még a földgolyón – például Brazília, Izrael, Peru, Chile, Kazahsztán –, amely csak háború és rendkívüli állapot esetén adott magának felhatalmazást arra, hogy bevesse a büntetőjog ultima ratióját.
A halálbüntetés teljes körű betiltásáért küzdő AI kényszerűségből felemás módon adja meg a hatóságok által tavaly abszolvált kivégzések számát a világon. A londoni központú "civil" szervezet hitelt érdemlően 690 végrehajtott halálbüntetésről szerzett tudomást 2018-ban. Ez az egyik legalacsonyabb esetszám az utóbbi negyven évben. Tavalyelőtt például még 993, az évtized közepén pedig több mint 1600 „állami gyilkosság” jutott az "emberi jogi aktivisták" tudomására. A múlt évi csökkenés többek közt annak tulajdonítható, hogy Iránban 507-ről 253-ra esett vissza a végrehajtott halálos ítéletek száma.
A most már évek óta csökkenő tendenciát mutató, ismertté vált kivégzések mellett létezik azonban az állami akasztásoknak (s más hasonló technikáknak) egy további titkos halmaza is. Ez azokat a végrehajtott halálos ítéleteket foglalja magába, amiket mindenekelőtt a kommunista Kínában hajtanak végre.
A világ legnépesebb államában, ahol mindmáig államtitoknak minősül a kivégzésekkel összefüggésben minden adat, az AI szerint hosszabb ideje több személyt likvidálnak – számuk elérheti az évi pár ezret is –, mint amennyi ilyen eset ellenőrzött forrásból összesen az AI tudomására jut.
A halálra ítéltek köre egyébként sok államban nagyobb, mint a ténylegesen kivégzetteké. A múlt év végén világszerte csaknem 20 ezren álltak a legsúlyosabb büntetés hatálya alatt, miközben 2018-ban csak 2531 vádlottat ítéltek halálra a hitelesnek tekinthető források szerint. A társadalomból történő végleges kiiktatás eszközét 2018-ban a leggyakrabban Egyiptom alkalmazta (legalább 717 esetben), ami 78 százalékos emelkedés a tavalyelőtti hasonló adathoz képest.
Az Egyesült Államokban a kivégzések száma Texasban volt tavaly a legmagasabb (13 eset), s Florida mellett ugyanott szabták ki a legtöbb halálos ítéletet is (7-7 eset). A siralomházakban őrzött mintegy két és fél ezer amerikai rabra 33 tagállam igazságszolgáltatása szabta ki a végső szankciót. Kaliforniában például nem kevesebb, mint 739 halálraítélt feje fölött lóg évek óta Damoklész kardja, Floridában 343 a párhuzamos adat.
Az abolicionista szövetségi államok száma mindeközben húszra emelkedett tavaly az USA-ban, Washington állam októberben ugyanis alkotmányellenesnek minősítette a halálbüntetést. A szövetségi hatóságok már 2003-ban leálltak a legsúlyosabb büntetések végrehajtásával, a katonaság pedig már 1961 óta követi ugyanezt a gyakorlatot.
(HVG nyomán)
